Az utóbbi időben viszonylag gyenge, kétéves mélypont környékén tartózkodó forint sokakat arra késztet, hogy elgondolkozzanak, nem kellene-e a megtakarításaik egy részét devizában tartani. Ennek legegyszerűbb módja a közvetlen devizavásárlás, a készpénz, ám a magas adók és költségek, valamint a kamatozás hiánya miatt ez nem túl célszerű – mondta el Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa a TrendFM reggeli műsorában.
Így sokkal jobb, ha valamilyen kötvényt vásárolunk, mint például az eurós magyar államkötvények. Ezek azonban néha egyes esetekben szintén nem túl magas kamatot fizetnek, ahogy az EKB csökkenti kamatait. Az is kérdés, hogy az ehhez szükséges devizát hogyan vásároljuk meg, hogyan juttatjuk el a megfelelő számlára. Majd amikor lejár a kötvény, vagy kamatot fizet, ezt a devizát hogyan és mennyiért juttatjuk vissza olyan helyre, ahol elkölthetjük.
Alapokat tbsz-re
További megoldást jelent a befektetési alapok világa, ahol még forintért is vásárolhatunk olyan alapot, amely devizabefektetéseket tart. Így aztán a forintgyengüléssel szemben szintén egyfajta védelmet nyújt. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a befektetési alapokat súlyos versenyhátrányba hozta a kormányzat a 15 százalékos adó és a 13 százalékos szociális hozzájárulás bevezetésével, így elsősorban hosszabb távú, legalább öt naptári évig megtartandó befektetésekre érdemes használni ezeket a konstrukciókat, amit a tartós befektetési számla (tbsz) biztosít.
Meddig szárnyalhat a bitcoin?
Mehetnek-e még tovább a szárnyaló kriptovaluták, miután a bitcoin mostanában szinte napról napra új rekordot döntött, és megközelítette a 100 ezer dollárt? Sokak fejében jár ez a kérdés. Azok az okok, amelyek ilyen magasra hajtották az árfolyamot, még változatlanul fennállnak, így az emelkedés nemcsak hetekig, de akár hónapokig, vagy akár fél évig, egy évig is eltarthat.
Ilyen okok például a Bitcoin és az Ethereum tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) bevezetése, az amerikai kormányzattól jövőre várható “kriptóbarát” intézkedések az elnökjelölt, Donald Trump vezényletével.
Ezen kívül is sok más tényező van azonban, például a nyáron elfogyott néhány nagy eladó bitcoin-csomag, mint a német kormány bűnözőktől lefoglalt érméi vagy egyes kriptovaluta-tőzsdék csődjéből származó mennyiségek. A kisbefektetők is egyre inkább érdeklődnek a szektor iránt, több jel mutat arra, hogy a visszatérésük erre a piacra még csak most kezdődött el.
A teljes adás itt hallgatható meg:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ráadásul a mostani eredmény rosszabb lett a tavalyinál. 
