Miért gyengélkedik a budapesti tőzsde?

A BÉT fénykorában, a 90-es évek második felében elképesztő emelkedéseket és eséseket produkált, az egyik legvolatilisebb, azaz legnagyobb kilengéseket produkáló tőzsde volt a világon. Éppen ezért lett a spekulánsok, befektetők Mekkája: nagy alapok és magánbefektetők egyaránt özönlöttek a piacra, ijedelem, esetleg medvepiac esetén pedig menekültek.

Eltávoztak a részvények

Ennek az időszaknak már rég vége, azóta megváltozott a piac szerkezete: sok cég távozott, így lényegében négy érdemi, az indexben is értékelhető súllyal rendelkező részvény maradt: az OTP, a Mol, a Richter és a Telekom. Így lényegében négy papír alkotja a fő indexet, ami elég szokatlan jelenség, ugyanakkor innentől kezdve az egész piacot a négy cég viselkedése határozza meg, így ha egyiküket különösen jó vagy rossz hír éri, máris az egész indexet elrángatja.

Tőzsdénk teljesítményét így lényegében a négy papír helyzetének megvizsgálásával lehet csak elemezni. Hozzá kell tenni, hogy ettől még lehetett 70-szeres pénzt keresni tavaly a BÉT-en, mégpedig a Konzummal, de ez a piac egészén alig változtat, legfeljebb annyiban, hogy a meglehetősen nagyra nőtt Konzum és Opus még viszonylag kis közkézhányadukkal is befolyásolni tudják a BUX-ot, persze messze nem olyan mértékben, mint a négy nagy.

Felfelé is vezettünk

Nos, a BUX 41 ezer pont fölött tetőzött, és visszaesett 37 ezerig. Ez bő 10 százalék, jellemzően több, mint a főbb európai és amerikai indexek távolsága legmagasabb értéküktől, viszont ha figyelembe vesszük, hogy a BUX alig több mint három éve 16-17 ezer pont környékéről indult meg, akkor már egész másképp ítélhetjük meg a helyzetet. Nagyobbat emelkedtünk, mint a legtöbb tőzsde, és igaz, hogy 2014-ben erősen le voltunk maradva, még akkor is jók vagyunk, ha a 2009-es mélyponthoz viszonyítunk, ami 9000 pont volt.

BUX, 3 év

A nagyobb rali miatt így önmagában is indokolt a nagyobb korrekció, de vajon mit mutatnak az egyes papírok? A négy nagyból kettő van, amelyik a mostani 9 éves emelkedésben meghaladta korábbi legmagasabb csúcsát: a Richter és az OTP. A Richter volt az a papír, ami eleve a legkevésbé szenvedte meg a 2008-as összeomlást, így érthető, hogy ez a papírt döntött csúcsot 5000 forint fölött 1-2 éve. Onnan azonban lassan emelkedett csak tovább, tavaly jött benne egy nagyobb ugrás, ugyanakkor észre kellett venni, hogy a cég eredményében nem volt olyan növekedés vagy növekedési kilátás, ami fundamentálisan is megalapozta volna a további szárnyalást.

A három legnagyobb

Nemrég aztán jött a probléma az egyik legfontosabb gyógyszerrel, és máris kezdődött a visszaesés. A papír a csúcsáról így jó 25 százalékot esett vissza, ezzel persze az indexet is erősen meggyengítve. Az OTP volt a másik csúcsot döntő papír: neki most januárban sikerült átvinni a 2007-ben beállított 11 ezer forintos szintet, és azóta tart is a szint, noha igen heves viharok zajlottak a nemzetközi tőzsdéken. Azt mondhatjuk, az egész BÉT szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szint fölött marad-e a papír.

A Mol nem ment új csúcsra, de ez vélhetően csak annak köszönhető, hogy a 2007-es felvásárlási őrületben teljesen irreális szintre, 30 ezer forintra (mostani áron 3750 forint) hajtották fel. Ehhez képest a mostani 3200 forint fölötti csúcs egész szép, viszont ugyanúgy soknak tűnt már a papírért. Nem feltétlenül a tavalyi eredménnyel számolva, de a korábbiakban a Mol eredménye ingadozott, így nehéz több évre előre becsülni. A papír négy éve még 1250 forint volt, és a cég működési környezete akkor sem volt sokkal rosszabb, ráadásul akkor az égben volt az olajár. Az emelkedés mértéke tehát meglehetősen nagy volt, ahhoz képest a mostani eddigi, 2700 forintig való visszaesés nem olyan vészes.

Telekom és a Mészáros-papírok

Végül nézzük a Telekomot: ez a papír soha nem mehet már csúcsra, hisz a dotcom lufi egyik résztvevője volt, amikor teljesen eszement módon 2650 forintig rángatták fel. A papír azóta osztalékpapírrá vált, és a mélyponthoz képest duplázott is, de egyrészt az osztalékhozamot az előbb-utóbb elkerülhetetlen kamatemelés miatt átértékeli a piac, másrészt a Telekom számára gondot jelenthet, ha esetleg megjelenik egy állami mobilszolgáltató.

Érdemes még megemlíteni a BUX-ot valamelyest befolyásoló Opust és Konzumot: ezeknél úgy néz ki, hogy véget ért a tavalyi őrület, és most zajlik egy kis egészséges korrekció bennük. A rengeteg befektető egy része, akik várták az újabb hatalmas ralit, több hónap után kiszáll a papírokból, esetleg biztosítja meglévő hatalmas nyereségét, netán még a választásokat sem kockáztatja meg, hisz ezek mégiscsak politikafüggő papírok. Összességében tehát a BUX-ot más indexekhez képest sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az egyedi cégkockázatok és persze a cégeket érintő jó hírek is, így érthető, hogy nagyobb a volatilitása.