Követhetetlenül ellopható: így néz ki az új "aranyláz"

Az elektromos áram termelésével foglalkozó cégek élete a világ normálisnak mondható országaiban unalmasan csordogál. Nem ez a helyzet Dél-Afrikában, ahol az üzletág összegabalyodott a szervezett bűnözéssel. A banditák lopnak mindent, amiben réz található. Ma már emiatt áramszünetek vannak az országban – kezdte a sárga fém keltette zűrzavarról szóló beszámolóját a Wired magazin.

Az átállás a fenntartható energiaellátásra és -felhasználásra egyet jelent azzal, hogy minden elektromossá válik. A fosszilis energiahordozók az áram termelésétől kezdve a közlekedési eszközök üzemanyagának biztosításáig fokozatosan kikopnak a gazdaságból. Ennek egyik velejárója, hogy nő az igény azokra a nyersanyagokra, amelyek az elektromosság használathoz kötődnek. Az első helyen ezek közül a réz áll, a másodikon az ezüst. A sárga fém az áram hajtotta gépektől a távvezetékekig mindenütt jelen van, ahol elektromos energiát használnak az emberek.

Az S&P friss jelentése szerint a következő 25 évben annyi rézre lesz szüksége az emberiségnek, mint az elmúlt több ezer éves történetében összesen. A szakértők szerint több millió tonnás hiány alakul ki a fémből a világpiacon.

Egyre nagyobb pénz van a rézüzletben

A változás jól látszik a réz tőzsdei árán is. Az elmúlt négy évben tonnánként 6400 dollárról 9000 dollárra ment fel a fém ára. A réz túlnyomó részét legálisan bányásszák és értékesítik, ám jelentős környezeti károkat hátra hagyva. Dél Afrikától Közép-Afrikán át az Egyesült Államokig hatalmas bányák létesültek, amelyek tele vannak a környezetet, elsősorban a vizeket fenyegető szennyező anyagokkal.

A legkönnyebben elérhető rézkészletek az elmúlt évszázadokban kimerültek. Ma már olyan helyeken folyik a bányászkodás, ahol jóval kisebb a kőzet fémtartalma, mint korábban.

Következésképpen ugyanannyi fémért nagyobb területeket kell felforgatni. A réz hasznát nem azok teszik zsebre, akik bányásszák. Kongóban például, amelynek exportbevétele 80 százalékban nyersanyagok kiviteléből származik, naponta kevesebb három dollárt keresnek bányákban izzadó munkások.

Nem tudni mennyit lopnak, de biztos, hogy sokat

Nincsenek statisztikai adatok arról, hogy mennyi rezet lopnak el évente. A tolvajok a lopott réztermékeket, például vezetékeket olyan hulladékgyűjtőknek és -feldolgozóknak adják el, ahol nem szokás kérdéseket feltenni a vásárlókról. A lopott nyersanyagot pedigbeolvasztják. Ez nem gond, hiszen a fém viszonylag alacsony hőmérsékleten olvad. Az Amazonon kapható hozzá kicsi kemence. Millió videón tanulhatják meg, hogy a tolvajok miként csinálják.

A következő lépésben legálisan forgalmazott fémekkel keverik a lopott anyagot. Ezt követően bekerülhet a normális forgalomba, mert az eredete ettől kezdve kideríthetetlen. A történet végén rengeteg opott réz kerülhet vissza a legális forgalomba. Lehet, hogy a valós érték milliárdos nagyságrendű. A lopások az USA-ban általában nem azon a szervezettségi szinten folynak, mint például Dél-Afrikában.

Meglepően könnyű hozzáférni a rézhez elhagyott házakban vagy a nyílt terekben lévő berendezések, vezetékek ellopásával. Ezek pótlása és a javítási munkák többe kerülnek, mint amennyit az ellopott nyersanyag ér. Dél-Afrikában ipari méreteken megy a réz eltulajdonítása a bányáktól kezdve a vezetékek szisztematikus leszerelésén át a rezet szállító teherautók kifosztásáig.

Riasztó mellékhatása a rézlopásnak, hogy a tolvajokat meglepően sokszor éri áramütés sajátos munkájuk közben, ami gyakran az illető halálával végződik. Biztonsági őrök is áldozatul eshetnek annak, ha megpróbálják megállítani a rablókat. Ahol megjelent a szervezet bűnözés, ott hozza magával annak erőszakosságát is. A dél-afrikai illegális bányákban üzemi balesetekben, robbanásokban halnak meg sokat. (Via Wired)