Kész, vége, eltűnnek a kárpótlási jegyek?

Sok víz lefolyt a Dunán 1991 óta, amikor a rendszerváltás egyik leginkább vitatott törvénye, a kárpótlási törvény megszületett. Az Antall-kormányt alkotó három párt – az MDF, a kereszténydemokraták és a kisgazdák – nehéz politikai alkuk árán jutott egyességre, s az akkori ellenzék három pártja – az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz – közül csak a Fidesz szavazott a kommunizmus okozta károkat részlegesen megtéríteni hivatott jogszabály elfogadásakor nemmel.

Harminchárom évvel a törvény megszületése után, most mégis a Fidesz-kormány kényszerült rá, hogy meghozza a politikai döntést a kárpótlás lezárásáról.

A Magyar Közlönyben e hó kilencedikén jelent meg az a pár soros határozat, amely a nemzetgazdasági minisztert bízta meg a kárpótlási jegyek tőzsdéről való kivezetése érdekében szükséges intézkedések meghozatalával. A kormányhatározatot Orbán Viktor írta alá, s az évtizedek óta várt döntés végrehajtására ez év végéig szabott határidőt.

A közvélemény, a befektetők december 16-án, hétfőn, alig egy órával a tőzsdezárás előtt értesültek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatójának bejelentéséből, hogy a kárpótlási jegyekkel már csak a hét végéig, december 20-ig tudnak kereskedni a parketten. Mind erre azért került sor, mert az Európai Unió 1998-as, valamint 2014-es irányelve, s az ezek nyomán 2012-ben és 2014-ben született európai parlamenti és tanácsi rendeletek a tőzsdei adásvételek elszámolására vonatkozó szigorításokat írt elő. Az elszámolóházaknak, így a magyar KELER-nek 2025. január elsejétől kell megfelelniük ezeknek a pénzügyi biztonság javítását szolgáló előírásoknak.

Mint a BÉT határozatából kiderült, a KELER a kárpótlási jegyek vonatkozásában nem tud eleget tenni az EU előírásainak, ezért került sor a kereskedés felfüggesztésére. Miközben a pénzügyi biztonság javítása minden befektető érdekét szolgálja, a kárpótlási jegy-tulajdonosok öröme mégsem felhőtlen.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke kiemelte, hogy az EU szigorítása azért nem teszi lehetővé 2025. január elsejétől a tőzsdei adásvételek elszámolását a KELER részéről, mert a kárpótlási jegyek dematerializálásáról a kibocsátó, a magyar állam nem gondoskodott. Nagyon szomorú, hogy a kormány 2014 óta, az EU-szabály meghozatala óta tudja, hogy 2025. januártól gond lesz, de szándékosan nem csinált semmit – fogalmazott Dióslaki.

Az pedig érthetetlen számomra, hogy a BÉT kereskedést felfüggesztéstő határozata hogyan állíthat olyat, miszerint a kárpótlási jegyek kereskedésének felfüggesztése nem sérti jelentősen a befektetők érdekeit. Mivel a tőzsde egyik lényege a folyamatos kereskedés biztosítása, így a kereskedés felfüggesztése még akkor is hátrányos, ha az értékpapír nem túl likvid – állapította meg a TEBÉSZ elnöke.

A kárpótlási törvény a magyar állam számára folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a jegytulajdonosok védelme érdekében, de a valóságban utoljára 2006-ban volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására a privatizáció során. Azóta mindössze egy szűk kör számára volt egy egyszeri alkalom a kárpótlási jegyekért termőföldhöz jutni, de a nagy többség számára a mindenkori kormányok nem ajánlottak semmit a jegyeik ellenében, az elmúlt 18 évben.

1992-ben a kárpótlási jegyeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A nyilvános kereskedés lehetőségét azon kárpótoltaknak szánták, akik nem akarták megvárni a törvényben biztosított felhasználási lehetőségek elérkezését, és azonnal eladhatták a jegyeiket.

A tőzsdén a mindenkori piaci viszonyok alakulása szerint az árfolyam meglehetősen szélsőségesen változott. A papír történelmi maximuma, egy rövid időre még a törvényben garantált 1742 forintban maximált árat is elérte, de a 32 éves tőzsdei pályafutása alatt sokkal jellemzőbb volt a 200 – 600 forint közötti árfolyam. A december 16-ai bejelentést megelőzően 350-400 forint környékén születtek kötések, de sokszor hetek teltek el üzletkötés nélkül. Amikor találkozott a vevők és az eladók elképzelése, akkor is csupán 100-200 darab cserélt gazdát, ami még egy kisbefektető fantáziáját sem mozgatja meg.

A kereskedés felfüggesztésének híre a sovány információk miatt inkább riadalmat, mint örömet okozott a jegytulajdonosok körében. A BÉT és a KELER szűkszavú bejelentését a sajtó sem próbálta boncolgatni, a december 9-ei kormányhatározat pedig még a közlönyt napi rendszerességgel figyelő újságíróknak sem tűnt fel.

Kérdések pedig bőséggel adódtak. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti sajtóirodájától a következő kérdésekre kértünk választ december 18-án:

Vizsgálja-e a felügyelet, hogy ki a felelős azért, hogy egy tíz évvel ezelőtti EU szabályozásból eredően január elsejétől a KELER nem számolja el a kárpótlási jegyes ügyleteket, és erről csak két nappal ezelőtt adott ki a kibocsátó (a magyar kormány, illetve az illetékes Igazságügyi Minisztérium) kibocsátói tájékoztatást. Lásd BÉT kibocsátói hírek.

Miért nem tudott a KELER egy évtized alatt felkészülni a jogszabályi szigorításra?

A karácsony előtt életbelépő „felfüggesztés” mennyi ideig fog tartani?

A KELER-nek mennyi időre van szüksége, hogy eleget tegyen az EU jogszabályi szigorításnak? Azaz mikorra várható a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének visszaállítása a BÉT-en?

Kinek kellett volna tájékoztatni a befektetőket a változásról, kellő időt biztosítani a változásra való felkészüléshez?

A brókercégek felkészültek-e a kereskedés BÉT-en való felfüggesztése idejére az OTC piacon való adás-vételre?

Mi történik a december 31-én TBSz-en lévő kárpótlási jegyekkel?

A magyar állam szándékozik-e a kárpótlási jegyek felhasználását biztosítani, a kárpótlási törvény szerint?”

A felügyelettől nem kaptunk választ, s a Nemzetgazdasági Minisztérium december 20-án délután kiadott közleménye sem nyugtatta meg a befektetőket. Eszerint Nagy Márton a kárpótlási jegy törlését kérelmezte a BÉT-től, de arról, hogy a tőzsdei kivezetést milyen feltételekkel szándékoznak végrehajtani, arról nem tett említést.

Dióslaki Gábor erről a következőket mondta: „a kivezetési döntéssel kapcsolatban álláspontom szerint az államnak végre érdemben és erkölcsileg is kifogásolhatatlan módon kellene lezárnia ezt az ügyet. Mivel törvényi kötelezettsége ellenére az állam évtizedek óta nem biztosít felhasználási lehetőséget kárpótlási jegyekre, így azt a kárpótlási törvényben rögzített, 1742 forintos névértéken, készpénzért kellene megvásárolnia a tulajdonosoktól”.

Az utolsó kereskedési nap délutánján ismét befagyott a piac, a záró szakaszban csupán egyetlen darab kárpótlási jegyre született kötés. Az ismeretlen vevő 450 forintra állította be a papír végső tőzsdei árát.

Azt, hogy mi lesz a tőzsdéről kivezetésre kerülő jegyek további sorsa, továbbra sem ismert.

(Zelei Béla Mixon.hu-n megjelent írása.)