Hiába forog ezekben a hetekben minden a foci körül, az európai focirészvényeket nagyfokú érdektelenség övezi. A 21 klub tőzsdén forgó részvényeit tömörítő DJ Euro Stoxx Football index május 17-én 82,51 pontos értékével 1993 augusztusa óta nem látott szintre esett, de az utóbbi egy évben is elveszítette értékének 38 százalékát (lásd grafikonjainkat). Az 1997 januári 537 pontos csúcsáról pedig már majdnem 85 százalékot zuhant a mutató.
Egyes csapatokra lebontva sem kedvező a kép, a német bajnok Borussia Dortmund részvénye például decemberben még két euró alatt forgott, majd februárban felment ugyan 2,8 euró környékére, de azóta lefelé csorog és már csak 2,3 eurót ér. De legalább többet, mint egy évvel ezelőtt (2,2 euró), ami a legtöbb klub részvényére nem igaz.
Bajnok lett, mégis feleződött az ára
Az olasz bajnok Juventus papírja egy éve még 36 centbe került, most 18 centbe, és a szezon közepén sem volt 39 centnél feljebb, a szezon alatt pedig óriási hullámvasutat produkált az árfolyama. A portugál bajnok, az FC Porto árfolyama viszont szépen nyugodtan egész évben lefelé csúszott, kevesebb, mint felére, 0,85-ről 0,41 centre.
Nem sok jót jelenthet az sem, hogy feltűnően sok a centes, filléres árfolyamú részvény (penny stock). Mindez annak ellenére, hogy egy idén februárban publikált tanulmány szerint a legnagyobb európai csapatok pénzügyi bevételei a válság ellenére is nőttek.
A klubok mint fekete dobozok
A klubok pénzügyi menedzserei, vagy például finanszírozó bankok, szponzorok gyakran panaszkodnak arról, hogy a csapatok kevéssé vannak tekintettel a részvényesek érdekeire. A jelenségre különböző magyarázatok vannak. Az egyik szerint hiányzik a megfelelő transzparencia. „A futballklubok a befektetők számára fekete dobozok” – idéz a Die Börsenblogger német befektetési oldal egy kölni sportoló bankárt, Frank Ebachot.
„Főként a játékosok adásvételéről kéne több információ” – teszi hozzá. Ha például tízmillió euróért cserél gazdát a játékos, sokszor nem tudni, mennyi landol ebből a klub pénztárában, miközben közvetítők, sőt közvetítők közvetítői is sok pénzhez jutnak. Egy másik magyarázat szerint a focicsapatok fő célja nem a részvényesek boldogítása, hanem a nyerés a meccseken, ez okozza a fő problémát.
Ha részvényt nem lehet, jó lesz a kötvény is
Mivel a részvénypiaci környezet nem kedvező a tőkebevonásra, Németországban sok futballklub próbálkozik azzal, hogy kötvényeket bocsát ki, amelyeket főként a rajongóknak próbál értékesíteni, és nagyon tetszetősre tervez meg, hogy emléktárgynak is alkalmas legyen. „Ezek a kötvények, melyeket a tőzsdén nem is forgalmaznak, inkább olyan rajongóknak alkalmasak, akik ezeket büszkén a falra akasztják, és adott esetben azt is zokszó nélkül lenyelik, ha nem fizetik vissza az értékpapírt” – mondja Frank Ebach.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung kilenc német focikötvény-kibocsátást gyűjtött össze a napokban. (FC Schalke, Hansa Rostock, TSV 1860 München, Alemannia Aachen, 1.FC Köln, 1.FC Nürnberg, FC St. Pauli, DSC Arminia Bielefeld, Hertha BSC Berlin.) Ezek összértéke 85,1 millió euró volt, ebből azonban 61 millió euró jutott az első osztályú FC Schalke-ra, amelynek papírjait a frankfurti tőzsdén is jegyzik. Kedves szokásuk a kluboknak, hogy a kötvények névértékét néha a klub alapításának évéhez igazítják, így 2000 euró helyett például 1965 eurós címletet hoznak létre, az értékpapírokat pedig régi legendás játékosaik képével vagy az elnyert kupákkal ékesítik.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
