Az olajár emelkedéssel kezdi az évet, a Brent típusú kőolaj ára 2015 májusa óta nem látott magasságba, 67,78 dollárra emelkedett szerdán kora este, amiben nyilvánvaló szerepet játszhattak a világpolitikai feszültségek, főleg Irán. Egyébként az olaj akár eshetett is volna, miután újra nekilendült a kitermelés az északi-tengeren és Líbiában.
De nem feltétlenül az iráni helyzet jelenti a legnagyobb veszélyt az üzemanyagárakra nézve, a Bloomberg szerint az orosz-kínai együttműködés is felviheti az árakat Európában. Oroszország ugyanis termelésének egyre nagyobb részét adja el Kínának, ebben az évben napi 200 ezer hordóval is nőhet az exportja. Ez pedig hiányt okoz kontinensünkön. Az orosz szállítások már túlszárnyalják a Kínába irányuló szaúd-arábiai exportot is. Ebben egy új transzszibériai csővezetéknek nagy szerepe volt.
Ezzel az uráli típusú olaj exportja a balti-tengeri Primorszk kikötőjéből csökken, az olajfajta ritkábbá válik és ára emelkedik. (Nem minden finomító képes minden fajta olajat feldolgozni – a szerk.) A Kelet-Európába irányuló vezetékes olajszállítások is csökkenhetnek márciustól. Az uráli típusú olaj ára máris felment az északi-tengeri Brenthez képest. Pedig Oroszország – az OPEC-el kötött kitermelés-korlátozási megállapodás ellenére – 30 éves csúcsra növelte 2017-es olajtermelését az Oilprice.com szerint. A termelése kilenc éve folyamatosan nő.
Az olajbikák éve
Az olajár további emelkedésére sok jel utal, elég csak az Oilprice.com cikkeinek címeit végignézni: „Az olajár 2014 óta a legerősebb évkezdetet produkálta”, „Az iráni krízis száz dollár fölé küldheti az olajárat”, „2018: az olajbikák éve”, „Robbanással kezdték az olajpiacok 2018-at”.
A Bloomberg szerint azonban, bár az olajpiac 2017 végén ismét felfedezte, hogy léteznek geopolitikai kockázatok, az igazi árbefolyásoló tényező mégis az USA-ban van, nem Iránban. Emlékeztetnek rá, hogy a 2009-es iráni tömegmegmozdulások, ha okoztak is áremelkedést, az nem bizonyult igazán tartósnak. Valószínűleg azért, mert közben az USA termelése meredeken nőtt, importja csökkent a világpiacon.
A jolly joker
Az USA termelőit nevezik most is a jolly jokernek, a kiegyenlítő szelepnek, vagy inkább a mérleg nyelvének, akik termelésétől nagyon sok függ. Ha nem lesz valamilyen igazán mély krízis a Közel-keleten, akkor az amerikai termelés, az amerikai készletek (és az export-import – a szerk.) emelkedése vagy süllyedése határozhatja meg az olajárakat az idén.
Egyelőre megállni látszik a drágulás, de vajon merre indulnak tovább az árak? 
