Tegnap, amellett, hogy nem nyúltak a főbb paraméterekhez, mint az irányadó kamat vagy a kivonandó likviditást szabályozó keretösszeg, több fontos bejelentést tett az MNB. Átalakította a monetáris politikai eszköztárát, amit úgy lehet összefoglalni, hogy nem lépett, csak olyan módosításokat csinált, hogy legközelebb majd könnyebben léphessen. (Az erről szóló tájékoztatóról itt írtunk.)
Mit jelent mindez, és milyen hatással lehet a magyar eszközök árfolyamára, a forintra, kamatokra, a gazdaságra? Ezt próbáltuk körüljárni.
“Az MNB elmozdult az ultralaza monetáris politikai álláspontról” – írja az Equilor Befektetési hírlevele. “Fontos kommunikációs változás, hogy a jegybank jelezte, hogy felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs folyamatok függvénye. Az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható” – írják.
Tartós forinterősödés nem valószínű
Ennek érdekében a Monetáris Tanács szerint az alapkamat és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A hazai jegybank elsősorban az inflációs folyamatokat követi. Ha a jelenlegi áremelkedési ütem az év hátralévő részében folytatódik, “az éves átlagos infláció 2,88 százalék lehet, mely a jegybank korábbi prognózisa (2,8%) felett, de a célszint (3%) alatt található” – írták.
A brókercég szerint a forint már jobban viselte az újabb feltörekvő piaci turbulenciákat, de mivel a kockázatok nem szűntek meg, a következő hónapokban is számít nagyobb hullámokra, “így a forint tartós erősödése nem valószínű”. “Egy nyugalmasabb időszakban megközelítheti az árfolyam a 320-as szintet, de legkésőbb 318 közelében ismét fordulat jöhet, és emelkedés indulhat” – fejezik be.
Változatlan kamatot vár az Erste
“Mind a kiadott közlemény, mind Nagy Márton MNB alelnök a döntés után tartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a változtatások nem jelentik a laza monetáris politika feladását, arra továbbra is szükség van a 3%-os inflációs cél stabil elérése érdekében és a visszafogott maginflációs folyamatok nem mutatnak lényegest árnyomást a gazdaságban” – emlékeztetett rá az Erste Befektetési hírlevelében Varga Zsombor elemző.
“Az MNB jelentős mértékben megváltoztatta eszköztárát a szeptemberi kamatdöntésen, amely a szigorítás egy korai lépésének fogható fel, ugyanakkor várható a laza monetáris politika fennmaradása középtávon” – folytatták. Így az Erste kamat-előrejelzései is változatlanok maradnak.
Úgy vélik, hogy a “hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása a jövő év folyamán fokozatosan végbemegy, s az alapkamat emelésére először 2020-ban kerülhet sor”.
Az OTP-nek mindegy?
Az Erste egy másik hírlevele szerint az MNB lépései az egyik oldalon hűtik a lakáspiacot azzal, hogy a hosszútávon fixált hitelek kamata valószínűleg emelkedni fog. A másik oldalon viszont az NHP konstrukciója “lehetőséget teremt a bankok számára, hogy a fölös likviditást az alapkamaton helyezzék el, amely maximum és ceteris paribus 7,5 milliárd forinttal emelheti a teljes bankrendszer profitját. Összességében a teljes hatás valószínűleg marginális a részvények (OTP) értékére nézve” – fejezik be.
Erősebb a forint
A forint egyébként a tegnapi nagyobb erősödés után kisebb mértékben ma is folytatja. Az erősödés egyébként már a közzétételek előtt, tegnap reggel és kora délután beindult, miután kiderült, hogy Nagy Márton MNB-alelnök külföldi befektetőkkel készül találkozni. Majd amikor az elemzői és újságírói találkozót meghirdették.
Az elemzők a forintgyengülés ellenére a nyár folyamán nem igazán vártak az MNB-től lépéseket, eseményre vagy meglepetésre a szeptember 18-i ülésen számítottak. A stabil és erősödő forintból ítélve az MNB megfelelhetett a várakozásoknak.
|
Londoni elemzők: ez még nem szigorítás Londoni pénzügyi elemzők szerint még nem jelenthető ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorítási alapállásra váltott, de a monetáris politika fokozatos normalizálásának lehetőségére tett keddi utalás így is jelentős fejlemény, mivel a monetáris tanács ezzel a pénzügypolitika későbbi szigorításához készítette elő a terepet – írta az MTI. Paul Fage, a TD Securities főközgazdásza közölte: az arra tett utalást, hogy a normalizáció a monetáris politika nem konvencionális eszköztárával kezdődik, a cég úgy értelmezi, hogy az MNB kezdetben a likviditási kondíciókat fogja szigorítani az alapkamat emelése nélkül. Fage szerint ez nem meglepő, és ennek alapján a TD Securities hasznosabbnak tartja ezentúl a három hónapos BUBOR-rátára adott előrejelzéseket, mint az alapkamat-prognózisokat. Várakozása szerint a három hónapos BUBOR-ráta a következő egy évben folyamatosan felfelé tart majd, ahogy azt egyébként jórészt a piac is árazza a határidős forintkamatláb-kontraktusok (FRA) jelenlegi görbéjéből következtethetően. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a monetáris tanács e módosításokat a pénzügypolitika normalizálásának előkészítéseként jelentette be. A testület először júniusban tett utalást arra, hogy a jelenlegi laza monetáris politika nem tarthat örökké. Paul Fage hangsúlyozta azt is, hogy a monetáris közlemény nem árult el sokat a normalizáció várható időzítéséről. Tatha Ghose, a Commerzbank főközgazdásza kiemelte: a ház véleménye szerint a magyarországi infláció gyorsulása önmagában nem késztette volna ilyen reakcióra az MNB-t. Valószínűleg a feltörekvő piaci fizetőeszközökre nehezedő jelenlegi piaci nyomás volt az a tényező, amely miatt az MNB megelőzőbb jellegű stratégiára váltott. A magyarországi reálkamat-szint a legalacsonyabb a globális feltörekvő térségen belül, és "ez a helyzet immár nem biztonságos". Ám az MNB továbbra sincs "még a közelében" sem annak, hogy teljes mértékben szigorítási alapállású jegybanknak lehessen tekinteni. Ez inkább tűnik szóbeli intervenciónak, mint tényleges szigorításnak, ugyanakkor hatékony lehet a spekulatív támadások elhárításában. A Commerzbank vezető közgazdásza szerint az MNB továbbra is lesz “annyira enyhe” a közvetlen térségen belül, hogy ne számítsanak a forint érdemi erősödésére, a keddi megugrás ellenére sem. Várakozásuk az, hogy a forint 325 forint/euró körüli szinteken végez majd oldalazó mozgásokat. Liam Carson, a Capital Economics közgazdásza szerint az átalakított monetáris keretrendszeren belül az MNB számára kétféle szigorítási mód kínálkozik. Az egyik az, hogy a jegybank hagyja lejárni a devizaswap-ügyleteket, és ezzel likviditástöbbletet szív le a bankrendszerből, felhajtva egyben a bankközi kamatokat a kamatfolyosón belül. Vagy pedig egyszerűen megemeli az egynapos betéti kamatot. Bármelyik eszközt használja is az MNB, a szigorítás előkészítését a magyarországi makrogazdasági környezet mindenképpen indokolja. A magyar gazdaság ugyanis a túlfűtöttség jeleit mutatja, különös tekintettel arra, hogy az infláció az MNB 3 százalékos központi célszintje felett jár, és valószínűleg ott is marad a következő egy évben, a bérnövekedés éves üteme pedig meghaladja a 11 százalékot. Vagyis sokkal gyorsabb, mint a magyar gazdaság termelékenységének növekedési üteme, amely 3,3 százalék éves összevetésben. A Capital Economics azzal számol, hogy a három hónapos BUBOR-ráta 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,20 százalékról. Ez meghaladja az FRA-piaci várakozást, amely 1,90 százalék körüli szintig emelkedő bankközi kamatot valószínűsít. |
