|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén 2017. szeptember 20-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán |
BÉT50 néven 50 vállalati sikertörténetet tartalmazó kiadványt mutatott be a Budapesti Értéktőzsde. Matolcsy György MNB-elnök, volt gazdasági miniszter sikeres fordulatról, fenntartható növekedésről beszélt a hazai gazdaságban. Gratulált annak a 4500 kis- és középvállalatnak, amelyek a növekedés élvonalában voltak, és a további 25 ezer kis- és középvállalatnak, a 40 ezer mikro- kis- és középvállalatnak, amelyek az utóbbi években a Növekedési Hitelprogramban részt vettek.
A blue chipekre az MNB elnöke szerint a tőzsdén nagy szükség van. A jegybankban bizonyosra veszik, hogy mérni kell az állami vállalatok hatékonyságát, és emellett meg kell vizsgálni azt is, hogy tőzsdére vihetők-e. Meg kell vizsgálni a lengyel példát is, ahol a nagybankok nagyrészt tőzsdén vannak, ami nagyban fellendíti az ottani tőkepiacot. Ez nagyon erősítené a hazai tőzsdét is.
Aranykor 2.0
De volt már egyszer aranykor Magyarországon, a 13.-16. században, amikor például Magyarország adta Európa aranytermelésének 70-80 százalékát, az ezer kilogrammot – Mondta Matolcsy. Az ezüst terén is vezető szerepe volt Magyarországnak 10 ezer kilogrammal, Magyarország Európa kincsestára volt.
Talán nem lehet túlzott optimizmussal vádolni az MNB-t, ha azt mondjuk, 2010-től Magyarországon új aranykor, a bőség kora következett be – mondta Matolcsy. Ezekben a pillanatokban talán már 721 ezer új munkaerőnél tartunk, az infrastruktúra-fejlesztésben, a bankszektor feltőkésítéseiben és a tudásban is élen járunk – állította a volt miniszter.
Gondolat vagy valóság?
A valóság mellett ugyanolyan fontosak a képzetek, gondolatok, sőt a gondolat teremti meg a valóságot – jelentette ki az elnök. A 120 milliárd körüli bruttó hazai termékből akkor lesz 300 milliárd körüli, mint Ausztriában, ha megváltoztatjuk a gondolkodásunkat.
Még mindig megmaradt az a gondolkodásmód a tervutasításos rendszerből, hogy a pénz, a tőke, a profit nem jó dolog, pedig ez nem így van, ezt a gondolkodásunkban helyre kell tenni – állítja Matolcsy.
Korábban mindig minden pénzügyminiszter, kormány azt mondta mindenre, hogy nincs rá pénz, az a szűkösség kora volt. Ezen mi együtt változtattunk, a bőség államháztartását teremtettük meg – mondta Matolcsy. Az MNB mérlegszűkítést hajtott végre, és ezzel pénzbőséget okozott a gazdaság más területein. A pénz a gazdaságban van, a családoknál van, Önöknél van – mondta a jegybankelnök.
Dél helyett Észak
A gazdasági növekedés gerince a kis- és középvállalat, a 4500 hazai sikeres vállalat számát két-, két és félszeresére növelve lesz annyi bruttó hazai termékünk, amivel megközelítjük Ausztriát – mondta az elnök.
Az Eurózóna déli része beragadt a válságba, kudarcot vallott, de a magyar válságkezelők levontak egy fontos következtetést, amely szerint már nem lehetnek példa számunkra. A skandináv modell azonban példa számunkra, ahol a kezdeti, munkaintenzív modelltől tőkeintenzív modellre tértek át.
A magyar fiatalok vállalkozói kedve, hajlama Matolcsy szerint ma már nagyobb, mint a nyugat-európai fiataloké.
(A Matolcsy-féle válságkezelés kiválóságáról korábban az elnök itt is beszélt.)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
