Közel három százalékkal zuhan ma az Eurostoxx 50 részvényindex, kontinensünkön harmadik napja nagyon rossz a tőzsdék hangulata. A minipánikban a német DAX újabb 3,1 százalékkal zuhan, mélyen 12 ezer pont alá. A francia a mutató 2,8, a londoni 1,7 százalékos esést mutat. Az amerikai határidős indexek is csúnyán néznek ki, az ipari részvények Dow Jones indexe határidőre 1,7, a technológiai részvények Nasdaq indexe 1,1 százalékos mínuszban van.
Két százalékkal zuhan a lengyel vezető index, a budapesti BUX másfél százalékos csökkenése az európai átlag alatt van. Az OTP 1,4 százalékkal 9900 forintra, a Mol 1,9 százalékkal 1545-re, a Richter 0,8 százalékkal 6515 forintra esett. A Telekom csak 0,2 százalékkal süllyedt, de az utóbbi napokban már alulteljesítő volt. Elérte a 200 forintot az Opus, 1,2 százalékos lejtmenet után.
Közel a forint a történelmi gödörhöz
A forint is a gyengülés útjára lépett, 7,2 forinttal feljebb van az euró, 367,0 forinton, mindössze három forinttal az eddigi történelmi csúcs alatt. Hasonló mértékben gyengült egyébként a lengyel zloty is, a cseh korona valamivel kevésbé. Nagyot erősödött a dollár, valószínűleg a kockázatkerülés terjedése miatt.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A nemesfémek mínuszban járnak, de igazán nagyot az olaj esett, három-négy százalékkal ment lejjebb. Ezzel a WTI már a 38 dolláros szintet ostromolja, a Brent pedig 40,30. A múlt héten 4,6 millió hordóval emelkedett az amerikai olajkészletek szintje az API adatai szerint. Ez jelentősen meghaladta az elemzők várakozásait. Emelkedni tudott viszont a bitcoin, 13 600 dollár, de éjszaka volt 13 800 felett is.
Mennyire nagy a baj?
Az Egyesült Királyság és Franciaország tavasz óta a legtöbb napi Covid-19 halálesetről számolt be, Hollandia, Olaszország, Románia, Irán is rekordszámú fertőzést regisztrált. Magyarországon is romlik a helyzet, egyre többen vannak kórházban, miközben a járványügyi szabályokra csak kisebb tapaszokat raktak. Franciaországban, Belgiumban és Németországban új intézkedésekre készülnek. Angela Merkel kancellár a sajtó szerint a vendéglátó-ipari létesítmények és a kulturális rendezvények egy hónapos lezárását tervezi.
A potenciális oltások és kezelések többsége bajba kerül a vizsgálatok utolsó szakaszában, pedig az Egyesült Államok stratégiája ezeken alapul. Nem pedig olyan óvintézkedésekre, mint a tesztelés, a maszkok és a társadalmi távolságtartás. Attól tartanak, a vírus elleni küzdelem így 2023-ig is elhúzódhat. Az USA-ban egyre több ember halmoz fel élelmiszer-készleteket. A kórházban ápolt koronavírus-betegek száma 37 százalékkal emelkedett a 32 államban tapasztalható harmadik hullámban – írja a Bloomberg.com hírlevele.
Nem lesz karantén?
A vírus terjedése nyomás alatt tartja a részvénypiacokat, a fő kérdés azonban a lezárások mértéke az Erste Befektetési Zrt. szerint.
Európában egyre szigorúbb korlátozások lépnek életbe, a döntéshozók azonban nem hajlanak a tavaszi karanténok visszaállítására. A magasabb felkészültség, a lakossági elégedetlenség és a rendkívül károk miatt várhatóan nem fog ismét teljes lezárásra sor kerülni.
Második recessziótól tartanak a németek
Ha a lezárás a szövetségi kormány tervei szerint történik, akkor a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben már nem fog növekedni – mondja Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Ehelyett örülhetnek majd egy nulla körüli teljesítménynek is, de a második recesszió kockázata is jelentős. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza hasonló véleményen van. A jelenleginél drasztikusabb korlátozások esetén a gazdaság további két százalékkal is zsugorodhat.
Ha a helyzet néhány hét múlva enyhül, akkor a sok kiskereskedő számára oly fontos karácsonyi szezon novemberről decemberre, és egyes esetekben az online kereskedelemre terelődik át – írta az N-Tv.de.
K alakú-e a kilábalás?
A Bloomberg kommentárja szerint a “K alakú fellendülés” kifejezés az elmúlt hónapokban meglepően népszerű mémmé vált, mivel a gazdaság egyes részei fellendültek, míg mások gödörbe süllyedtek. (Ahogy a K egyik szára is felfelé, a másik lefelé tart.))
Noha a munkanélküliségi ráta az egekbe szökött, sok pénzügyi eszköz tulajdonosainak rendkívül jól megy. De bizonyos értelemben ez nem új keletű jelenség, minden válságnak és visszaesésnek K-alakú eredménye van. Ami ezúttal mégis figyelemre méltó, hogy milyen gyorsan alakultak a dolgok. Mintha több évnyi gazdasági változás tömörült volna hat hónapba. Így láthatjuk azt az egyenlőtlenséget okozó hatást, amely máskor a lassú folyamatok miatt nem olyan feltűnő.
Új üzletág születik?
A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való áttérés nem lesz elegendő az éghajlatváltozás lassításához – írja a Bloomberg. Más megoldások is kellenek a szén-dioxid levegőből történő eltávolítására.
Megfelelő ösztönzők mellett a széndioxid-eltávolító ipar hamarosan annyi bevételt hozhat, mint a mai olaj- és gázágazat – derül ki egy új tanulmányból. Egyrészt több pénzt fordítanak a szén-dioxid-kivonás természetes módjaira, mint fák ültetése, a tőzeglápok és a mangrove erdők megőrzése. Másrészt olyan technológiák térnyerése várható, mint a levegőből történő közvetlen kinyerés vagy a kőzetekben történő lekötés, amelyek még nem állnak készen.
Pumpáljuk vissza a szénd-dioxidot a földbe
A Vivid Economics által közzétett tanulmány megállapítja, hogy a negatív széndioxid-kibocsátásból származó bevétel 2050-re elérheti évente az 1400 milliárd dollárt, szemben a mai mintegy 300 millió dollárral. Összehasonlításképpen, a Rystad Energy szerint az olaj- és gázipar az idei évben 1500 milliárd dollár bevételt termel, mintegy 40 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben.
Ám a bevételei csökkenése ellenére a Big Oil-nak (az öt legnagyobb multinacionális energiacégnek) nem kell a partvonalon maradnia. A szén-dioxid levegőből történő kinyerésének technológiája részben pont az energiaipari vállalatok szakértelmét és infrastruktúráját kívánja meg. A széntartalmú anyagok kitermelése helyett azonban a földbe kell visszapumpálni azokat, gyakran ugyanazon a helyen, ahol olajat és gázt találtak – írja a Bloomberg.
Jó gyorsjelentések és Airbnb-kibocsátás
Az Airbnb a Nasdaq-on jöhet tőzsdére, a korábbi hírek a decemberi debütálásról szóltak. A 2:1 arányú részvény-felaprózás után a papírokat 34,88 dollárra értékelték – írja a KBC Equitas.
A Microsoft a vártnál erősebb számokat tett közzé, az elemzők 35,75 milliárd dollár bevételre számítottak, de 37,15 milliárdot ért el. Pozitív meglepetést okozott a Deutsche Bank, 182 millió eurós profitról számolt be. Az elemzők veszteségre számítottak. Az Intellel ellentétben erős számokat tudott közölni az AMD. A Sony célkitűzése, hogy 7,6 millió darabot adjon el legújabb konzoljából március végéig – írta a brókercég.
Jó híreket közölt a német Puma és a brit Next is. De jó hírek ide vagy oda, e részvények sem tudták kivonni magukat az általános esés alól.