Mohammed bin Hamad Al Rumhy ugyanakkor nem hisz abban, hogy az olajárak összeomlását Oroszország illetve Irán és Venezuela elleni valamiféle amerikai–szaúdi összeesküvés okozta, az interjúalany szerint az áresés mögött csak és kizárólag a kínálati oldal radikális növekedése húzódott meg.

Az olcsó olaj pazarlásra ösztönöz

Az ománi miniszter az Alapblog.hu újságírójának, Zentai Péternek adott interjújában azt állítja, hogy az olaj hordónkénti 60-70 dolláros árszintje nem jó az olajkitermelő és a nyersanyag-importáló országoknak sem. Al Rumhy szerint az olcsó olaj árt a technológiai megújulásnak, az alternatív források felkutatásának és hasznosításának, a fenntartható fejlődésnek, pazarlásra ösztönöz, együtt jár a Föld erőforrásainak kizsákmányolásával.

Egy berlini konferencián az amerikai energetikai miniszter úgy fogalmazott, hogy az olajár 60-70 dollár körüli hordónkénti ára mindenkinek jó, nyer a fogyasztó, az exportőr és a kitermelő is. Azonban Al Rumhy ezzel nem ért egyet, szerinte miért adja el az olajat 70 dollárért, ha százat is kaphat érte. Az ár felhajtását a kitermelés visszafogásával lehet az interjúalany szerint elérni.

Csökkenteni kellene a kitermelést

Jóllehet Omán nem tagja az OPEC-nek, de a formális tagságnak ma már nincs is jelentősége, mert így is együttműködünk. Ha mi többiek összefogunk, akkor – együttesen – kisebbségbe szoríthatjuk a szaúdiakat, mert bár Szaúd-Arábia biztosítja az OPEC exportjának egyharmadát, viszont mi együttesen mégiscsak a kétharmadot – nyilatkozta az ománi olaj- és gázipari miniszter.

Al Rumhy szerint a kitermelést napi 2 millió hordóval kellene csökkenteni. (Az OPEC tagállamok jelenleg naponta 30 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre, melyből Szaúd-Arábia részesedése 10 millió.)

Al Rumhy az olajár-növekedés szükségessége mellett érvelt: szerintem a szaúdiak hibásan gondolkodnak - mondta. Egy roppant gazdag ország, amelyet csak a piaci részesedésének fenntartása érdekel. A többiek nagy részét pedig az azonnali pénzkeresés. Holott sokkal jobban járnának ők is és az egész világ is, ha egy véges mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincset nem pazarolnának el, hanem meghosszabbítanák az élethosszát, ugyanakkor a piacra dobott mennyiségért több pénzt kapnának. Ha kétmillió hordóért kaphatunk kétszázmillió dollárt is, akkor miért kell piacra dobnunk hárommillió hordót jóval kevesebb pénzért? Elvégre azért a hárommillió hordónyi nyersolajért alig kaphatunk többet, mint százötvenmilliót!