7p

A Nemzetgazdasági Minisztérium december 20-ai közleményéből derült ki, hogy kezdeményezték a kárpótlási jegyek törlését a Budapesti Értéktőzsde értékapírlistájáról. De, hogy a tőzsdei kivezetésre milyen feltételekkel kerül sor, arról egy nappal az utolsó kereskedési nap előtt nem közöltek semmit. A befektetők sötétben tapogatóznak.

Sok víz lefolyt a Dunán 1991 óta, amikor a rendszerváltás egyik leginkább vitatott törvénye, a kárpótlási törvény megszületett. Az Antall-kormányt alkotó három párt – az MDF, a kereszténydemokraták és a kisgazdák – nehéz politikai alkuk árán jutott egyességre, s az akkori ellenzék három pártja – az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz – közül csak a Fidesz szavazott a kommunizmus okozta károkat részlegesen megtéríteni hivatott jogszabály elfogadásakor nemmel.

Harminchárom évvel a törvény megszületése után, most mégis a Fidesz-kormány kényszerült rá, hogy meghozza a politikai döntést a kárpótlás lezárásáról.

A Magyar Közlönyben e hó kilencedikén jelent meg az a pár soros határozat, amely a nemzetgazdasági minisztert bízta meg a kárpótlási jegyek tőzsdéről való kivezetése érdekében szükséges intézkedések meghozatalával. A kormányhatározatot Orbán Viktor írta alá, s az évtizedek óta várt döntés végrehajtására ez év végéig szabott határidőt.

A közvélemény, a befektetők december 16-án, hétfőn, alig egy órával a tőzsdezárás előtt értesültek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatójának bejelentéséből, hogy a kárpótlási jegyekkel már csak a hét végéig, december 20-ig tudnak kereskedni a parketten. Mind erre azért került sor, mert az Európai Unió 1998-as, valamint 2014-es irányelve, s az ezek nyomán 2012-ben és 2014-ben született európai parlamenti és tanácsi rendeletek a tőzsdei adásvételek elszámolására vonatkozó szigorításokat írt elő. Az elszámolóházaknak, így a magyar KELER-nek 2025. január elsejétől kell megfelelniük ezeknek a pénzügyi biztonság javítását szolgáló előírásoknak.

Mint a BÉT határozatából kiderült, a KELER a kárpótlási jegyek vonatkozásában nem tud eleget tenni az EU előírásainak, ezért került sor a kereskedés felfüggesztésére. Miközben a pénzügyi biztonság javítása minden befektető érdekét szolgálja, a kárpótlási jegy-tulajdonosok öröme mégsem felhőtlen.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke kiemelte, hogy az EU szigorítása azért nem teszi lehetővé 2025. január elsejétől a tőzsdei adásvételek elszámolását a KELER részéről, mert a kárpótlási jegyek dematerializálásáról a kibocsátó, a magyar állam nem gondoskodott. Nagyon szomorú, hogy a kormány 2014 óta, az EU-szabály meghozatala óta tudja, hogy 2025. januártól gond lesz, de szándékosan nem csinált semmit – fogalmazott Dióslaki.

Élt 33 évet?
Élt 33 évet?
Fotó: Mixon.hu

Az pedig érthetetlen számomra, hogy a BÉT kereskedést felfüggesztéstő határozata hogyan állíthat olyat, miszerint a kárpótlási jegyek kereskedésének felfüggesztése nem sérti jelentősen a befektetők érdekeit. Mivel a tőzsde egyik lényege a folyamatos kereskedés biztosítása, így a kereskedés felfüggesztése még akkor is hátrányos, ha az értékpapír nem túl likvid – állapította meg a TEBÉSZ elnöke.

A kárpótlási törvény a magyar állam számára folyamatos felhasználási lehetőség biztosítását írja elő a jegytulajdonosok védelme érdekében, de a valóságban utoljára 2006-ban volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására a privatizáció során. Azóta mindössze egy szűk kör számára volt egy egyszeri alkalom a kárpótlási jegyekért termőföldhöz jutni, de a nagy többség számára a mindenkori kormányok nem ajánlottak semmit a jegyeik ellenében, az elmúlt 18 évben.

1992-ben a kárpótlási jegyeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A nyilvános kereskedés lehetőségét azon kárpótoltaknak szánták, akik nem akarták megvárni a törvényben biztosított felhasználási lehetőségek elérkezését, és azonnal eladhatták a jegyeiket.

A tőzsdén a mindenkori piaci viszonyok alakulása szerint az árfolyam meglehetősen szélsőségesen változott. A papír történelmi maximuma, egy rövid időre még a törvényben garantált 1742 forintban maximált árat is elérte, de a 32 éves tőzsdei pályafutása alatt sokkal jellemzőbb volt a 200 – 600 forint közötti árfolyam. A december 16-ai bejelentést megelőzően 350-400 forint környékén születtek kötések, de sokszor hetek teltek el üzletkötés nélkül. Amikor találkozott a vevők és az eladók elképzelése, akkor is csupán 100-200 darab cserélt gazdát, ami még egy kisbefektető fantáziáját sem mozgatja meg.

A kereskedés felfüggesztésének híre a sovány információk miatt inkább riadalmat, mint örömet okozott a jegytulajdonosok körében. A BÉT és a KELER szűkszavú bejelentését a sajtó sem próbálta boncolgatni, a december 9-ei kormányhatározat pedig még a közlönyt napi rendszerességgel figyelő újságíróknak sem tűnt fel.

Kérdések pedig bőséggel adódtak. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti sajtóirodájától a következő kérdésekre kértünk választ december 18-án:

Vizsgálja-e a felügyelet, hogy ki a felelős azért, hogy egy tíz évvel ezelőtti EU szabályozásból eredően január elsejétől a KELER nem számolja el a kárpótlási jegyes ügyleteket, és erről csak két nappal ezelőtt adott ki a kibocsátó (a magyar kormány, illetve az illetékes Igazságügyi Minisztérium) kibocsátói tájékoztatást. Lásd BÉT kibocsátói hírek.

Miért nem tudott a KELER egy évtized alatt felkészülni a jogszabályi szigorításra?

A karácsony előtt életbelépő „felfüggesztés” mennyi ideig fog tartani?

A KELER-nek mennyi időre van szüksége, hogy eleget tegyen az EU jogszabályi szigorításnak? Azaz mikorra várható a kárpótlási jegyek tőzsdei kereskedésének visszaállítása a BÉT-en?

Kinek kellett volna tájékoztatni a befektetőket a változásról, kellő időt biztosítani a változásra való felkészüléshez?

A brókercégek felkészültek-e a kereskedés BÉT-en való felfüggesztése idejére az OTC piacon való adás-vételre?

Mi történik a december 31-én TBSz-en lévő kárpótlási jegyekkel?

A magyar állam szándékozik-e a kárpótlási jegyek felhasználását biztosítani, a kárpótlási törvény szerint?”

A felügyelettől nem kaptunk választ, s a Nemzetgazdasági Minisztérium december 20-án délután kiadott közleménye sem nyugtatta meg a befektetőket. Eszerint Nagy Márton a kárpótlási jegy törlését kérelmezte a BÉT-től, de arról, hogy a tőzsdei kivezetést milyen feltételekkel szándékoznak végrehajtani, arról nem tett említést.

Dióslaki Gábor erről a következőket mondta: „a kivezetési döntéssel kapcsolatban álláspontom szerint az államnak végre érdemben és erkölcsileg is kifogásolhatatlan módon kellene lezárnia ezt az ügyet. Mivel törvényi kötelezettsége ellenére az állam évtizedek óta nem biztosít felhasználási lehetőséget kárpótlási jegyekre, így azt a kárpótlási törvényben rögzített, 1742 forintos névértéken, készpénzért kellene megvásárolnia a tulajdonosoktól”.

Az utolsó kereskedési nap délutánján ismét befagyott a piac, a záró szakaszban csupán egyetlen darab kárpótlási jegyre született kötés. Az ismeretlen vevő 450 forintra állította be a papír végső tőzsdei árát.

Azt, hogy mi lesz a tőzsdéről kivezetésre kerülő jegyek további sorsa, továbbra sem ismert.

(Zelei Béla Mixon.hu-n megjelent írása.)

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 40020 40020 40780 -1,94% 0 0 16 893 209 010 HUF 2026-11-18 17:10:46
MOL 4806 4806 4950 -2,63% 0 0 3 337 244 254 HUF 2026-11-18 17:05:04
MTELEKOM 2910 2886 2950 -1,36% 0 0 1 836 047 316 HUF 2026-11-18 17:05:29
RICHTER 13500 13440 13680 -0,74% 0 0 4 187 615 710 HUF 2026-11-18 17:05:30
OPUS 166 164 184 -7,77% 0 0 137 460 257 HUF 2026-11-18 17:09:02
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru A nemzetközi tőzsdehangulat spiráljába került a BÉT
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:27
A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a magyar tőzsdére az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2422,59 pontos, 1,67 százalékos csökkenéssel, 142 664,50 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Kiment az erő a forintból
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:09
Gyengült szerdán a magyar fizetőesköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
Részvény / Deviza / Áru Fekete szerda a BÉT-en
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,89 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Összerezzenhet, ha meglátja, mit művel megint a forint
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 07:51
Így nyitott a forint szerda reggel a devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Drágábban adják a dollárt, mint április óta bármikor
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 18:38
Mindhárom fő devizával szemben gyengült a forint kedden, a dollárárfolyam napközben 333 felett is járt.
Részvény / Deviza / Áru Folytatódott az OTP mélyrepülése a tőzsdén, már 41 ezer forint alatt az árfolyam
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:58
Az OTP-árfolyam közel 2,5 százalékkal, a Magyar Telekom papírjainak értéke közel 2 százalékkal esett vissza a keddi kereskedés során a budapesti tőzsdén.
Részvény / Deviza / Áru Gyengén nyitott a New York-i tőzsde, de az európaiak teljesítménye alulmúlta
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:11
A frankfurti tőzsde 1,31 százalék, a londoni FTSE100 mutató 1,18 százaélk mínusszal áll.
Részvény / Deviza / Áru Beesett az OTP-árfolyam, a Richteré is csökkent
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 15:08
Közel 1,5 százalékkal csökkent az OTP-papírok értéke kedden délutánig, már közelebb van a részvényárfolyam a 41 ezer forinthoz.
Részvény / Deviza / Áru Szexbotrány a kémnővel: az Nvidia-vezér magával rántotta a fémek nehézsúlyú bajnokát is
Czwick Dávid | 2026. november 17. 14:29
Jensen Huang kém- és szexbotránya még a fémek piacára is komoly hatással volt. Az Nvidia árfolyamára lyukat ütő, filmbe illő botránynak az egész szektor gyengélkedésével együtt sikerült elérnie azt, amit még 2026 geopolitikai viharai sem tudtak előidézni. Sőt, a szóban forgó vöröses fém az idei természeti csapásokból is győztesen került ki, de a novemberre kibontakozó, technológiai cégektől érkező csapást már olyannyira nem viselte jól, hogy a világpiaci ár rövid idő alatt többhavi mélypontra zuhant. Egyszerű összefüggést kell keresnünk? A többi fémhez képest hamar visszakapaszkodik majd a réz ára? Íme a részletek.  
Részvény / Deviza / Áru Ellépett a Mol a mezőnytől
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 11:46
Ez történt kedd délelőtt a tőzsdén.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG