A részvénypiacok alapvetően folytatták az emelkedésüket tavaly, amit a jórészt még tartó jegybanki pénznyomtatás, az alacsony kamatszint és a viszonylag jó gazdasági teljesítmény is táplált - írtuk a 2021-es befektetési piaci összefoglalónkban, amelyben nem csak a legnagyobb emelkedést produkáló tőzsdeindexeket mutattuk be, hanem összesen 9 olyan befektetést, amelyen szépen lehetett keresni:
Ami 2022-t illeti, az európai tőzsdék egyelőre ott folytatják, ahol tavaly abbahagyták. Frankfurtban és Párizsban is fél százalék fölötti emelkedéssel kezdtek a vezető tőzsdeindexek (Londonban még tart az év eleji ünnep, ma zárva tart a börze). A nyitást követő első órákban tovább erősödtek az indexek, a francia CAC 40 emelkedése már az 1 százalékot is meghaladta - emellett az amerikai határidős indexek is fél százalék körüli erősödést vetítenek előre a tengerentúli nyitásra.
Az omikron nem tűnik olyan veszélyesnek
Az év első kereskedési hetében a figyelem főként továbbra is a koronavírus omikron-variánsára koncentrálódik. Egyre inkább úgy tűnik, hogy bár a korábbiaknál gyorsabban terjed ez a változat, de kevésbé súlyos a fertőzés lefolyása a kórházi kezelésre szorulók alacsonyabb aránya alapján. Ezzel kapcsolatban érdemes a brit adatokra tekinteni: bár az új fertőzöttek számában kiugró értéket látunk az Our World in Data grafikonjain, a kórházban ápoltak, intenzíven lévők és az áldozatok számában nincs jelentős emelkedés.
Nadhim Zahawi brit oktatási miniszter a BBC-n arról beszélt, jelenleg semmi olyasmi nem látszik a friss adatok közt, ami további szigorítások szükségességét vetné fel, a napi fertőzésszám várhatóan nem emelkedik tovább, az egészségügyi ellátórendszer képes kezelni a helyzetet.
Kapcsolódó hír, hogy Franciaországban rövidítik a kötelező karantén időtartamát az omikron enyhébb lefolyása miatt, Nagy-Britanniában pedig jóváhagyták a Pfizer új, a koronavírus kezelésére kifejlesztett gyógyszerének használatát - ezek újabb jelei annak, hogy a világgazdaság növekedését a korábban vártnál kisebb mértékben fékezheti idén a Covid.
Merészebben tőzsdéznek a nyugdíjakkal
A tavalyi év a kockázatvállalás erősödéséről szólt, és az idei is így indul - erre utal az is, hogy Dánia legnagyobb állami nyugdíjalapja, az ATP kockázatosabb eszközökbe kezd fektetni, miután a kormánytól megkapta a felhatalmazást egy olyan stratégiára, ami a korábbiaknál jobb hozamot eredményezhet a befektetőknek. Az alap januártól kezdve az eddig a legbiztonságosabb eszközökbe, jellemzően kötvényekbe fektetett tőke negyedével vállal nagyobb kockázatot a Bloomberg cikke szerint.
Az ATP nagyjából 150 milliárd dollárt kezel, az elmúlt években a csökkenő kötvényhozamok miatt a kezelt megtakarítások értéke is csökkent. A helyzetet eddig is a kockázatosabb portfólió mentette, aminek köszönhetően 2021 első kilenc hónapjában a nyugdíjalap meghatszorozta nyereségét - írja a Bloomberg.
Budapesten is jól indul az év - komoly kártérítésre számíthat a Mol?
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX sem marad ki az európai emelkedő trendből a kereskedési év első napján: 11 óra után már 1 százalékos pluszban járt. A vezető részvények kivétel nélkül emelkednek délelőtt, a drágulást az OTP vezeti másfél százalékot meghaladó emelkedéssel. A többi bluechip 0,4 - 0,9 százalék közötti pluszban jár.
A legfrissebb tőzsdei árfolyamokat itt találja >>
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője az MTI-nek küldött elemzésében azt írta, a BUX index számára a következő fontos ellenállási szint 51 ezer pontnál húzódik. A vezető részvények közül az OTP árfolyamában 17 000 forintnál található a következő fontosabb akadály, a 16 500 forintos szint pedig már támaszt képez. A Mol jegyzése is fontos ellenállási szinteket lépett át, a következő 2550 forintnál található, míg 2500 forintnál már a támasz húzódik. A Richter árfolyama továbbra is a 8800 forintos ellenállás felé tart, a támasz 8600 forintnál található. A Magyar Telekom jegyzése továbbra is a 405-415 forintos sávban mozoghat.
Az Erste Market hétfői hírlevelében a Horvátország és a Mol közötti vita jelenlegi állását is körüljárják. Horvátország vitatja a Mol és a horvát kormány közti, az INA irányítási jogáról szóló, 2016-os jogerős genfi per kimenetelét - erről Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök beszélt még Újév előtt. A horvátok szerint a Mol és az délszláv ország közti egyezség törvénytelen, mivel korrupció révén jött létre, míg a genfi döntés értelmében ez a szerződés továbbra is jogszerű. A horvát miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem keresik tovább a lehetőséget a Mol kivásárlására a horvát cégből. Az Erste szakértői szerint nem látszik, hogy a két fél között hamar megegyezés születne az INA jövőjével kapcsolatban. Ráadásul esedékes, hogy a washingtoni döntőbíróság is véleményt mondjon a kérdésben, és várhatóan a Mol javára döntsön, ami jelentős, többszázmillió eurós kártalanítás kifizetését jelentheti a magyar vállalat számára, mivel a horvát fél megszegte a privatizációs szerződést - írják az Erste szakértői. Egy esetleges kártalanítás nemzetközi fizetésekből is lefoglalható lenne.
Tovább drágul az olaj, a forint alig erősödött - plafonon a magyar üzemanyagár
A 2021-ben nagyot dráguló olaj ára az év utolsó hetében is emelkedett, és az idei év sem indul másként: a WTI olajfajta hétfőn is drágult már bő egy százalékot. A háttérben itt is részben az omikron-változat körüli aggodalom csökkenése áll - ha kevesebb lesz a lezárás, élénkebb lesz a kereslet a kőolaj iránt. Az OPEC a héten a kitermelés további napi 400 ezer hordóval történő emeléséről dönthet, ami mérsékelhetné az árat - egyelőre azonban Líbia ideiglenes termeléscsökkentése borzolja a kedélyeket kissé, ahol egy olajvezeték javítása miatt kellett visszafogni a kitermelést.
Nem véletlen, hogy Magyarországon is emelkednének az üzemanyagárak, ha a hatósági árplafon nem lenne érvényben: a holtankoljak.hu úgy számol, hogy a 95-ös benzin literenként 495 forintba, a gázolaj pedig 500 forintba kerülne szerdától, ha nem lenne 480 forintban maximálva hatóságilag az árszint.
Az emelkedő olajár mellett a forint gyengesége is az üzemanyag drágulását okozza (okozná): egy euróért a reggeli órákban ismét több mint 369,50 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon. Késő délelőttre valamelyest erősödött viszont a forint, a jegyzés 368 forint alá csökkent - ez azonban még a fél százalékos erősödést sem éri el.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
