Elkészült a júliusi Big Mac-index – egy egyszerű mutatószám, amely a standard szendvics árát mutatja dollárban az egyes országokban (The Economist). Ennek a lényege az lenne, hogy ezt az ételt mindenütt ugyanúgy, ugyanazokból az alapanyagokból készítik, hasonló munkaráfordítással, így elvileg összehasonlítható általa az egyes országok árszínvonala – egyesek szerint pedig a nemzeti valuták értékeltsége is.
Eszerint a magyar szám 3,2 dollár, miközben az USA-ban 4,79 dollár ennek a szendvicsnek az értéke. Az Economist ebből azt a következtetést vonja le, hogy a forint 33,6 százalékkal alulértékelt a dollárhoz képest. A felmérésben szereplő két másik volt szocialista országnál, Csehországnál és Lengyelországnál ez az alulértékeltség 41, illetve 47 százalék.
Ez az összehasonlítás azonban számos sebből vérzik. Egyrészt érthetetlen módon hiányoznak olyan, Európában fontos országok, mint Németország vagy Franciaország. Az Euróövezetre viszont van szám, 4,05 euró, ami 15,4 százalékos alulértékeltséget jelez az USA-hoz képest. Másrészt az élelmiszerek, a gyorséttermi szolgáltatások ára csak egy szeletét jelenti az általános árszínvonalnak. Hiányzik sok más, az élethez nélkülönözhetetlen tétel. (A cikk a grafikon után folytatódik.)
A mutató hívei szerint a minden országban egyforma, ugyanolyan alapanyagokból és ugyanannyi munkával készülő termék árának összehasonlítása lehetővé teszi egyes országok árszínvonalának összehasonlítását. Mások ezt kétségbe vonják, de az 1986 óta számolt mutató eléggé bevonult a köztudatba, mert szemléletes módon ábrázol bonyolult közgazdasági összefüggéseket.
Leginkább a PPP-t, azaz a vásárlóerő-paritást. Ennek a mutatónak a számítása során egy átlagos fogyasztói kosár, egy tipikus vásárlói kiadáscsomag árát hasonlítják össze az egyes országokban. Amint nemrég rámutattunk, a magyarországi árszínvonal 52 százaléka az európai uniós átlagnak, vagyis nálunk körülbelül a felébe kerül egy tipikus fogyasztói kosár. Ez eléggé eltér a Big Mac-index 33,6 százalékos alulértékeltséget jelző mutatójától. (Valamint az USA-hoz viszonyítják, nem az EU-hoz.) Egy biztos, a PPP számítása sokkal precízebb a Big Mac-indexénél.
Hogy a forint alulértékelt-e, vagy sem, azt egyik mutató alapján sem merjük biztosan megállapítani, bár inkább az alulértékeltség a valószínű. Az viszont igen esélyes, hogy a jelenlegi kormányzat inkább a forint gyengítésében, mint az erősítésében érdekelt.
Ami a Big Mac-index listájának két extrém végét illeti, Svájcról, Norvégiáról vagy Svédországról eddig is tudtuk, hogy nagyon drágák, a PPP is hasonló képet mutat róluk. Venezuela és Ukrajna meg a csőd szélén táncoló országok, ahol a nemzeti valuta árfolyama mélyrepülésben van, így nem csoda, hogy a lista végén vannak.
Fogyasztói kosár vásárlóerő-paritása |
|
Bulgaria | 0,44 |
Albania | 0,45 |
Serbia | 0,48 |
Romania | 0,49 |
Hungary | 0,52 |
Poland | 0,52 |
Turkey | 0,57 |
Lithuania | 0,59 |
Czech Republic | 0,60 |
Croatia | 0,63 |
Slovakia | 0,64 |
Latvia | 0,68 |
Estonia | 0,74 |
Portugal | 0,79 |
Slovenia | 0,82 |
Malta | 0,82 |
Greece | 0,83 |
Cyprus | 0,89 |
Spain | 0,92 |
EU (28 ország) | 1,00 |
Németország | 1,01 |
Italy | 1,02 |
France | 1,07 |
Austria | 1,10 |
Belgium | 1,11 |
Netherlands | 1,13 |
Finland | 1,24 |
Ireland | 1,24 |
United Kingdom | 1,26 |
Sweden | 1,29 |
Luxembourg | 1,34 |
Denmark | 1,40 |
Norway | 1,45 |
Switzerland | 1,62 |