Privátbankár: Azt mondják, a szolgáltatásuk átlagban 80 százalékkal olcsóbb lesz, mint a piacon levő cégeké. Ez hogyan értendő?
Niels Klok: Többek között készítettünk egy számítást, amely szerint a magyar piacon levő online brókercégeknél 300 ezer forint értékű Mol-részvény megvásárlása átlagosan 1725 forintba kerül, nálunk csak 400 forintba. (Ez a minimumjutalék, a Degiro összehasonlító táblázata a cikk végén, a második részben – a szerk.) De például a két legolcsóbb magyar online cégnél az azonnali, nem daytrade részvényügyletek a Budapesti Értéktőzsdén 0,2 százalékba kerülnek, nálunk 0,1 százalék ez a díj.
P.: És a daytrade, azaz napon belüli üzlet?
N. K.: Daytrade nálunk jelenleg nincsen.
P.: Mely tőzsdékhez biztosít hozzáférést a brókercég?
N. K.: Több mint száz tőzsdéhez, közöttük az összes nyugat-európai börzéhez, az USA, Kanada, Japán piacaihoz, de Lengyelország, Ausztrália vagy Új-Zéland is a listán van. Az EU-ban csak Bulgária, Lettország és Románia nincs a kínálatban.
P.: Nem az lenne logikus, ha egy olcsó diszkont brókercég inkább a tömegigényeket szolgálná ki, és így csak a legelterjedtebb értékpapírokra, a legfontosabb piacokra koncentrálna?
N. K.: A diverzifikáció nagyon fontos számunkra, ha hatékonyan tudjuk biztosítani a hozzáférést, akkor igyekszünk minél több piachoz kapcsolódni.
P.: Megéri ez, nem túl drága a kapcsolatot annyi tőzsdéhez kiépíteni?
N. K.: Intézményi befektetőket kiszolgáló brókercégként kezdtük Hollandiában 2007-ben, és a nagybefektetőknek fontos, hogy a lehető legtöbb helyen, a legtöbb termékkel tudjanak kereskedni. Így ezek a kapcsolatok már ki voltak építve korábban is az egyes tőzsdékhez.
|
| Niels Klok |
P.: Miért pont Magyarországra jönnek? Itt a tőkepiac nagyon kicsi, a forgalom évek óta csökken, a BUX index évek óta stagnál, és néha még ki is vezetnek néhány fontosabb vállalatot a parkettről.
N. K.: Nem rövid távon gondolkodunk, hanem hosszú távon. A jövőben az itteni polgároknak is kezükbe kell venni a saját pénzügyi jövőjüket, várhatóan mind többen és többen fognak megtakarításokat felhalmozni, nyugdíjas éveikre takarékoskodni. A válság ezt az igényt különösen erősen hozta elő. Hosszú távon van növekedési potenciál a magyar piacon, ha esetleg nem is a magyar részvényekre fog majd irányulni, hanem más piacokra. Lehet, hogy ez eddig drágább volt, de a mi alacsony díjainkkal, úgy gondoljuk, könnyebb lesz majd egy diverzifikált portfóliót kialakítani.
Más országokban, Hollandiában, Lengyelországban például, azt látjuk, hogy egyre több online brókercég távozik a piacról. Nem fenntartható az sem, hogy Magyarországon mintegy tíz vagy még több van, több mint Hollandiában, valószínűleg a felük hamarosan el fog tűnni. Várhatóan egész Európában öt-hat nagyobb cég fog megmaradni, és mi szeretnénk az egyik lenni ezek közül.
P.: Mégis mikor tűnhetnek el magyar cégek, és mi lesz azután?
N. K.: A jelenlegi magyar brókercégek nem feltétlenül az online értékpapír-szolgáltatásból élnek, a legtöbbjük más tevékenységeket is végez. A bróker-üzletágukat szerintünk sokan fel fogják számolni. Lehet, hogy utána a mi szolgáltatásunkat fogják igénybe venni „white label” rendszerben. (A „white label”, fehér címke azt jelenti, hogy a termék előállítója, vagy a szolgáltatás működtetője nem ugyanaz, mint akinek a neve alatt árulják. Mint az áruházlánc nevét viselő mosópor, miközben a cég nem is gyárt mosóport – a szerk.)
Lehet, hogy egyes cégek nem szűnnek meg, lesz, aki elemzéseket készít, befektetési tanácsokat ad, de az ügyletek végrehajtásához már a mi rendszerünket fogja használni.
P.: Más külföldi brókercég is jelen van hasonló módon az itteni piacon, lehet, hogy a külföldiek letarolják a piacot és a hazaiak el fognak tűnni?
N. K.: Igen, lehetséges, hogy a külföldi brókercégek még jobban megjelennek itt. Ahogy most is vannak már francia, svájci, holland és egyéb cégek, amelyek erősek Kelet-Európában. Meglátjuk, ki lesz a jobb, ki fog túlélni.
P.: Hány országban vannak jelen?
N. K.: Jelenleg tíz országban, Magyarország lesz a tizenegyedik. Köztük van például Németország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Hollandia, Csehország, Lengyelország. A maradék európai országok pedig a következő év elején kerülnek sorra.
P.: Hollandiában vannak bejegyezve, és a holland befektető-védelmi alap hatálya vonatkozik a cégre?
N. K.: Igen, a Holland Nemzeti Bank felügyeli a tevékenységünket és a holland befektető-védelmi szervezet garanciája vonatkozik a társaságra, húszezer euróig. (Az EU-előírások alapján magyar Befektető-védelmi Alapnál is ennyi a kártalanítás összeghatára – a szerk.)
A biztonság számunkra nagyon fontos, az ügyfelek pénzét egy pénzpiaci alapban tartjuk, amely csak AAA kategóriájú rövid lejáratú állampapírokba fektethet. Az ügyfelek részvényeit is elkülönítve kezeljük.
P.: Lesz magyar nyelvű tanácsadás, ügyfélszolgálat, technikai segítség?
N. K.: Igen, egy ötfős csapat fogja az ügyfelek igényeit kiszolgálni. Elérhetők lesznek munkanapokon reggel nyolctól este tízig, telefonon vagy e-mailben.
P.: Akkor ha valaki hajnalban Japánban kereskedik, nem tudja őket elérni.
N. K.: De igen, de csak reggel nyolctól.
P.: Olvastam, hogy 2008-tól létezik a Degiro, de csak 2013-tól van online kisbefektetői (retail) üzletága. Ebben a szegmensben tehát újak, azóta már 11 országban vannak jelen, nem túl gyors ez a terjeszkedés?
N. K.: Amint említettem, az egész európai piac konszolidációját várjuk, 5-6 brókercég maradhat, úgy gondoljuk, nem szeretnénk lemaradni. Mivel vannak kompetitív előnyeink, erre meg is van az alapunk. Szeretnénk minél gyorsabban jelen lenni mindenhol. A MiFID direktíváknak köszönhetően ez a terjeszkedés nem nagyon nehéz, nem szükséges minden adott országban megszerezni a brókerjogosítványokat, csak egy EU-tagországban.
A belépés tehát könnyű, csak le kell fordítani az új nyelvre a kereskedési platformot és magyar dolgozókat kell felvenni. Minél tovább várunk, annál több esélyt adunk a versenytársainknak arra, hogy megelőzzenek.---- Így szűrik ki a terroristákat ----
P.: Ezek szerint jogilag ez a külföldi társaság fióktelepe lesz.
N. K.: Igen, de ez az ügyfelek számára semmilyen hátrányt nem jelent, a szolgáltatásokat más brókercégekkel megegyező színvonalon fogjuk majd biztosítani.
P.: A hazai értékpapír-ügyletek elszámolások lebonyolításához a magyar Kelerrel állnak kapcsolatban?
N. K.: Csak közvetve, egy amerikai befektetési bankon keresztül.
P.: Mi az a fractional trading, amelyet külföldi honlapjukon már beharangoztak? (Fraction=töredéke, kis része valaminek – a szerk.)
N. K.: Ezt a szolgáltatást pár hónap múlva vezetjük majd be. Azt jelenti, hogy nem csak egész részvényt lehet megvásárolni, hanem egy darab részvény egy töredék részét is.
P.: A Warren Buffett-féle Berkshire Hathaway részvényén kívül, amelyből egyetlen darab kétszázezer dollár, ennek még milyen esetekben lehet értelme?
N. K.: Egyrészt több ilyen nagy értékű részvény is van, nem csak a Berkshire Hathaway. Másrészt pedig ez a módszer arra is alkalmas, hogy egy bizonyos fix összegért egy indexet vásároljon meg az ember, például a Nasdaq indexét, amelyben több tucat vagy több száz részvény is van. Egy egész meglevő portfóliót is lehet így kisebb összegekkel, például havi megtakarításokkal frissíteni. Akár 100 vagy 25 euróval is lehet Nasdaq-indexet venni.
P.: A részvényeken kívül certifikátok, CFD-k, opciók, befektetési jegyek, kötvények és más ritkább értékpapírok is szerepelnek a palettán?
N. K.: Opciók, határidős termékek, devizahatáridők vannak. Az Eurex származékos tőzsde minden terméke is szerepel a palettán és más származékos piacok, mint többek között az ICE, a Liffe, az Amex vagy a CME. CFD-ket ugyanakkor például csak Franciaországban kínálunk. Úgy gondoljuk, hogy rengeteg féle termékünk van, a termékpalettánk kielégítő, de szeretnénk még tovább bővíteni a jövőben is.
P.: Ha például eladtam a Mol-jaimat, és BMW-részvényt vennék Frankfurtban, akkor hogyan válthatom át a forintomat euróra?
N. K.: Az AutoFX-szolgáltatással automatikusan végbemehet a konverzió, de manuálisan is végrehajtható. A konverziós költség mindössze két bázispont, a piacon elérthető legalacsonyabb érték. Vagyis tízezer eurónál két euró. (Egy bázispont=egy század százalékpont – a szerk.)
P.: Mondok három ritkább, illikvid magyar értékpapírt, azokat lehet majd adni-venni? Kárpótlási jegy, tőkevédett alap befektetési jegye, FHB jelzáloglevél.
N. K.: Kárpótlási jegyet valószínűleg nem. Magyar vállalati, banki kötvények esetleg tőzsdén kívüli kereskedelemben kereskedhetők. A speciális magyar befektetési jegyeket nem tudom pontosan, de külföldi befektetési jegyekből mintegy negyvenezer szerepel a kínálatunkban.
P.: Adnak majd ki elemzéseket, ajánlásokat, tippeket, piaci összefoglalókat az ügyfelek számára?
N. K.: Nem, mi „execution only” brókercég vagyunk (csak végrehajtó – a szerk.), ez a költségcsökkentésünk egyik fontos eleme, hogy nem adunk elemzéseket, tanácsokat, nincsenek elemzőink.
P.: Nemzetközi részvényjegyzésekben (IPO) részt vesznek, mint az Alibaba volt nemrég?
N. K.: Igen, alapesetben részt lehet nálunk venni az IPO-kban, de az Alibabából sajnos éppen nem kaptunk.
P.: A vállalat menedzsmentje is használja a DEGIRO-t a befektetései bonyolításához?
N. K.: Igen, természetesen.
P.: Mi az, ami leginkább zavarja Önöket mostanában, ahol nagyon szeretnének fejleszteni, hol szorít leginkább a cipő?
N. K.: Jelenleg leginkább a marketing-költségvetést szeretnénk növelni, mert egy Európa-szintű marketingkampány költségei igencsak kiadósak. Novemberben lesz egy kisebb marketing-megjelenés Magyarországon, jövőre pedig egy nagyobb.
P.: Az ügyfélnek, gondolom, egyszer be kell menni személyesen, hogy igazolja magát és szerződéseket írjon alá.
N. K.: Nem. A regisztráció teljes mértékben online történik, egyszer sem kell bejönni. Egy bizonyos rendszer segítségével azonosítjuk az ügyfelet.
P.: Akkor hogyan szűrik ki, hogy ki adott meg hamis adatokat, például ki a terrorista?
N. K.: Vannak listáink a terroristagyanús személyekről, de a döntő az, hogy a pénz csak Európán belülről jövő banki átutalással érkezhet a számlára. Így a bankok már azonosították a számla tulajdonosát, leveszik ezt a terhet a vállunkról.
Ez olvasható az új védelmi stratégiában. 
