Makrogazdasági szemszögből nézve vélhetően elegendő lesz arra a mostani intézkedéscsomag, hogy a túlzottdeficit-eljárás és a kohéziós alap támogatásai kapcsán pozitív fordulat következzen be – írja az Equilor elemzése. Az viszont még kérdéses, hogy a pénzügyi tranzakciós adó vagy a két forintos távközlési adó minden ponton megfelel-e az uniós szabályozásnak. A program összességében javíthat hazánk befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban most az EU/IMF-hitelcsomag aláírása jelentené.

Hozamok vs. EU/IMF-megállapodás

Az NGM-ben tegnap az új Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban tartott háttérbeszélgetésen fény derült arra, hogy a prognózisok során a kormányzat lényegében az egy hónappal ezelőtti hozamszintekkel kalkulált – írja a brókercég. Ez egyrészt kedvező, hiszen egy globális hangulatjavulás, vagy éppen a hazai gazdasági aktivitás bővülése a tervezettnél kedvezőbb költségvetési számokat hozhat.

A másik olvasatban azonban kiábrándíthatja a szereplőket, mivel ez burkoltan azt is jelenti, hogy a kormányzat rövid távon nem számol az EU/IMF-megállapodással, ami érdemben csökkentené a hozamokat (és a kamatkiadásokat is). Az Equilor Befektetési Zrt. véleménye szerint a prudencia és a konzervatív becslés jegyében kézenfekvőbb a piaci hozamokkal kalkulálni, mert ellenkező esetben túlzottan optimistának és ezáltal hiteltelennek tűnne az egész konvergencia program, ami már rövid távon is negatív folyamatokat eredményezne a hazai pénzpiacon.

Hogyan hat ez a tőzsdei cégekre?

A brókercég szerint az intézkedések döntő többsége nem, vagy csak közvetve érinti a vállalati szektort, azonban néhány döntés közvetlen hatással bír a magyar tőzsdei vállalatokra. A legfájdalmasabb pont, hogy a 2010-es válságadókkal szemben a mostani felállás nem tartalmaz konkrét kivezetési időpontot az új terhekre vonatkozóan, ami a vállalati tervezés mechanizmusait is megborítja.

Ráadásul az elemzők által a vállalati eredményekre adott konszenzusértékek is markáns csökkenést szenvedhetnek el, hiszen a pénzügyi modellezésben már nem csupán 2-3 évre kell beilleszteni az új terheket. Az Equilor megvizsgálta, hogy miként érintik a bejelentett intézkedések a vezető magyar tőzsdei vállalatokat.

CIG: élet-képlet

A benyújtott program még nem tartalmazta azon intézkedés pontos részleteit, ami a biztosítási szegmens terheiről szól. Annyi azonban bizonyos, hogy a különadó, a baleseti adó és a katasztrófavédelmi hozzájárulás együttes összege csökken, ami a CIG Pannónia esetében is könnyebbséget jelent majd a tavaly 188 millió forintot kitevő összeghez képest (ez részvényenként három forint).

Az új szabályozás a nem-életbiztosítási ágra fókuszál, ezért rövid távon nem jelent drasztikus terhet a CIG Pannónia működését tekintve. A CIG esetében az új adó egy részvényre vetítve 1-2 forintot tehet ki éves szinten.

Egis, Richter: időkapszula

Sötét foltnak számít egyelőre a gyógyszeripar, mivel a tervezet nem tartalmaz konkrétumot a gyógyszerpiaci átalakításokról. Nem világos tehát, hogy a TB-betegek-gyógyszergyártók trióból pontosan ki milyen terhet visel a gyógyszerkassza átalakítása során. Annyi azonban bizonyos, hogy idén tízmilliárdos, míg 2013-ban 40 milliárd forintos megtakarítást tervez a kabinet ezen a fronton is. Az Equilor arra számít, hogy a Richter és az Egis árfolyamai továbbra is nyomás alatt maradnak.

Magyar Telekom: kettő(s) mérce

A Magyar Telekom idén várhatóan 27 milliárd forintot fizet távközlési szektoradó címén. Saját modelljében az Equilor 2013-tól nem kalkulált szektoradóval, de azt elképzelhetőnek tartották, hogy a költségvetési egyenleg alakulásának függvényében jövőre esetleg más formában visszatér az adónem.

Magyar Telekom-részvény részlete.

A hanghívásokra és az SMS/MMS-üzenetekre kivetendő két forintos adó már július 1-től életbe lép. Ez közvetlenül a felhasználókat érinti, de marketing okokból kifolyólag látnak arra esélyt, hogy ennek egy részét a Magyar Telekom átvállalja majd. Számításaik szerint a Magyar Telekom ügyfelei 25,6 milliárd forintot fizethetnek évente, amelynek fele terhelheti a Telekom profitját. Ez idén hat forinttal, jövőre pedig évi 12 forinttal ronthatja az egy részvényre jutó eredményt, ami még mindig kevesebb az eredeti távközlési szektoradónál.

Ez ahhoz is vezethet, hogy a vállalat 2013-ban nem emeli meg majd osztalékfizetését a jelenlegi 50 forintról, ezért az osztalékot favorizálók egy része elpártolhat a társaság részvényeitől. Az osztalékfizetés mértéke ugyanakkor közvetlenül nem érinti a vállalatértékelési modelleket, hiszen abban mindig is a megtermelt készpénz (free cash flow) a mérvadó. A jelenlegi kötvényhozamok (8,9 százalék körüli öt és tíz éves hozamok) mellett az elemzés szerint továbbra sem vonzó a Magyar Telekom árazása, ezt az ellentmondást vagy a Telekom részvények áresése vagy a kötvénypiaci hozamszintek csökkenése oldhatja fel.

Robin Hood befűtött a Mol-nak

A Mol 2011-ben 22 milliárd forintot fizetett energiaadó címén, a kiskereskedelmi szektorra kivetett teher pedig ezen felül majdnem hétmilliárd forint kiadást jelentett a vállalatnak. Robin Hood-adó (távhőadó) címén tavaly 800 millió forintot fizetett a társaság, ám az alacsony értéket egyszeri tételek segítették (az összeg 2010-ben még négymilliárd forintra rúgott).

A Robin Hood-adó kulcsának nyolc százalékról 16 százalékra emelése miatt 2013-tól hétmilliárd forintot meghaladó teherrel kalkulálnak, viszont megszűnik az energiaadó és a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett adó is. Az Equilor úgy véli, hogy ez kedvezőtlenül érinti a vállalatot, mivel a befektetők a Molnál nem számoltak különadóval 2013-tól, ám az egy részvényre jutó teher 70 forint alatt marad éves szinten (Robin Hood-adó).

OTP, FHB: kezeket fel!

Nem állnak rendelkezésre még azok a kimutatások, amelyek bankonként tartalmaznák az átutalások, kártyás fizetések, készpénzfelvételek, csoportos beszedési megbízások és egyéb tranzakciók részletes adatait. A pénzügyi tranzakciós adó minimum 130 milliárd forintos bevétellel kalkulál 2013-tól, ami adott esetben 228 milliárd forintig kúszhat fel.

A becslésnél nem lehet kiindulni a bankadóból, hiszen azt a mérlegfőösszegre vetítve kell fizetni, míg ezen tehernél a tranzakciók száma a mérvadó. Az adó alanya és számos részlet továbbra is homályos, de az előzetes tervek szerint közvetlenül az ügyfelek viselnék a terheket. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben a bankok üzletpolitikai érdekből kompenzálják majd az ügyfeleket.

A rendelkezésre álló adatok alapján az Equilor 10-12 milliárd forintos teherrel számol az OTP-re nézve, az FHB-nál pedig egymilliárd forintos pluszköltséget jelenthet az adó. Az OTP-nél ez részvényenként 40 forintos terhet jelent, míg az FHB-nál 20 forint alatt marad évente. Ebben a kérdésben azonban még igen jelentős a becslési bizonytalanság, előrejelzésüket később pontosítják. (2013-ban még életben lesz a bankadó, ami 2014-ben uniós mértékűre csökken, ez tehát továbbra is terheli a bankokat.)