„Kelet-Európa megvetett részvényei” címmel jelent meg a német Wirtschaftswoche cikke. Míg néhány évvel ezelőtt ugyanis még sok tőke áramlott Kelet-Európába, minden nagyobb cég megpróbálta ott megvetni a lábát, mára háttérbe szorult a térség, elsősorban az adósságválság miatt. A tőke inkább nagy ívben elkerüli a régiót, inkább más kontinenseken fektetnek be vagy stabil német osztalékpapírokat vásárolnak a részvénybefektetők.

Errefelé emelkednek a jövedelmek?

Pedig nem kéne egy kalap alá venni a kelet-európai országokat a déli krízisállamokkal, sok jele van annak, hogy térségünk jól át fogja vészelni a válságot, fundamentálisan jó lehetőségeket kínál – írják. Nathan Griffiths, az ING Investment Management kelet-európai szakértője meg van arról győződve, hogy az EU-hoz való közeledésből Közép-Európa továbbra is profitálni fog.

„Míg a takarékossági intézkedések Nyugat-Európában a gazdasági növekedést és a beruházásokat elkerülhetetlenül fékezni fogják, addig Közép-Európában a hosszú távú trendek, mint az emelkedő jövedelmek és az üzleti modellek továbbfejlődése, érdekes befektetési lehetőségeket kínálnak” – mondja.

Hatvan százalékkal vagyunk olcsóbbak?

A Schroders londoni vagyonkezelője szerint sok érv szól amellett, hogy Kelet-Európa továbbra is ellen tud állni a válságnak. Az MSCI Emerging Europe feltörekvő európai részvényindex az elmúlt három évben évi 9,77 százalékkal emelkedett, és ha olyan határterületeket is beleszámolnánk, mint Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Grúzia (Georgia) és Egyiptom, akkor a növekedés még Brazília, Kína és India növekedését is meghaladta volna.

Allen Conway, a Schroders ISF Emerging Europe alap kezelője is optimista a Kelet-Európai részvényekkel kapcsolatban. Szerinte jelenleg igen kedvező értékelés, 6,5-es P/E (árfolyam/nyereség hányados) mellett forognak a papírok, ami 60 százalékos diszkontot jelent az árfolyamokban a globális feltörekvő piaci országokhoz képest. Tízes P/E-től kezdve is csak moderált (mérsékelt) értékeltségről lehet beszélni a lap szerint. (Minél alacsonyabb a P/E érték, annál olcsóbb egy részvény.)

Nem is vagyunk olyan eladósodottak

Conway kedvezőnek tartja az államok eladósodottságát, Csehország például csak a GDP 40 százaléka körül jár, Lengyelország 54 százaléknál. Magyarország 80 százaléka (valójában ennél valamivel kevesebb – a szerk.) is mérsékelt Görögország 190 vagy az USA 107 százalékához képest – írja a lap. A bérek térségünkben mérsékeltek a fejlett ipari országokhoz képest, miközben Kínában erőteljesen emelkednek.

(A Varsói Tőzsde, Fotó: Wikimedia Commons)

Oroszország nyersanyagai miatt is kitüntetett célpontja a kelet-európai alapoknak, Törökország pedig többek között a tavalyi 8,5 százalékos gazdasági növekedésével hívja fel magára a figyelmet, még ha ez az idén várhatóan 2,8 százalékra is csökken. Romániát és a Baltikumot is ígéretesnek tartják.

Egy, csak egy legény nincs talpon

Egyedül Magyarország okoz aggodalmakat, mert az aktuális kormány Orbán Viktor vezetésével a befektetőket nyilvánvalóan elbizonytalanítja – írja a Wirtschaftswoche. A bécsi Raiffeisen Research szakértői például a pénzpolitikát kritizálják, amely során a jegybankra gyakorolt politikai befolyás többször is kamatcsökkentéshez vezetett, pedig az infláció miatt a forint évi 6,6 százalékkal értékelődik le. (Ez a szeptemberi inflációs adat volt, októberben az év/év infláció 6,0 százalékra csökkent – a szerk.)

Ráadásul az IMF-el folytatott tárgyalásokban nem látszik előrelépés. Egy ilyen környezet a befektetők számára magas kockázatot hordoz. A Raiffeisen Research továbbra is a magyar állampapírok eladását ajánlja.