Ma örömtánc a tőzsdén, holnap depresszió az atomháborútól - hogyan védheted meg magad?

Örök igazság, hogy ha jók akarunk lenni valamiben, figyeljük meg, hogyan csinálják a profik. Nincs ez másképp a tőzsde világában sem: komoly sikereket (és vagyont) érhetünk el, ha nem csak a saját forró fejünk és érzelmeink után megyünk, hanem figyelünk arra, mit mondanak azok, akik már bizonyítottak.

A Fidelity Eszközallokációs Csoportja éppen egy ilyen csapat, akiket érdemes figyelni, éppen ezért megmutatjuk legutóbbi jelentésük alapján, szerintük hogyan érdemes kialakítani a pozíciókat a nyár végéhez közeledve.

A befektetési csoport hónapról hónapra elemzi és értékeli, hogy milyen eszközökbe és mekkora arányban érdemes pénzt befektetni. A James Bateman befektetési vezető által irányított 12 fős, portfóliómenedzserekből és elemzőkből álló csapat havonta kétszer ül össze: az első alaklommal megvizsgálják a kutatási eredményeket, a második találkozón pedig megvitatják, hogy az ismertetett eredmények mit jelentenek a felvett pozíciókra nézve.

Az egyeztetés részeként születik meg a „ház nézete” a széles körű eszközallokáció, a regionális értékpapírok és a rögzített hozamú eszközök pozícionáltságáról, amely az eszközosztályok arányairól szóló megbeszélésekhez ad keretet, amelyet már a Fidelity ügyfelei is megismernek, de természetesen a portfóliómenedzserek továbbra is szabadon kezelhetik portfólióikat, ám mindazonáltal érdemes nem csak nekik, de az olvasónak is betekintést nyernie abba, hogyan gondolkoznak a piacokról a világ élvonalába tartozó  befektetési szakemberek.

A kockázat a régi, a félelem új

James Bateman a legutóbbi összegzésében azt írja: nem változtat a csapat a júniusi pozíciókhoz képest, mivel úgy vélik, továbbra is maradt kockázatosabb környezet. Azok a kétségek, amelyek manapság előjönnek, akár egy évvel ez előtt is elhangozhattak volna pont ugyanígy, például a monetáris politikával kapcsolatban. Az egyetlen különbség ma, hogy ezek a félelmek egyre jobban szűrődnek át a portfóliókba: a menedzserek egyre inkább keresik és beszélnek a lehetséges fedezeti pozíciókról, legyen szó akár csak longról (pénzpiaci eszközök) vagy long/short páros ügyletekről. Bateman és csapata úgy látja, hogy már az ügyfelek is hajlamosak elfogadni a fedezeti pozíciókat és készek feláldozni az esetleges hozamokat, sőt, meglepő módon már az alacsonyabb hozam is cél lehet.

Az Eszközallokációs csoport vezetője szerint nagy kihívás a havi jelentés összeállítása, amikor már hedge pozíciókról kell beszélni, mivel ez a dokumentum kifejezetten csak hosszú távra szóló long only pozíciókkal foglalkozik. Úgy alkották meg, hogy egyaránt szerepeljen benne „kiegyensúlyozott” – alul- és túlsúlyozott eszközök – és „abszolút hozamú” terület, mivel mindkét stratégia fontos a Fidelity számára. Egy olyan világban, ahol a kötvények és a részvények egyre pozitívabban korrelálnak egymáshoz, szükségszerű olyan területeket is érinteni, amelyek szintén képesek fundamentális értéket felmutatni attól függetlenül, hogy „kiegyensúlyozott” portfóliót építünk-e, avagy sem.

Egyértelműen a bikapiac vége lesz a jelenlegi gazdasági ciklus legtrükkösebb része a befektetőknek, ráadásul a mostani a többségnél bonyolultabb is, mivel számolniuk kell még a rendkívüli jegybanki stimulus megszüntetésével is, ami sok választást nem hagy a befektetőknek: egy kicsit tovább kell bátornak maradni – javasolja James Bateman havi beköszönőjében, de nézzük most, hogy értékelte a Fidelity a különböző eszköztípusok teljesítményét az elmúlt hónapban.

Így érdemes súlyozni a portfólióban

A kötvénypiacokra újra visszatért a volatilitás az elmúlt hónapban, mivel a jegybankok inkább a héják hangján szólaltak meg az utóbbi időben. A piacokat némiképp meglepte, hogy a monetáris döntéshozók valóban reagáltak a Nemzetiközi Fizetések Bankjának (BIS) aggályaira a pénzügyi stabilitással és a túl régóta túlságosan alkalmazkodó monetáris politikával kapcsolatban.

A Fidelity szakértői továbbra sem bizakodók a fix hozamú eszközökkel kapcsolatban, még a mostanában növekedésnek indult kamatok ellenére sem. Ha a jegybankok valóban héja üzemmódba kapcsolnak, további kamatemelkedés jöhet, de az elmúlt hetekben némi visszatáncolás volt tapasztalható, többek között Janet Yellen is nem-átmeneti okokkal magyarázta gyenge inflációs adatokat az Egyesült Államokban, de olyan átmeneti hatásokat is kiemelt, mint a mobiltelefon díjcsomagok árváltozása.

A kötvények szempontjából szintén nem tartják túl megnyugtatónak a Fidelity elemzői a világszerte tapasztalható eltérő jegybanki álláspontokat. A legnagyobb veszélyek Európára leselkednek, mivel hiába kezd magához térni az eurózóna, a monetáris politika továbbra is alkalmazkodó a gazdasági ciklushoz. Ha az Európai Központi Bank is felveszi a héja állást, azt szinte biztos, hogy megérzik az európai kötvénypiacok.

Ugyanakkor a legnagyobb hatása Japán monetáris politikájának átalakítása lenne. Még a legkisebb mozzanat, mint például a 10 éves állampapírok kamatának 10-15 bázispontos emelése is jelentős piaci volatilitást eredményezne. Egy ilyen lépés leginkább a japán jentől függő carry tradereket érintené rosszul.

Korábban soha sem látott mértékben növekednek a központi bankok mérlegei, a legnagyobb növekedést Svájc és Japán érte el relatív GDP alapon. A rosszul kezelt mérlegcsökkenés a gazdaságnak is kockázatot jelentenek, de a Fed most lehetőséget kap arra, hogy modernizálja banki rendszerét, ami után kisebb mérlegcsökkenésre van szükség és a piacoknak is könnyebb lesz. Forrás: Fidelity International

Részvények – nincs rossz hír?

Ahogy az elmúlt hónapokban is, a befektetésekkel foglalkozó csapat továbbra is óvatos túlsúlyban tartja a részvényeket, habár egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogyan is végződik majd ez a mostani bika piac. A kockázat jelenleg az, hogy a finom átfordulás helyett egy hirtelen korrekciót tapasztalhatnak majd a befektetők és nem lesz időp csökkenteni a kitettséget. Akár már egyetlen negatív adat, például a kínai növekedés csökkenése is begyújthatja a lőporos hordót. A kamatokra érzékeny területek már így is gyengeséget mutatnak, a nagyobb visszaesés pedig olyan narratívává alakíthatja a különböző kétségeket, amelyek együttesen megkérdőjelezhetik a globális növekedésbe vetett bizalmat.

Erre szoktak aztán úgy érvelni, hogy a jegybankok majd biztos megnyugtatják a piac mozgolódását, ahogy tették ezt 2015 augusztusában és 2016 elején, azonban a mostani üzenetek azt sugallják, hogy kevésbé akarnak beavatkozni, mint ahogy azt tették a múltban, a BIS összefoglalójában megjelent pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályokat pedig komolyan veszik. A központi bankok tehát ismét rákényszerülhetnek, hogy segítsék a piacokat, azonban a következő alkalommal időbe telhet, mire döntenek a beavatkozásról.

Kína még mindig izgalmas

Rossz hír a világ bármely pontjáról jöhet, de a Kína körüli híreknek van a legnagyobb hatásuk. Az ország gazdasága továbbra is növekszik, de a Fidelity szerint lassulni fog a bővülés az év második felében. A  valóban szigorúbb fiskális politika visszafogja a növekedést, amely az elmúlt 9 hónap gazdasági stimulusainak köszönheti erejét. Van, aki úgy gondolja, hogy a kínai kormányzat nem hagyja majd annyiban a lassulást és enyhít a szigorú gazdaságpolitikán, amely egyelőre túl keménynek tűnik. És bár „kemény landolást” senki sem akar, úgy tűnik, a kínai gazdaságnak nagyobb a fájdalomtűrő képessége, mint korábban volt. A kormány egyre inkább foglalkozik a hitel fűtötte növekedés hosszú távú kockázataival, ráadásul a munkaerőpiac szűkülésével nem kényszer az új munkahelyek teremtése sem. A leginkább a feltörekvő gazdaságoknak fájna a kínai lassulás, jobban, mint magának Kínának, melynek fájdalomküszöbe csak tovább emelkedik.

Marad az amerikai növekedés, de egyes adatok rosszul mutatnak, főleg a fogyasztás. A nettó átlagos órabérek idén év elején csökkentek és gyengék is maradtak a korábbi évekhez képest. Ennek úgy tűnik hatása van a kereskedelmi eladásokra is, június az előző évhez képest a leggyengébb volt ebből a szemszögből. Forrás: Fidelity International

Regionális részvények – USA szemben Európával

Ugyan a Fed továbbra is optimista az amerikai gazdasággal kapcsolatban, az elemzői várakozásokat lefelé módosítják. A konszenzus szerint a várható növekedés 2,3 százalékról 2,2-re módosult. Továbbra is növekedésre számíthatunk, ugyanakkor egy kisebb bicsaklás miatt rések vannak az első és a második becslés között. A Fidelity elemzői szerint innentől gyengébb adatokra számítanak a már egyértelmű fogyasztás lassulása mellett. A felsoroltak és a Trump-adminisztrációból fakadó kockázati felár miatt alulsúlyozottak az amerikai papírok.

Eközben az eurózóna úgy tűnik maga mögött hagyta a lassú növekedést és a politikai kockázatokat. A befektetési alapkezelő portfóliójában egyedül az európai részvények vannak túlsúlyban. Konszenzus van a növekedésről, az előrejelzés szerint 1,3 helyett 1,9 százalékos lesz idén. A gazdasági aktivitás lendületben van az év második felében, Franciaország, Németország és Spanyolország pedig javított a három hónapos mozgóátlaghoz képest.

Japánban vannak még kockázatok

A kínai politika és gazdasági lassulás miatt a Fidelity semleges Japánnal kapcsolatban. Az ország 2018 végén tart válaszást, Abe kormányának pedig el kell döntenie, hogy növeli-e a fogyasztási átalányadót. Korábban erre azt mondták, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot, így, ha a gazdaság gyengül, nem lenne az emelés kellemes lépés. Ahogy azt korábban már megfogalmazták a szakértők, Japán jegybanki politikájának változása jelentős kockázat lenne a piac számára. Míg a japán részvények alapvetően csábítók lehetnek az amerikaiakhoz képest, a Bank of Japan esetleges elmozdulása az alkalmazkodó politikától nem teszi kifejezetten vonzóvá a papírokat.

Fejlődő piacok: nehézségek a horizonton

A kínai szigorítás komoly kockázatokat hordoz a feltörekvő piacoknak, amelyek az év második felében jelenhetnek meg. A Fidelity csapata szintén semleges és kiemeli azokat a makrogazdasági sebezhetőségeket, amelyek az elmúlt években tapasztalhatóik voltak ezekben az országokban. Ezzel szemben viszont a gyengébb dollár miatt fellélegezhettek az elmúlt hat hónapban, a szigorításoknak pedig hamarosan beérhet a hatásuk.

Jelenleg igen jóindulatú eredményeket lehet kiolvasni az adatokból több ország esetében is: a latin-amerikai BMI-k az elmúlt évekhez képest igen magasan vannak, míg Lengyelországot vagy Csehországot az európai gazdaság feltámadása hajtja. Talán nem túl meglepő módon az ázsiai országok érzik meg a kínai szigorítást először. Talán véletlen, hogy ez éppen egy időben történik a technológiai ciklus végével, de ha megnézzük a szélesebb körű kereskedési adatokat, hasonló képet látunk: a tajvani export például szektorokon átívelő lassulást mutat, például a vegyszerek, műanyag és gumitermékek vagy precíziós eszközök területén.

Kötvények – tényleg jön a vihar?

A rögzített hozamú kötvényeknél a jegybankok héja magatartása jelenti a legnagyobb előrelépést. Bár a hozamok jelentős gyorsasággal növekedtek, a méretük nem volt túl nagy, amiből kiolvasható, hogy a kötvényhozamok változékonyabbak a magasabb volatilitásra, ám a hosszú távú strukturáló erők, mint az öregedő populáció és a magas eladósodottság miatt nyomottak maradnak. Ameddig az állampapírok ilyen alacsony kamatkörnyezetben maradnak és ennyire rosszul viselik a hirtelen eladást, a Fidelity elemzői nem igazán látják az okot arra, hogy pozitívak legyenek az eszközzel kapcsolatban. Amíg az amerikai kincstárjegyek 10 éves hozama 2,5 százalék felett volt az alapkezelők is vették, de mára aránylag kevés lehetőség maradt. Ezen még Janet Yellen felszólalásai sem segítenek, miszerint inkább 2 százalékhoz lesz közelebb a hosszú távú egyensúlyi kamatszint. A kilátásain akkor változtat a Fidelity, ha nőnek a hozamok.

Míg a kínai hitelnövekedés továbbra is pozitív, mostanra a leglassabbá vált a növekedés a gazdasági válság óta. A Bank of America havi alapkezelői felmérése szerint felére csökkent azon megkérdezettek száma júliusban, akik korábban azt mondták, hogy Kína a legnagyobb kockázati tényező. Ez ugyan felkavarta a kötvények piacát, de a levegőben benne van egy kínai meglepetés esélye, ezért a befektetők másfelé is nézegetnek. Forrás: Fidelity International

Befektetési besorolású kötvények

Ezek az eszközök összességében továbbra is vonzók lehetnek, ám az európai kötvényeket elkerülné a befektetési alapkezelő, tekintve, hogy az EKB visszavesz a kötvényvásárlási programból. Az amerikai kötvényeket továbbra is veszik, a hozamok emelkedése pedig lehetőséget jelent a beszállásra. Bár a teljes megtérülés alacsony, az eszközosztály védekező természete miatt lehet nagyon vonzó. Ha valami még ennél is csábítóbb tud lenni, akkor az az ázsiai befektetési besorolású kötvény. A kibocsátói minőség csak javult az elmúlt években és a kamatemeléseknek is ellenáll.

Nem árazták be a Fed kockázatát

A júliusi találkozó egyik komoly vitája volt, hogy követik-e a jegybankok a Fedet a szigorítás útján. A kockázat igen egyértelmű volt a feltörekvő országok esetében, amelyek közül nagyon sok még mindig a dollárhoz köti saját valutája árfolyamát. A magasabb amerikai kamatok továbbra is veszélyt jelentenek ezen országok valutáira nézve, de a kötvényekre is negatív hatással lehet, hiszen ekkor elfordulnának a befektetők ettől a régiótól. A csapat csökkentette pozícióját a helyi valutában számolt állampapírjaiban és semleges állásponton van.

Ugyanakkor nem csak a feltörekvő gazdaságok jegybankjainak muszáj követni a Fedet, kevés kivétellel a G10-ek egyidőben az amerikai intézménnyel növelték a kamatrátát az elmúlt 30 évben. Ugyanakkor ma már nem annyira az amerikai gazdaságé a főszerep és nincsenek akkora szinkronban az országok, így más lehet a helyzet. Az viszont biztos, hogy Fed és a kötvények okozta izgalmak ébren tartják a befektetőket éjszaka is.

Ami biztos pénzt hoz – pozitív abszolút hozamok hat és kilenc hónapos távon

A Fidelity szakemberi három olyan területet választottak, amely szerintük jövedelmező lehet egy éven belül.

• Nick Peters az amerikai bankok mellett teszi le a voksát. Szerinte a pénzügyi cégek az elmúlt hónapban jól teljesítettek, de igazán jó hírt a Fed stressztesztje jelentett: mind a 34 nagybank sikerrel vette a kihívást, amelyek közül szinte mindegyik tervezi, hogy fizet a részvényeseinek. A Fed azt jósolja, hogy 2018-ra a profit 100 százalékát is elérhetik a kifizetések, ami nagyon pozitív a befektetők szemszögéből.
• George Efstathopoulos az európai feltételesen átváltható kötvényekre esküszik. Szerinte az európai bankok körüli kockázatok felszívódásával a nyomás is enyhül a bankok mérlegein. Azt ugyan vitatja, hogy a mérlegek már tavaly is jól mutattak, de bankok pozíciójának megerősödésével ezen eszközök hozamai is szépen emelkedtek, amivel csábítóbbak lehetnek a hagyományos állampapíroknál a következő 6-9 hónapban.
• Ayesha Akbar szerint az indiai részvényekkel csak nyerni lehet: az ország szolgáltatói BMI-je újra magas szinteket ostromol 2014-16 után, ami elnyomja a demonetizációs reformtörekvések rossz hírét, bár lehetnek további változások az országos áru és kereskedelmi adó mértékét illetően. India továbbra is támaszkodhat a korábbi strukturális reformokra, több területen is nagy a potenciál. A bankoknak továbbra is kihívást jelentenek a nemteljesítő hitelek, amelyek megnehezítik a privát szektor hitelezését. Ha ezt a problémát orvosolják, az további hajtóerőt jelent majd az indiai gazdaságnak és lehetőséget ad egy hatékonyabb monetáris politikára (amely valószínűleg lazulni fog a következő hónapokban).