Kínában, Shanghajban sikerrel tesztelték a jüan-alapú határidős kőolaj-kereskedést, így lassan minden akadály elhárulhat előle. Kereskedők szerint Karácsonykor lenne a legjobb bevezetni, amikor a nyugati világban nincs tőzsde, így nyugodtabb körülmények között szerezhetik az első tapasztalatokat a kínai kereskedők.
A Bloomberg szerint a kínai árutőzsdék fejlesztésébe sok milliárd jüant öltek az utóbbi időben, a tojástól kezdve a nikkelig és a vasércig sok mindennel kereskednek már ott, de az igazi kihívás az olajkereskedés lehet. Kína a világ legnagyobb olajimportőre, így igazán érdekes lehet ez a termék.
A jüanban történő kereskedés, amit a külföldiek számára is hozzáférhetővé tesznek, közelebb viheti Kínát ahhoz, hogy a saját pénzét világvalutává tegye. Ahhoz is, hogy a nemzetközi piacok ármeghatározó szerepét Kínába helyezze át.
Rövid távra vesznek a kínaiak
Állítólag már több mint két évtizede tervezték a bevezetését, de folyton elhalasztották vagy félretették a tervet. Most azonban minden korábbinál közelebb vannak az induláshoz. Hivatalos céldátum azonban még nincsen.
A Bloomberg szerint a kínai árutőzsdék eléggé sajátosak és az ottani spekulatív helyi kereslet igényeit tükrözik. A legtöbb befektető csak nagyon rövid időre spekulál, több termék átlagos tartási időtartama csak 5-10 óra. A WTI típusú olajat a Nymex-en, Amerikában viszont például 44 óráig tartják átlagosan.
Óvatos külföldiek
Az Oilprice.com szerint lehet, hogy a kínai befektetők alig várják, hogy újabb fajta termékre spekulálhassanak jüanban, de a külföldi befektetők valószínűleg kevésbé lesznek lelkesek. Egyelőre nem világos ugyanis, hogy a kereskedési szabályok mekkora szabadságot tesznek majd nekik lehetővé.
Kínában továbbra is erős a tőkemozgások állami kontrollja, és a piacok működésébe történő állami beavatkozás sem ritka. (Ezt láthattuk pár éve, amikor állami pénzekből történő részvényvásárlással fékezték a tőzsdék esését – a szerk.)
Miért fontos a petrodollár?
A petrodollárok sokszor visszafolynak az amerikai gazdaságba. Az Oilprice.com korábbi cikke szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az USA hatalmas költségvetési hiányt tudott felhalmozni, ösztönözve ezzel gazdaságát. A dollár ettől is lehetett a világ első számú “biztonságos menedéke” (safe heaven), menekülővalutája.
Oroszok és szaúdiak kellenének
Kína, legalább hosszabb távon, ezekre a babérokra is törekedhet, ki szeretné alakítani a saját “petrojüanját”. Persze egyszerűen logikus és praktikus számára, ha a világ legnagyobb importőreként saját devizájában számolja el az olajat.
De ez nem lesz könnyű, meg kell győznie a legnagyobb olajfelhasználókat és olajexportőröket is a jüan használatáról. Mint Szaúd-Arábia, vagy Oroszország. Ez utóbbi állítólag már lebonyolított néhány üzletet jüanban az ellene kivetett szankciók miatt. A szaúdiak számára viszont nagy dilemma, hogy a kínaiak, vagy az amerikaiak jóindulatát tartsák inkább szem előtt.
A jüan viszont nem lebeg szabadon, mint más devizák, a külföldi befektetők tartanak a kínai állami beavatkozástól, a saját cégeikkel szembeni protekcionizmustól.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
