Az európai tőzsdéken nem volt ma jó hangulat, a görögökkel megint gond van, Olaszországban előrehozott választások lehetnek. Mario Draghi pedig arról beszélt, hogy jó sok gazdaságélénkítésre lehet még szükség Európában. Így kevéssel öt után 0,2-0,5 százalékos mínuszban voltak a főbb nyugat-európai részvényindexek.
Az USA-ban az olaj és a földgáz esése miatt az energiaipari részvények húzták le főleg az indexeket, de például az légitársaságok is jókorát estek. A főbb indexek, mint a Dow Jones, a Nasdaq vagy az S&P 500 azonban csak 0,1-0,2 százalékos mínuszban vannak.
Itthon a BUX index jobban teljesített a nemzetközi tőzsdéknél, fél százalékkal emelkedett. Az OTP 1,7 százalékkal drágult, 8580 forintra, a Richter egy százalékkal 6952-re. A Mol 0,7 százalékkal esett 21 965-re, a Magyar Telekom pedig 0,4 százalékkal süllyedt 459-re.
A beruházások Magyarországon minden várakozást megdöntve nagy mértékben, 34,1 százalékkal nőttek az első negyedévben. A forint nap közben gyengült, majd visszaerősödött, és végül nem változott jelentősen, 308 maradt az euró. A nap elején a dollár és a jen is erősödött, az euró gyengült, később a dollár meggondolta magát.
Az olaj esett, miután a piaci szereplők attól félnek, hogy az OPEC legújabb, kilenc hónapos kitermelés-korlátozása sem lesz elegendő a piac stabilizálására. A Morgan Stanley például a 2018 végére vonatkozó WTI-előrejelzését 55 dollárra csökkentette. Estig a WTI 0,9 százalékkal 49,30, a Brent 1,2 százalékkal 52,0 dollárra esett. Sokkal nagyobbat zuhant az amerikai földgáz, közel öt százalékos mínuszban van. A nemesfémek is kissé süllyednek.
Az OTP novemberben a várható akvizíciókról és osztalékpolitikáról számolhat, be, erről itt tudósítottunk.
Ismét közelíti a 80 dollárt a Brent ára. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
