Már több cikkünkben rámutattunk arra, hogy a koronavírus-járvány a megtakarításokkal rendelkezők számára egyben lehetőséget is teremtett arra, hogy haszonra tegyenek szert. A globális veszélyhelyzet 2020. március 11-ei kihirdetését követően ugyanis olyan alacsonyra zuhantak a pénz- és tőkepiaci árfolyamok, ami már kedvező beszállási pontokat jelentett. Még azok is vettek részvényt, akik addig csak a gyakorlatilag kockázatmentes állampapírokig „merészkedtek”. Lapcsoportunk részletesen foglalkozott ezzel a jelenséggel a privátbanki ügyfelek vonatkozásában.
Feltehetően nem volt ez másként a parlamenti képviselőknél sem, hiszen nekik ugyancsak jócskán van mit a tejbe aprítaniuk – derült ki a vasárnap éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataikból. Amelyeket ugyanakkor nemcsak a jövedelmek vonatkozásában, hanem más aspektusokból is kiveséztünk. Például, hogy mennyi készpénzük szunnyad a párnacihában, mekkora ingatlanvagyonnal rendelkeznek, s külön kitértünk a honanyák anyagi helyzetére is.
Folytatva e sort, ezúttal azt néztük meg, a képviselők is hasonlóan reagáltak-e a koronavírus-járvány nyújtotta fialtatási lehetőségekre, mint a T. Házon kívül lévő tehetősebbek.
E kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy igen. A vagyonnyilatkozatokban szerepeltetett értékpapírok összesített értéke számításaink szerint több mint 400 millió forinttal gyarapodhatott 2020-ban a 2019 végi állapothoz képest, s megközelíthette a 2,419 milliárdot.
A feltételes mód azért indokolt, mert bár már több mint 30 éve kell a parlamenti képviselőknek elkészíteniük az előző évi vagyonnyilatkozataikat – minden évben január 31-én éjfélig –, annak kitöltése a mai napig voluntarista módon történik. Az erre szolgáló rubrika az Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés címet viseli, zárójelben konkretizálva, mi tekinthető ilyennek: részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, nagy értékű biztosítás. Mint ahogy az is meg van határozva, hogy ezeket az értékpapír-elemeket milyen értéken kell szerepeltetni: névértéken. Noha a valós vagyoni helyzetet inkább az árfolyamérték ábrázolja. Csak, hogy érzékeltessük a különbséget: egy darab OTP-részvény névértéke 100 forint, az árfolyamértéke viszont a szerdai tőzsdei kereskedés végén 13 770 forint volt, vagyis ennyiért cseréltek gazdát a bankpapírok – ez 137,7-szeres eltérés.
A nem egyértelmű metodikának is betudható, hogy a képviselők egy része névértéken, mások árfolyamértéken szerepeltetik az értékpapírjaikat, megint mások csak darabszámot tüntetnek fel. Ráadásul sokan azzal sem könnyítik meg a tisztánlátást, hogy nemes egyszerűséggel csak értékpapírt írnak, márpedig az nyilvánvaló, hogy más az értékváltozása egy darab állampapírnak és más egy darab részvénynek – ez utóbbin belül az is lényeges, hogy azt melyik cég bocsátotta ki.
Mindezek figyelembevételével kell kezelni tehát a vagyonnyilatkozatokban szereplő értékpapírokat és azok valószínűsíthető értékét – magyarul, inkább az érdekesség kategóriájába tartozóként.
Ami biztos, a 199 képviselő több mint egyharmada, 69 honatya, illetve -anya rendelkezett értékpapírral 2020 végén. Hárommal többen, mint egy évvel korábban. Ez úgy jött ki, hogy míg négy fideszes képviselő (köztük Hoppál Péter miniszteri biztos) megvált valamennyi értékpapírjától, addig heten tavaly vágtak bele ilyen befektetésekbe. Köztük az elhunyt édesapja helyére tavaly az Országgyűlésbe ült Koncz Zsófia (Fidesz) és a jobbikos Dúró Dóra. A hetek közül a fideszes Győrffy Balázs debütált a legnagyobb értékkel, ő nem kevesebb, mint 50 millió forintot invesztált kincstárjegybe.
Az is sziklaszilárd tény, hogy a DK-s Gyurcsány Ferenc első helye 2020-ban is elvitathatatlan a képzeletbeli értékpapír-vagyonosok között. A 2004-2009 között regnált miniszterelnök összesen közel 823,5 millió forintnyi értékpapírt tartott magánál a múlt év végén – nem konkretizálva, hogy milyeneket, de azt egyértelművé tette, hogy árfolyamértékről van szó. Ez csaknem 88,5 milliós gyarapodást jelent 2019 végéhez képest.
Gyurcsány előnye hatalmas a második helyezett, ugyancsak ellenzéki Tóth Csabával szemben. Az MSZP-s politikus ugyanis „csak” közel 229 millió forint értékű értékpapír felett diszponált, ez csaknem 13 milliónyi éves növekedés. Az ő portfoliója egyébként a legszínesebb a képviselők között: van benne állampapír, befektetési jegy, Magyar Telekom-részvény és egyéb, azaz nem nevesített értékpapír.
A harmadik helyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki tisztét a Pénzügyminisztérium államtitkáraként betöltő Tállai András foglalja el, aki a 2019-es hetedik helyről ugrott a képzeletbeli dobogóra. Annak köszönhetően, hogy értékpapírjai értéke 2020-ban több mint 40 millió forinttal gyarapodott, amit úgy ért el, hogy az utolsó szálig megvált a befektetési jegyeitől, amelyek révén 35 milliót kasszírozott, s ezt, valamint még 40 milliónyi friss pénzt állampapírokba tolt – csaknem testvériesen elosztva ezt a 75 milliót a szuperkötvénynek nevezett, öt éven át átlagban közel évi 5 százalékot hozó Magyar Állampapír Plusz és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír között.
Tállai esete nem kirívó, a 2020 végén értékpapírral rendelkezett képviselők többsége szintén nem kockáztató típus: 49-en tartották pénzüket állampapírban, néggyel többen, mint 2019 végén. Összesített portfoliójuk értéke egy év alatt csaknem 38 százalékkal nőtt, 658,6 millióról 907 millióra. Az a parlamenti erőviszonyok ismeretében nem meglepő, hogy az állampapír-tulajdonosok döntő többsége kormánypárti. Mint ahogy az is magától értetődő, hogy maga Varga Mihály pénzügyminiszter is a saját pénzével járul hozzá a költségvetés finanszírozásához.
A befektetésijegy-tulajdonosok mezőnye már jóval szűkebb, mindössze 11 képviselő tartott magánál effajta értékpapírt 2020 végén, eggyel kevesebben, mint 2019-ben, s e portfoliójuk összesített értéke jelentősen, csaknem 18,7 millió forinttal, 105,3 millióra csökkent.
Részvénybe ugyanakkor hárommal többen merészkedtek tavaly, mint tavalyelőtt: 17-en. Portfoliójuk értéke a már említett módszertani kuszaság miatt határozható meg nehezen, ami az értékpapírok között hagyományosan messze a legnagyobb árfolyammozgást produkáló részvényeknél leginkább szembetűnő. Érdekességek azért így is akadnak. Például az, hogy Süli János – aki tárca nélküli miniszterként a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felel – az immár Mészáros Lőrinc érdekeltségébe is tartozó CIG Pannóniában tulajdonos.
Mivel egyik évről a másikra vagyonnyilatkozat-kitöltési szokásain egyetlen képviselő sem változtatott – magyarul, aki például 2019-ben névértéken szerepeltette az egyik befektetését, az 2020-ban is így tett, azaz nem tért át az árfolyamértékre –, nagyjából meghatározható, hogy a mindkét évben értékpapírral rendelkezett 62 képviselő közül 42 portfoliójának az értéke nőtt egy év alatt, 11-é stagnált és 9-é csökkent. A stagnálók esetében erős a gyanú, hogy rá sem néztek a portfoliójukra, hanem automatikusan az előző évi összegeket írták be.
E listából a már említett Gyurcsány-Tállai duó mellett kiemelhető még:
- Bánki Eriknek, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének, a parlament gazdasági bizottságának elnökének a 18,5 milliós,
- Varga Mihálynak a 13,5 milliós,
- Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, miniszterhelyettesének a 12 milliós,
- Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának a 4,5 milliós,
- Simicskó Istvánnak az 1,7 milliós egy év alatti értékpapír-vagyongyarapodása,
- s hogy az ellenzék ezen összevetésben legprominensebb személyét említsük: Hiller István ex MSZP-elnök 1 milliós izmosodása.
Bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter portfoliója is gyarapodott, de „csak” közel 364 ezerrel, míg Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára már azokhoz tartozik, akik értékpapírállománya 2019-ről 2020-ra leértékelődött – az övé speciel 1,13 millióval.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
