Tegnap hosszas bizonytalankodás után végül megint szép pluszban végeztek a főbb amerikai indexek, legalábbis az általános S&P 500 és a technológiai Nasdaq 100. A Dow Jones ipari átlag végül süllyedt, de ennek az is az oka, hogy néhány részvény azért esett, mert nemsokára kiesik belőle. (Az új bekerülők emelkedtek, de azok meg még nem mozgatják.) Ma nulla körül járnak az USA határidős indexei, Európában 0,2 százalékos emelkedést mutat a német, francia index, Londonban pedig esés van.
A befektetők az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csütörtökön kezdődő kétnapos ülésére figyelnek, amelyen pontosítások jöhetnek a bank elképzeléseiről, menetrendjéről. Európában romlik a járványhelyzet, de a spanyol miniszterelnök kizárta az újabb karantént. A német vezetés 2021 végéig meghosszabbította munkahely-védelmi programját, amely németek millióinak segíthet megőrizni az állását.
Sok a fertőzött itthon
Magyarországon erősen megugrott az új koronavírus-fertőzések napi száma, május eleji, áprilisi végi szintekre. (Lásd a grafikont és részletesebb cikkünket.) A forint némileg tovább gyengül, 353,50 az euró ára. Tegnap MNB-ülés volt. Ma pedig ezekben a percekben jelentették be, hogy új állampapír-kibocsátási tervet készítenek az ÁKK-nál.
A BUX index még nem igazán találta meg az irányt, az OTP egy százalékkal esik, míg a Richter ugyanennyivel emelkedik. A Mol fél százalékkal drágul, a Telekom egy forinttal esik. Az Opus a vesztesek, a CIG Pannónia a nyertesek listájára iratkozott fel. Az olaj kissé drágul, amit az amerikai hurrikánszezon mellett az előzetes készletbecslések is alátámasztanak (API). Ma este érkezhet a veszélyes Laura hurrikán az USA déli része fölé.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Fontos üzenet az MNB-közleményben
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatszinteket a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – írta az Equilor Befektetési Zrt. A közlemény legfontosabb utolsó bekezdése nem változott, a döntéshozók továbbra is azt kommunikálják, hogy nem lesz több kamatvágás. Fontos üzenet, hogy az inflációs folyamatok erősödését átmenetinek tartják a döntéshozók. Az állampapírok vásárlására vonatkozó bekezdésből kikerült, hogy csak védőhálóként tekintenek a programra. Összességében laza hangvételű közlemény jelent meg, mely inkább a forint gyengülésének irányába hathat – írja a brókercég.
Nincs könnyű helyzetben az MNB az Erste Befektetési Zrt. szerint.
Verbális kommunikációval igyekezett tegnap hűteni a kedélyeket a Magyar Nemzeti Bank, azt követően, hogy a magas infláció és a gyenge növekedés kettősével próbál megbirkózni. A jegybank igyekezett megnyugtatni a piaci szereplőket afelől, hogy a vártnál jóval magasabb júliusi infláció csupán átmeneti lesz. (…) Inkább csak bízni tud a jegybank abban, hogy az infláció ismét mérséklődik, mivel a monetáris szigorítás a mostani gyenge növekedés mellett szóba sem jöhet. A magas infláció és a gyenge forint miatt lazítani sem igazán lehet. Patthelyzet alakult ki, amit a forint további gyengülése az euróval szemben egyre kiélezettebbé tehet – írták.
A baj az emberekkel van?
Minek alapján emelkednek vagy esnek egyes cégek árfolyamai az idén? Nem olyan egyszerű, amilyennek látszik, hogy a technológia emelkedik és az ipar csökken. Más ágazatokban is vannak nyertesek. A Bloomberg szerint megfejtették a kódot:
“2020-at úgy foglalnám össze, hogy az emberek medvepiaca” – idézik Vincent Deluard-ot, a StoneX Group stratégáját. A koronavírus azoknak a vállalatoknak segít, amelyek nagy mértékben automatizáltak, “algoritmikusan működnek”. Miközben a régi gazdaságon alapuló vállalkozások visszaszorulnak. A legkevésbé az alkalmazottaikra támaszkodó cégek árfolyamemelkedése 2020-ban 37 százalékponttal verte meg a munkaigényesebbeket.
A technológiai cégek zöme is ide tartozik, a Nasdaq 100 idén 33 százalékkal emelkedett. De mélyebben a felszín alatt úgy néz ki, hogy más olyan vállalatok is jobban teljesítenek, amelyek kevésbé alapoznak sok alkalmazottra. (Deluard az elemzéshez az S&P 500-at decilisekre osztotta az „egy alkalmazottra jutó immateriális javak piaci értéke” nevű saját mutató alapján.)
A Publicus Intézet felmérésében a megkérdezettek 56 százaléka tartja alkalmasnak Magyar Pétert az ország vezetésére, míg elődjét csupán 36 százalék. 
