A szép pluszban – január óta nem látott mértékű növekedéssel – zárult november után pozitív hangulatban kezdték a tőzsdék az év utolsó hónapját is. A vezető európai tőzsdeindexek 0,4-0,8 százalékkal emelkednek, az amerikai határidős mutatók azonban egyelőre alig mozdulnak. A technológiai szektor gyengélkedik, a hagyományosabb szektorok erősebbek.

Nagy esemény volt a dollár csütörtöki erősödése, korrekciója a sok esés után. A héten jó adatok érkeztek az európai inflációról, erősítve azt a várakozást, hogy a kamatemelési ciklusnak nemsokára vége, és esetleg a kamatcsökkentés sincsen messze. Erre a jegybankárok nyilatkozatai is utaltak. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pedig ma szintén beszélni fog.

380 forint felett az euró

A kínai Caixin beszerzésimenedzser-indexek jobbak lettek a vártnál, ez a fontos exportőr Európában is pozitív hatással szokott járni. Az európai gyáripari aktivitásról is várnak pénteken egy lényeges mérőszámot.

A BUX index stagnál, az OTP 0,6 százalékos esését a Mol 0,2, a Richter 0,3 és a Telekom 1,6 százalékos emelkedése ellensúlyozza. Nagyot gyengült csütörtökön a forint, 380 fölé ugrott az euró, és pénteken is 380,20-on áll, ugyanott, mint előző nap este.

Olcsóbbak az energiahordozók

A földgáz Európában alig mozdul, de az utóbbi hetekben sokat esett, 47-48 dollárról 42 dollár közelébe.

A kőolaj ára csütörtökön újra esett, miután az OPEC+ kitermelői szervezet által elfogadott önkéntes olajkibocsátás-csökkentés elmaradt a várakozásoktól. Pénteken ennek kisebb korrekcióját látjuk, a Brent 30 centtel emelkedik, ismét 81 dollár felett áll. De a múlt héten volt 79 dollárnál is.

Mitől gyengült a forint?

A forint gyengüléséhez hozzájárult az euró dollárral szembeni korrekciója, ugyanakkor az EU-s kohéziós források egy része megnyitásának lehetősége inkább segítette a hazai devizát – véli az Erste Befektetési Zrt.

A magyar kormány válaszai után ugyanis az Európai Bizottság várhatóan rábólint az igazságügyi reform utolsó elemeire, s azzal megfelelnénk az igazságügyi horizontális feljogosító feltételnek.

A kamatsapka kiterjesztésének híre a vállalati betétekre ugyanakkor "nem kapott pozitív piaci fogadtatást, hiszen ezzel ismét a monetáris transzmisszió hatékonyságába nyúlt bele a kormányzat".

Nagyot nőtt a 4iG

Az akvizíciókkal nőtt nagyot a 4iG az Equilor Befektetési Zrt. szerint. Mind bevétel, mind EBITDA soron jelentős növekedést mutat ugyanis a cég harmadik negyedéves gyorsjelentése.

A 159,8 milliárd forint bevétel az egy évvel ezelőtti több mint kétszerese, az EBITDA pedig 52,2 milliárd forint, ami 163 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Az átfogó eredmény szintjén azonban végül 10,4 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a 4iG a harmadik negyedévben. Főként a kedvezőtlenül alakuló devizaárfolyamok, a felvásárlásokkal kapcsolatos értékcsökkenési leírás és kamatráfordítások, illetve az extraprofit-adó miatt.

Bemutatót tartott a Tesla

Egy bemutató keretében átadták az első Cybertruck modelleket, emellett a széria különböző típusait is bejelentették – írta a KBC Equitas. A legolcsóbb, hátsókerék-meghajtással rendelkező típust 60 990 dollártól kínálja a Tesla, de csak 2025-től.

A drágább, összkerékmeghajtású és "Cyberbeast" modellek már jövőre is elérhetőek lesznek, 79 990, illetve 99 990 dolláros áron.

A befektetők nem fogadták pozitívan a bejelentést, 2019-ben Musk még 40 ezer dolláros kezdőárat ígért az alapmodellnél.

Megvan a kriptovaluta-botrányok nyertese

A bitcoin mára virradóra 38 700 dollár felett állt, ami több mint másfél éves rekord. Az ether pedig újra átszakította a 2100 dolláros határt.

Véletlen lenne? Miközben legfőbb riválisai, a Binance és az FTX vezetői a börtönnel néznek szembe, a Coinbase amerikai kriptovaluta-tőzsde részvénye egy hónap alatt 62 százalékkal emelkedett a CNBC szerint. Ez a második legjobb hónapja volt a vállalatnak a 2021-es, a Nasdaq tőzsdén történt debütálása óta (ami egyébként mintegy fél évig tartott történelmi csúcsot alakított ki a bitcoin árfolyamában is).

Életfogytiglan a guruknak?

Novemberben az FTX alapítóját, Sam Bankman-Friedet is elítélték csalás vádjával, és a Binance alapítója, Changpeng Zhao is bűnösnek vallotta magát egyes büntetőjogi vádakkal kapcsolatban. A Coinbase egyébként a Wall Street egyik legjobb teljesítményét hozta az egész évben, több mint 250 százalékkal emelkedett 2023 első 11 hónapjában.

De ez csak enyhíti a 2022-es fájdalmat, amikor a Coinbase értékének 86 százalékát veszítette el, mivel a szárnyaló infláció és az emelkedő kamatlábak kiszorították a befektetőket a kriptópiacról.

Sam Bankman-Fried-et, akire akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat, a tervek szerint márciusban ítélik el. Zhao ítélethirdetése februárra van kitűzve, és szintén hosszabb büntetést kaphat – írta a portál.

Az igazi probléma

A fejlett országok problémáját az okozza, hogy az infláció mérséklődik ugyan, de még mindig meghaladja a jegybanki célokat. Ezért a központi bankok csak óvatosan csökkenthetik a kamatokat – mondták az Amundi Alapkezelő sajtóbeszélgetésén.

A Fed a mai 5,5 százalékról, az EKB pedig a mai 4,00 százalékról az év egészében összesen 150, illetve 125 bázisponttal csökkenti kamatait 2024-ben.

Az Egyesült Államokban eközben az idei 4,2 százalékos infláció jövőre 2,6 százalékra csökkenhet, Európában pedig 5,7-ről 2,6 százalékra. De mindkét mutatóra kedvezőtlen hatást gyakorolhat az energiaárak nem várt mértékű növekedése – mondta Annalisa Usardi, a társaság szenior közgazdásza.

A magyar izgalom

Eközben azonban a kormányok kezét megköti a magas adósságráta, ezért csak korlátozottan tudják ösztönözni a gazdaságot – tartja az Amundi. Régiónkban Lengyelországban nagy kérdés lesz az új kormány ténykedése.

Magyarországon a vállalati osztalékok mértéke okozhat majd izgalmakat, míg az extraprofit-adók tényleges kivezetése növelheti a befektetői bizalmat.

A gazdaság valódi állapota?

Jó éve volt az európai autópiacnak idén a tavalyi adatokhoz viszonyítva, a legtöbb cég jelentősen növelte az eladásait az év első tíz hónapjában – írta a Kiszámoló. Bár csalóka az adatsor, mert az autók nagy részét még 2022-ben rendelték meg, és a hosszú átfutási idő miatt adták át idén.

Az eladott autók 14,2 százaléka tisztán elektromos volt, 8,4 százalék pedig tölthető hibrid (PHEV). Pedig 2019-ben csak 1,9, illetve 1,1 volt az arányuk.

Minden uniós országban nőtt az eladott autók száma az év első tíz hónapjában a tavalyi adatokhoz képest – kivéve Magyarországot, ahol 2,8 százalékkal csökkent.