Miután két éve összeomlott az olaj ára és ma kevesebb mint a felét éri, a kitermelők minimálisra csökkentették a kutatásra fordított összegeket. Tavaly 2,5 milliárd hordónyi olajat kutattak fel, ami 1947 óta a legalacsonyabb érték – írják a Wood Mackenzie Ltd. adataira hivatkozva. Idén pedig július végéig csak 736 millió hordónyi a találat.
Az amerikai energiaügyi információs hivatal (EIA) ugyanakkor úgy véli, hogy a globális kereslet az idei napi 94,8 millió hordóról 2026-ra napi 105,3 millió hordóra fog emelkedni. Az amerikai palaolaj-kitermelés ki tudná adni a különbözetet, ám az 50 dollár alá beállt olajárak megakadályozzák a növekedést ezen a területen. Attól tartanak, hogy az olaj- és gázpiacon nagy kínálat-süllyedés következik majd be.
A kutatásra fordított összeg a 2014-es százmilliárd dollárról 40 milliárd dollárra esett, és még 2018-ban is ezen a szinten maradhat. Az idén augusztus végéig csak 209 új kutat nyitottak, tavaly 680-at, a hosszú távú átlag 1500 évente. A kutatások elmaradása azonban a szakemberek szerint csak tíz év múlva éreztetheti igazán a hatását. Más vélemények alapján 5-8 év múlva várható az olajkínálat összeomlása. Az olajcégeknek ezermilliárd dollárt kéne évente beruházásokra fordítaniuk, hogy lépést tartsanak a kereslettel.
A Reuters a Shellre hivatkozva azt írja, hogy az olajpiaci globális túltermelés 2017 végéig is fennmaradhat. Líbia és Nigéria visszatérése a piacra napi 1,5 millió hordót jelent, az iraki és az iráni termelés körül is vannak kérdőjelek, ezek kitolják az egyensúly helyreállását. Ám végső soron ez bármikor megtörténhet 2016 vége és 2017 vége között, a Shell mindenre fel van készülve.
Az egyensúly helyreállása nagymértékben az indiai és kínai kereslettől függ, de egy esetleges OPEC-megállapodás is az olajárak ugrásszerű emelkedéséhez vezethet – tették hozzá.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
