Roubini már az ezredfordulón is publikált, akkor jól jelezte előre a dotcom lufi kipukkadását. Azonban később is gyakran jósolt visszaesést, összeomlást, ami az adott esetekben akár indokolt is lehetett volna egyes túlárazott befektetési eszközöknél, de a piacot a fundamentumokon kívül több tényező hajtja: a pénz, a pszichológia, sőt, néha még a manipuláció is, ami szabályozottabb piacokon korlátozottabb, mivel a felügyeletek vizsgálódnak, de a kriptodevizáknál ennek hiányában bármi lehetséges.
Felhajtják
Pont erre hívta fel a figyelmet Roubini, miszerint a bitcoin áremelkedésének legnagyobb része, sőt a jövőbeni felpattanásai is tőzsdei manipulációknak köszönhetők, melynek során valaki saját bitcoinjait adja-veszi, mégpedig úgy, hogy egy széles ársávban beadja eladási ajánlatait, utána egy nagy húzással meg is veszi, kitépi az összeset, így hirtelen nagyot emel az áron. Kétségkívül ezt csak olyan piacon lehet megtenni, ahol nincs eladói nyomás, valamint nincs olyan nagy forgalom, ami felvenné a versenyt a manipulátor ügyleteivel. A bitcoin esetében ezek a feltételek fennállnak, egyáltalán nem kivitelezhetetlenek, hisz ha valaki a BÉT kispapírjait nézi, még ott is láthat hasonló dolgokat, mivel viszonylag kicsi likviditás, de nagyon rájuk kaptak a befektetők.
Roubini mindenekelőtt megvizsgálta fundamentálisan a kriptodevizákat, és a maga szókimondásával kijelentette, hogy az egész üzletág a világ legnagyobb csalása. A fundamentumokat tekintve kétségkívül többé-kevésbé igaza lehet, hisz ezen eszközök nagy része, mint már sokan és sokszor elmondták, semmiféle belső értéket nem hordoznak, és rendszeres hozamuk sincs (mint az ingatlannál a bérleti díj, részvénynél az osztalék, kötvénynél a kamat).
A mechanizmus
Létrehozták először a bitcoint, bármiféle értéke csak lassan lett, amikor sikerült meggyőzni valakiket arról, hogy ez egy alternatív fizetési eszköz, és ha másért nem, azért vegyék meg, mert majd másoknak drágábban hátha továbbadhatják. 2013-ban aztán felszakadt az értéke, sokaknak tetszett az elmélet, hogy a résztvevő közti bizalmon alapuló fizetés sokkal jobb, mint a jegybanki pénz, ezért aztán az értéke is megemelkedik. Miután elég sokan elhitték ezt, már magától is lett kereslet, de utána jöttek az ügyesek, akik elég nagy tételt felhalmoztak, hogy a kellően jó hangulatban megkezdjék az előbb leírt műveletet.
Ugyanők az elmélet szerint aztán, amikor nem tudják tovább húzni az árat, mondjuk, mert már sok okos eladó is megjelenik, elkezdik fokozatosan a piacra borítani saját hatalmas tételeiket, aminek hatását láthatjuk is a 20-ról 6 ezer dollárig hulló árfolyamon. Ugyanakkor Roubini szerint ezzel nincs befejezve a történet, adott szinteken, ami szerinte 5 ezer körül van, újra bevásárolnak, és az ismert módszerrel elindítják a felpattanást, majd megint megtömik a piacot magasabb áron. Mindezt addig csinálják, amíg van, aki hisz a történetben, utána pedig szép lassan lemegy az ár oda, ahonnan indult: nullára, mondván, hosszú távon a fundamentum számít.
Mindent tud?
Nourini érvelése logikusnak hangzik, persze ő sem feltétlenül van minden ismeret birtokában a kriptodevizákkal kapcsolatban. A piacot és a piaci manipulációkat remekül ismeri, azonban azt még nem tudni, van-e olyan kriptodeviza, amely mögött valamilyen tényleges érték áll, valamilyen többletszolgáltatás. A bitcoin esetében kétségkívül nem tudunk ilyenről, valószínűleg azért lett csak a legnagyobb és legértékesebb, mert elsőként indult.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
