A múlt héten a részvénypiachoz hasonlóan a kriptodevizák is először nagyot estek a háború kitörésének hírére, utána azonban hamar magukhoz tértek, és a hét második felében már emelkedni is tudtak. Hétfőn a részvénypiac követve újra gyengültek. Az utóbbi hónapokban eléggé erős lett a korreláció a kétféle eszköz osztály között – erről beszélt lapunk főmunkatársa, Eidenpenz József a TrendFM rádió reggeli műsorában.
Az utóbbi időben nem voltak olyan specifikus hírek, amelyek a kriptodeviza-piacon nagyobb emelkedést okozhattak volna, mint például tavaly Elon Musk Tesla-elnök egyes nyilatkozatai vagy más intézményi szereplők megjelenése. Ezért is követhetik a kriptók jobban a részvénypiacot, amelynek viszont hosszabb távon nem feltétlenül tesz rosszat a háború.
Bármi is szomorú is, egy fegyverkezési verseny komoly megrendeléseket jelenthet az ipar számára. Németország máris százmilliárd eurós nagyságrendben növelte védelmi költségvetését.
Segíthet a bitcoin a menekülteknek
A kriptodevizák használata egy háború idején többféle előnnyel is járhat. Egyrészt az ukrán kormány már bitcoin- és ethereum-címekre is várja az adományokat a háború finanszírozása érdekében. Alig három nap alatt közel tízmillió dollár jött így össze, aminek egy részét már el is költötték.
Másrészt akiknek menekülniük kell, azok tárolhatják vagyonukat kriptodevizákban, amelyhez az interneten keresztül pusztán a jelszavuk birtokában hozzá tudnak férni. Egy másik országba megérkezve pedig ismét el tudják érni ezeket az értékeket és újra értékesíteni i tudják például egy helyi kriptodeviza-tőzsdén.
Küzdelem a pénzmosás ellen
Sajnos a nyugat által bevezetett pénzügyi szankciók egy részének kijátszását is lehetővé teszik a kriptodeviza. Ezek segítségével lehetővé válik olyan áruk, például csempészáruk kifizetése is, amelyeket másként nem lehetne.
Emiatt az Európai Unió múlt héten már erősen sürgette a pénzmosás elleni harc kiterjesztését a kriptodeviza-szektorra is. Valamint az EU-ban egyébként is előkészítés alatt álló kriptodeviza-szabályozás kidolgozásának sürgős felgyorsítását.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
