A Miami Egyetem fizikusokból, természettudósokból, informatikusokból és pszichológusokból álló tudóscsoportja olyan modellt dolgozott ki, amelynek alapján hitelesen prognosztizálhatók a valószínűsíthető komolyabb tőkepiaci elmozdulások, a ritkán előforduló igazi tőzsde krachokat is beleértve – írja az Alapblog interjúja.
Földrengés-előrejelzéssel ér fel
A tudóscsoport vezetője, Dr. Neil Johnson, a Miami Egyetem fizika tanszékének vezetője, volt oxfordi professzor. Szerinte olyan helyzet érzékelhető most – legalábbis a modellszámítás alapján –, mint amilyen nagy piaci rengések közvetlen formai előzménye szokott lenni.
A kutatók visszamenőlegesen nagyszámú válságszituációt és egyéb nagyobb piaci változást „profilíroztak” úgy – fizikai, matematikai, politikai, pszichológiai vizsgálatok mentén –, hogy modelljük alapján pontosabban „belőhetőek” a várt és váratlan külső körülményekre adott emberi, illetve gépi (robot) reakciók és azok erősen valószínűsíthető következményei.
Igen ingatagok a piacok
Eszerint szokatlanul hosszúra nyúlt az alacsony volatilitás időszaka, ugyanakkor szépen szaporodnak felettünk a viharfelhők, gondoljunk például a két-három héttel ezelőtt történt meredek árfolyamesésre. A legkülönbözőbb természetű, a piacokra nézve tulajdonképpen kis vagy csak lokális jelentőséggel bíró hírek, vagy akár megalapozatlan pletykák is képesek hirtelen irányokat szabni részvényárfolyamokban, a deviza- és nyersanyagpiacokon. Elegendőnek bizonyult például a hirtelen árfolyamzuhanáshoz – Európában – az a hír, hogy egy amerikai orvosnak Ebola-gyanús tünetei voltak, miközben a New York-i földalattin utazgatott.
Birkaként mennek a többiek után
Az utóbbi nyolc évben voltak olyan helyzetek, amelyek a jelenlegihez hasonlítanak, amikor – akárcsak jelenleg – tartósan alacsony a volatilitás, az emberi piaci szereplők útkeresésben, az ultragyors, a másodperc tört része alatt reagáló kereskedő robotok pedig egyre aktívabb mozgásban vannak. Mind minimálisabb haszonszerzés céljából egyre sűrűbben ugrálnak be a piacra és ugrálnak ki onnan. Ilyen szituációk előzték meg – minden általuk vizsgált esetben – a nagyobb viharokat, például az óriásválságot 2007 és 2009 között.
|
| (Fotó: 123rf.com) |
Egy ilyen periódusnak, mint amilyen a jelenlegi is, jellemzően olyan történések, hírek vetnek véget, s indítanak be masszív fordulatot, amelyeknek előzőleg nem tulajdonítottunk nagy fontosságot, amelyeket esetleg számba sem vettünk, vagy be sem tervezhettünk, mint lehetőséget – mondja a professzor. Jelenleg szinte az összes piaci szereplő egyidejűleg birkaként követ mintákat, másolja a többieket.
Felülkerekedik a hozamvadász ösztön
Mindeközben azonban egyre idegesebben szeretne – lassan mindenki – magasabb hozamokat elérni a jellegzetesen hozamszegény környezetben. Ennélfogva egyre többen kezdenek autonóm módon cselekedni, vagyis kiszámíthatatlanul. Csábítást éreznek és a (hozam)vadászösztön felülkerekedése együtt jár azzal, hogy mind többen kezdik magukat okosabbnak érezni az átlagos szereplőknél. Kezdik megengedni maguknak, hogy kilépjenek a fair játék keretei közül, túl akarnak járni a többiek eszén – írja az Alapblog.
A cikk szerint az amerikai piacokon nyolcvan százaléknyi az ügyletek lebonyolításában, végrehajtásában az intelligens, ultragyors robotok részesedése, s Európában is több, mint negyvenszázalékos ez az arány. A modellszámításban ezért integrálódnak mind az emberi viselkedések, mind pedig a robotviselkedések terén folyamatosan végzett megfigyelési eredmények.
Globális háború folyik robotok között
A tőkepiacokon, főként a devizakereskedelemben, az arbitrázs műveletek terén, s egyre nagyobb részben minden egyéb szegmensben is globális háború zajlik, az egymással sebességben, a végzett műveletek mennyiségének nagyságában konkuráló kereskedő robotok, az azokba táplált programok között. Az elmúlt nyolc évben csaknem húszezer olyan nagyfokú árkilengést dokumentáltak és dolgoztak fel, amelynek bekövetkezte egyenes összefüggésben volt a piacok egy részén elhatalmasodó „roboturalmi helyzetnek”.
Már 2006-ban megállapították, hogy a robotok folyamatosan bonyolítanak le eladásokat egyetlen jól körülhatárolható szektorban, az ahhoz tartozó cégek, vállalatok részvényárait nyomják le fokozódó ütemben. Az e részvényekből való kiszállások száma messze meghaladta a beszállásokét, a végén nem is szálltak be, csak eladtak. A pénzügyi szektortól szabadultak meg, olyan cégeket vettek egyébként célba, mint a Lehman Brothers vagy a J.P Morgan és az AIG.
Kiszámíthatóbb a robot, mint az ember
A robotok tevékenysége hozzájárult a szektor rendkívüli áreséséhez. Idejekorán felismerték a pénzügyi cégek rendkívüli anomáliáit, amelyekre az ember, az értékpapír-kereskedő csak megkésve eszmélt rá. A robotok azonban tulajdonképpen kiszámítható „lények”, kiszámíthatóbbak, mint az emberek. Az emberek által készített programok alapján működnek, így minél nagyobb teret nyer a tőzsdei kereskedelemben a robottechnológia, annál eredményesebben támaszkodhatnak a kutatók az új modellre, például nagy tőzsdeesések prognosztizálásánál.
Összességében gyorsult a növekedés a G20-ban. 
