Ma délelőtt az európai tőzsdeindexek a kezdeti csúnyább mínuszból kevésbé csúnya süllyedésbe váltottak. A borongósabb hangulat fő oka az lehet, hogy Kínából rossz külkereskedelmi adatok érkeztek. Különösen az ország importja esett vissza májusban, 16,7 százalékkal. Ez 2016 januárja óta nem látott mérték. Ezen kívül a német ipari termelés is komoly, 18 százalékos zuhanást mutatott áprilisban.
Mindez elhomályosítani látszik a pénteki, meglepően jó amerikai munkanélküliségi adatot. Eszerint a betöltött állások száma két és fél millióval emelkedett az Amerikai Egyesült Államokban, pedig az elemzők több milliós zuhanást vártak. Persze az is igaz, hogy ennyi emelkedés után egy kis pihenő, “profitrealizálás” a tőzsdék menetelésében teljesen természetes.
Négyből három magyar papír pluszban
Tizenegy órakor a német index 0,4, a francia 0,1 százalékos mínuszban járt, esett a svájci és a holland mutató is. Emelkedni tudott viszont London, Brüsszel, Madrid és Milánó. Az amerikai határidős indexek a pénteki nagyszerű, két százalék feletti emelkedés után ma újabb fél százalék körüli pluszban vannak.
A BUX index teljesítménye Budapesten egyelőre eléggé visszafogott, csak 0,2 emelkedésre futotta. Főleg a Richter húzza le, amely másfél százalékkal esik. Az OTP 0,7, a Mol 0,3, a Telekom eközben 0,5 százalékkal emelkedik. A nyertesek közé tartozik az Auto Wallis és a CIG Pannónia, a vesztesek közé a Wáberer’s, a Rába és a Masterplast is.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A forint alig változott péntek estéhez képest, az euró ára 343,70 forint. A múlt hét nagy eseménye volt az OPEC csúcstalálkozója, az olaj azonban csak szolidan, egy százalék körüli mértékben emelkedik ma. Újra erőre kapott az arany, és ostromolja az 1700 dollárt, miközben az ezüst 18 dollár felé közelít.
Nem volt elég hírértéke az OPEC-döntésnek
Szombat délután az OPEC olajkartell és szövetségesei megegyeztek abban, hogy újabb egy hónappal meghosszabbítják az érvényben levő kitermelési korlátozásokat. (A csökkentés mértéke 9,7 hordó naponta.) Kétségek merültek fel Irak, Nigéria és Kazahsztán részvételéről, ugyanakkor más országok a vállalatnál is jobban visszafogták kitermelésüket áprilisban – írta az Oilprice.com.
Most ezek a renitens országok azt vállalták, hogy mivel májusban és júniusban túllépték a kvótát, ezt kompenzálni fogják a júliusi, augusztusi és szeptemberi kitermelésükben. Az OilPrice emlékeztet arra is, hogy az olajár május során megkétszereződött. Az olajkereslet ugyanis elkezdett talpra állni, miközben rekordnagyságú kitermelés-csökkentések és üzembezárások csökkentették a hatalmas túlkínálatot.
Még két év a helyreállás?
Bár az OPEC+ csoport szombati megállapodása kétségtelenül pozitív hatással lehet az olaj árára, a szaklap azt jósolta, hogy túl nagy áremelkedést ma nem fog okozni. A hír ugyanis már nagyrészt beépülhetett a piaci árakba.
Ahhoz, hogy az olajárak végképp magukhoz térjenek, a globális keresletnek teljesen helyre kell állnia, és le kell épülniük a hatalmas felhalmozódott olajkészleteknek. Ez azonban a Pioneer elemzője, Scott Sheffield szerint két évig is eltarthat, csak 2022-ben, sőt esetleg 2023-ban fog bekövetkezni.
Óriási gyógyszeripari fúzió jöhet
A következő fontos hír az olajjal kapcsolatban az lehet, hogy a Saudi Aramco vállalat nemsokára meghatározza következő havi hivatalos eladási árait. Ez sokszor az iraki, iráni és kuvaiti nyersolaj-árakat is erősen befolyásolja. A múlt hónapban a Brent ára száguldani kezdett azután, hogy a szaúdiak megállapították az ázsiai szállítmányok árszintjét.
Az AstraZeneca a hírek szerint ajánlatot készül tenni a Gilead Sciences nevű cégre, amely az utóbbi időben a remsedivir nevű gyógyszer kapcsán került a hírekbe. Az eredetileg a rák kezelésére szolgáló gyógyszer a koronavírus kezelésében is szerepet kap. Ha az üzlet létrejön, ez lehet a gyógyszeripar legnagyobb szabású fúziója - írta a Bloomberg.com.
A szirénhangok ellenére ragaszkodik a jegybanki szigorhoz az MNB. 
