Szép pluszban vannak az európai tőzsdék, általában egy és két százalék közötti emelkedést könyvelhetnek el. A sáv felső végén London és Zürich indexe látható, ahol tegnap szünnap volt, így a tegnapi emelkedést is ma hozzák be. Az amerikai határidős indexek is egy százalék körüli pluszt mutatnak az év (számukra) első tőzsdenapján.
Mi mozgatja most a tőzsdéket?
Rossz hír érkezett Kínából, a feldolgozóipari teljesítmény a vártnál jobban esett, ráadásul már az ötödik hónapja mérséklődik zsinórban, a koronavírus-járvány pedig aggasztóan terjed. De jó hír is akad, a decemberi német inflációs számok első becslését csak délután teszik közzé, de egy tartományból már jött adat. Az Északrajna-Vesztfáliában mért 8,7 százalékos érték biztató az országos adatra nézve (az előző havi még 10,4 százalék volt).
A német gyáripari termelés szempontjából pedig jó hír, hogy csökkentek az ellátási láncok problémái – hangzott el a bajor BR24 közszolgálati rádióban. Szerdán a Fed legutóbbi ülésének aktáit teszik közzé, a hét vége felé pedig fontos amerikai foglalkoztatási adatok jönnek. Európában sorra érkeznek majd inflációs adatok.
A Richter és a forint vesszőfutása
A BUX index a tegnapi alulteljesítés után ma sem túl izmos, csak 0,4 százalékkal megy fel. Az OTP 0,6, a Mol 0,2, a Telekom 1,3, az Opus öt százalékkal javít. Amióta karácsonyra vaskos különadót kapott a nyakába a Richter, csak esni tudott. A tegnapi újabb mínusz két százalék után ma egyelőre 0,6 százalékos pluszban van,
Ma is gyengül a forint, 2,5 forinttal drágább az euró, 403,40 körül jár. Pedig év végén többször is benézett 400 alá az árfolyam. A mai gyengeség egyik oka lehet, hogy erőre kapott a dollár, hat forinttal van feljebb, 382,40 az ára. Az olaj egy, az európai földgáz három százalékkal esik.
Sokat köszönhetünk a melegnek
A vártnál melegebb tél a világ nagy részén gyorsan enyhíti a földgázválságtól való félelmeket. Az előrejelzések szerint a következő két hétben Európa nagy részén az évszaknak megfelelő hőmérséklet várható, az Egyesült Államokban pedig január közepéig javulás jön – írja a Bloomberg hírlevele.
Kína nagy részén is – a világ legnagyobb gázimportőrénél – kellemes idő lesz a következő tíz napban, Tokióban pedig január közepe táján meg is ugorhat a hőmérséklet. A kormányok és a közműszolgáltatók gázhiányra készültek, miután Oroszország tavaly megszállta Ukrajnát, ami megzavarta az energiaszállításokat és megnövelte a cseppfolyós földgáz (LNG) iránti globális keresletet.
Mennyiért tankolunk jövőre?
Az olajárak 2023-ban várhatóan csak kis mértékben emelkednek, mivel a világgazdasági kilátások romlása és a Covid-19 kínai fellángolása veszélyezteti a kereslet növekedését. Ez ellensúlyozza az Oroszország elleni szankciók okozta kínálatszűke hatását is – derült ki a Reuters felméréséből.
A 30 közgazdász és elemző részvételével készült körkérdés szerint a Brent nyersolaj hordónkénti átlagára 2023-ban 89,37 dollár lehet, ami mintegy 4,6 százalékkal alacsonyabb érték a novemberi felmérés 93,65 dolláros konszenzusánál. Az irányadó globális árfolyam egyébként 2022-ben átlagosan 99 dollár volt hordónként.
A szankciók hatása minimális lehet
Eközben az amerikai nyersolajra 2023-ban átlagosan 84,84 dolláros átlagot valószínűsítettek, szemben az előző havi 87,80 dolláros konszenzussal.
Arra számítunk, hogy a világ 2023 elején recesszióba csúszik, ahogy a magas infláció és az emelkedő kamatlábak hatásai érezhetővé válnak – idéznek egy elemző közgazdászt.
A Brent november eleje óta több mint 15 százalékot esett. A legtöbb elemző szerint az olajkereslet 2023 második felében jelentősen növekedhet azután, hogy a kínai Covid-korlátozások enyhülnek és a központi bankok kevésbé agresszívan kezelik a kamatlábakat. A nyugati szankcióknak az orosz olajra gyakorolt hatása azonban várhatóan minimális lesz.
Csalódást okozott a Tesla
Az elemzők által vártnál kevesebb járművet szállított le a Tesla az elmúlt negyedévben, annak ellenére maradt el a becslésektől, hogy Kínában és az Egyesült Államokban jelentős ösztönzőket kínált a vevőknek – írja az Equilor Befektetési Zrt. A vállalat 405 278 járművet adott át az ügyfeleknek az elmúlt három hónapban – ami negyedéves rekord –, de a Bloomberg által összeállított konszenzus 420 760 darab volt.
A Tesla részvényei 2022-ben 65 százalékot estek, de a vállalat 389 milliárd dolláros piaci értékével még mindig értékesebb, mint a Toyota, a General Motors, a Stellantis és a Ford együttvéve.
A részvény a nyitás előtti kereskedésben közel négy százalékkal van lejjebb.
Zuhan a Petrobras
A brazil nemzeti energiaholding, a Petroleo Brasileiro Petrobras (PBR) öt százalékos mínuszban van New Yorkban a nyitás előtti kereskedésben. Miután keveset mozog az olaj ára, ez alighanem azzal van összefüggésben, hogy beiktatták az ősszel megválasztott brazil elnököt, a baloldali Lula da Silva-t. Aki beszédében többek között arról is beszélt, hogy alacsonyan tartja majd az energiaárakat.
A részvényeseket persze ez nem érte teljesen váratlanul. A papír októberben volt 16 dollár felett is, miközben ma alig több, mint 10. A részvény egyébként rendszerint kiemelkedően magas osztalékot fizet.
Nem kriptotél ez, hanem egész jégkorszak
A Világgazdasági Fórum (WEF) blogbejegyzése a kriptodevizák jövőjével kapcsolatban alapvetően derűlátó, bár új alapokra helyezve képzeli el azt. A kriptotechnológia és a blokklánc-infrastruktúra átadását jósolják szabályozottabb és biztosabb lábakon álló intézményeknek.
2022 nem csak egy újabb “kriptotél” volt, hanem inkább jégkorszak. A kriptográfia és a blokklánc azonban továbbra is a modern gazdasági eszköztár szerves részét fogják képezni.
A kriptospekuláció korszaka a jégbe fagyva marad, és átadja helyét a felelős internetes pénzügyek kambriumi robbanásának – jósolja a blog a szervezet Davosban rendezett találkozója előtt. Az írás szerzője egyébként Dante Disparte, a Circle nevű kriptóvállalkozás (az USDC kibocsátója) vezető stratégája.
A kriptodeviza-szektor a nagybankokhoz vándorolhat?
A 2000-es évek elején a dotcom-buborék kipukkanásához is az kellett, hogy az internet jövője szilárdabb vállalatok kezébe, komolyabb üzleti modellek és felhasználási esetek körébe kerüljön. Talán a kriptotechnológia és a blokklánc-infrastruktúra is hasonlóan stabilabb kezekbe kerül 2023-ban.
Azt kell figyelni, hogy mit tesznek a nagy bankok és a fejlett pénzügyi szolgáltató cégek, nem pedig azt, hogy mit mondanak – tette hozzá a WEF.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
