A január eleji esés még teljesen logikus volt annak fényében, hogy szilveszterre sokan jegybanki beavatkozást, tűzijátékot vártak, így rengeteg forint vételi pozíció alakult ki. A tűzijáték elmaradt, a jegybanknak nem volt szüksége az államadósság adatok szépítésére, így a spekulánsok hoppon maradtak, és kiszorultak pozícióikból, nagy veszteséggel. Ennek tetőpontja január 15. volt, a svájci frank árfolyamgátjának megszüntetése, amikor a hirtelen pánik és a sok frank pozíció azonnali zárása a mélybe taszította a forint árfolyamot.
A rakéta begyújtása
Ez a nap volt egyúttal a fordulat is. Az a tény, hogy a devizahitelek forintosítása ez előtt az esemény előtt lezajlott, átmenetileg felértékelte a forintot, miután mi így lakossági és államháztartási szinten megúsztuk ezt a feketelevest, szemben a lengyelekkel vagy a horvátokkal.
Ez a hatás pár nap múlva lecsengett, de a forint erősödött tovább, és immár a zloty is csatlakozott a hegymenethez. Ez arra utalt, hogy valami komolyabb, legalább régiós szintű folyamat zajlik. Visszanézve az látszik, hogy ez az időszak egybeesett az európai kötvényhozamok meredek és ésszerűtlen zuhanásával, amit viszont az EKB kötvényvásárlási programjának belengetése, majd megvalósítása váltott ki.
|
| Euró/forint, idei év |
Mindenki tehát európai kötvényt, sőt részvényt kezdett zsákolni (az óriás DAX és a CAC-40 hossz ekkor indult), és ez átragadt a lengyel és magyar piacra is. Miután nálunk és a lengyeleknél láttak még érdemi hozamot, megvették, amit értek. Állampapír hozamaink így aztán csökkentek, a forint pedig szakadatlanul erősödött a sok külföldi vevőtől, és ugyanez zajlott a lengyeleknél is. Egyébként ez a folyamat ingerelhette a jegybankot addig, amíg ismét kamatcsökkentésbe nem kezdett.
A kijózanodás
Az euró forintárfolyama át is lépte a 300-at, ünnepeltük a 2-essel kezdődő árfolyamot. Még el is ment 295-ig, de ott aztán elakadt. Ugyanekkor érték el az európai tőzsdék a tetőt, a német 10 éves kötvényhozam pedig a 0-t. Ez utóbbi extrém állapot volt, amit a piac menten fel is ismert. A befektetők elkezdték szórni 0 közeli hozamú kötvényeket, bezsebelték a csinos profitot. De egyidejűleg a lengyel és a magyar papírokban is megtették ezt, ezzel lejtőre küldve a zlotyt és a forintot.
|
| Euró/zloty, idei év |
A folyamat hetek óta tart. Az európai kötvényhozamok sokat emelkedtek (még mindig nagyon alacsonyak), a részvények sokat este, és hát a forint és a zloty kéz a kézben estek nagyot. A magyar kötvényhozamok viszont nem emelkedtek jelentősen, tekintettel arra, hogy a kormány és a jegybank szándékának megfelelően erős belföldi kereslet jelentkezik az állampapírokra. A lakosság is lelkesen vesz a kamatmentes környezetben, és rövidesen a bankok is nagy tételeket fognak venni, az irányadó kamat változása miatt.
Hol a vége?
Ezek után jogos a kérdés, hogy a folyamat meddig tarthat. Tegyük fel, hogy az európai kötvényhozamok normalizálódása folytatódik, a legstabilabb országok kötvényhozamai közelítenek az amerikaihoz. Ekkor feltehetően a mi kötvényeinket is tovább adják, de azt már teljesen felszívja az említett jogszabály módosítás miatti banki kereslet. Ez a folyamat még egy darabig nyomás alatt tarthatja a forintot, de ha lecsökken a külföldiek kötvényállománya a kívánatosnak tartott 20-25 százalék körüli szintre, akkor valószínűleg önmagában vonzó lesz a forint az ország sérülékenységének lecsökkenése miatt, így hosszabb távon újra erősödhet a forint.
A cseh korona más
Érdekes módon a cseh koron rendkívül stabil, nem látszanak benne ilyen mozgások, nem történik benne semmi. Ugyanakkor a cseh kamat már időtlen idők óta a 0 közelében van, nagyjából együtt mozgott az euróéval. Ennek igazából az lehet az oka, hogy Csehországot szinte együtt kezelik Németországgal és Ausztriával. Ennek részben történelmi okai vannak: az ország ezer évig a Német-Római Birodalom része volt, majd pedig osztrák örökös tartomány volt 1918-ig, és utána a két háború közti Csehszlovákia is fejlett ország volt.
A csehek iránt így korlátlan bizalom alakult ki, noha az ország nem alakított akkorát a rendszerváltás óta, mint amilyen csodát vártak tőle. Ezzel szemben a szlovákok hatalmas fejlődése és cseh szintre emelkedése lepte meg a világot, ráadásul be is vezették az eurót, így aztán náluk nincs kamat- és árfolyamprobléma.
Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson. 
