Ukrán-orosz konfliktus
Az év eleje feszülten kezdődött Ukrajnában: gyakorlatilag forradalmi helyzet alakult ki. A 10 évvel korábbi narancsos forradalom ugyanis szép lassan elhalt, és hosszú ideje az oroszbarát Viktor Janukovics uralta az országot. Az ukránoknak elegük lett: fellázadtak ellene, és ezúttal Európa is a segítségükre sietett, támogatásáról biztosította őket. Pénzügyi segítséget helyezett kilátásba, és az Európai Unióval való társulás, hosszabb távon a teljes jogú tagság lehetősége is felvetődött. Ezt Oroszország rendkívül nehezményezte: mindenképpen szerette volna Ukrajnát a befolyási övezetében tartani, akár óriási pénzügyi áldozatok árán is.
Végül Janukovicsot megdöntötték, az országot Európa-párti kormány vette át, majd elnökké választották az ugyancsak nyugat-barát Porosenkót. Ezt Oroszország nem tűrte: népszavazás, majd annektálás után elcsatolta a 60 éve Ukrajnához került Krím félszigetet, és felkarolta az Ukrajna keleti, oroszajkú részén kialakult szeparatista mozgalmakat is. Erre a nyugat is bedurvult: komoly szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen. Kialakult egy, a 25 éve véget ért hidegháborúhoz hasonló helyzet, helyenként aktív fegyveres harcokkal.
A piacokat a háborús veszély először márciusban ijesztette meg, az ijedelem azonban hamar továbbszállt. Ugyanakkor az Oroszországban és Ukrajnában érintett cégek árfolyama nem tudott talpra állni, hisz nyilvánvaló lett, hogy elhúzódó problémával állnak szemben. A második pánik decemberben jött. A nyugati szankciók, az olajár esése és a háború költségei megviselték az orosz gazdaságot, a rubel szabadesésbe kezdett. Előkerült az 1998-as, pusztító hatású orosz válság emléke. Pár nap után azonban a főbb piacok gyorsan túlléptek a dolgon.
Eső olajár
Az év meghatározó árupiaci eseménye az olaj árának megfeleződése volt. Ez megviselte az olajtermelő országokat, valamint az olaj kitermelő és feldolgozó cégeket. Ugyanakkor hozzájárult az Amerikában és néhány más országban beinduló gazdasági növekedéshez. Érdekes módon az eurózónában volt egy negatív hatása is: fokozta a kialakult deflációs veszélyt.
Ebola járvány
Az év elején Nyugat-Afrikában kitört járvány először rémisztőnek tűnt. Nincs ugyanis megfelelő gyógyszer a betegségre, halálozási aránya elképesztően nagy: a megfertőzött betegek közel fele meghal. Ez felvetette egy, a középkori pestisjárványokhoz hasonló pusztítás rémét (legalábbis Afrika egyes területein). Szerencsére a betegség sokkal nehezebben terjed, mint egy influenzajárvány, így az életbe léptetett intézkedések keretek között tartották a betegség terjedését, és Afrikán kívül nem is keletkeztek gócok. A járvány még nem ért véget, de jó esély van rá, hogy a következő évben lecseng. Hatását leginkább a légitársaságok egy részének árfolyama szenvedte meg.
Skót népszavazás
A piacok erős aggodalommal néztek a skótok népszavazása elé, ami a Nagy-Britanniától való elszakadásról döntött. Nem is annyira a brit, vagy akárcsak a skót gazdaságot érő hatások tűntek ijesztőnek, hanem a szeparatizmus továbbterjedésének lehetősége. Csak Európában ott van még a baszk és a katalán kérdés, Belgium kettéválásának lehetősége, nem beszélve Kelet-Európa számtalan kisebbségi kérdéséről. A skótok végül elvetették a kiválást, így óriási kő esett le a politikusok, és a befektetők szívéről is.
Extrém monetáris lazítások
A gazdaság élénkítésére a kamatok 0-ra való csökkentése mellett először Amerika vetette be a további pénznyomtatás, az ún. quantitative easing eszközét, még az előző években. Miután az amerikai gazdaság idén már az fellendülés jeleit mutatta, a munkanélküliség pedig a kívánt szintre csökkent, az év folyamán kivezették a programot, sőt jövőre már napirenden a kamatemelés is. Ugyanakkor Japán, megunva az örökös stagnálást és felbuzdulva az amerikai sikeren, most év vége felé vetette be ezt a módszert. Az eurózóna is megkezdte óvatosan az eszközvásárlásokat, de egyes tagországok bizonytalan pénzügyi fegyelme miatt a németek a japánhoz és az amerikaihoz hasonló pénzesőről hallani sem akarnak.
Görög helyzet
Görögországban rövidesen előrehozott parlamenti választások lesznek, és a piacok attól tartanak, hogy a baloldali Sziriza párt győzelme esetén újra meglazul az utóbbi időkben megszilárdult pénzügyi fegyelem, és akkor a 2-3 évvel ezelőtti válsághelyzet megismétlődhet. A kiinduló helyzet most mindenesetre lényegesen jobb: az elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) költségvetés egyensúlyban van. A görög tőzsdén az év utolsó napjaiban mélyrepülés zajlott, a zuhanást a bankok vezették. Hogy aztán lesz-e újabb görög válság, arra 2015-ben kaphatunk választ.
Kevesebb ember kevesebb gyereket tud szülni. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
