|
| James Bateman - Chief Investment Officer, Fidelity International |
Fordulatos év volt
A 2018-as éve meglehetősen komplikált volt: eleinte eluralkodott az a nézet, hogy nincs kockázat, szinte bármibe be lehet fektetni, az csak emelkedni tud. Végül aztán minden másként alakult: az év utolsó három hónapjában esés indult a tőzsdéken, amely decemberben összeomlásba torkollott. Sokan megijedtek, feltették a kérdést: szabad-e további kockázatot vállalni? Véget ért-e a 10 éves emelkedő trend, vagy csak egy kiadós korrekciót láttunk, amely sok befektetőt kirázott a piacról?
Fed
Az a tény, hogy januárban a piacok visszapattantak, letörölve a decemberi veszteségeket, máris megváltoztatta azt a borús képet, ami tavaly év végén uralkodott el az elemzőkön és befektetőkön. Első körben azt érdemes megvizsgálni, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed milyen monetáris politikát alkalmaz, folytatja-e a szigorítást, vagy befejezi, ahogy erre a decemberi ijedelem után utalt?
A piacok részéről a nyomás egyelőre befejeződött, így a Fed elsősorban az amerikai inflációra fog koncentrálni további döntései meghozatalakor. A maginfláció a Fidelity szerint várhatóan még emelkedni fog, így év közepén még jó esélye lehet egy kamatemelésnek, ugyanakkor nagyobb inflációs nyomásra nem számítanak. Ezzel, ha még nem is fejeződött be teljesen az amerikai monetáris szigorítás, közel lehetünk a ciklus végéhez, így erről az oldalról jóval kisebb nyomás fog a piacokra nehezedni, mint amivel tavaly lehetett számolni.
Végletes kötvényhozamok
Ezek után szóba került az európai kötvénypiac, ahol egyes kötvények hozama elképesztően alacsony, különösen a németé, még a 10 éves hozam is alig van 0 fölött. Az elképesztő hozamnak oka lehet az is, hogy korábban és most is sokan shortolják, a papírt, mondván, innen csak emelkedhet a hozam, azaz eshet az árfolyam, miután a másik irányban már csak a negatív hozam lehetősége bukkan fel, és azt mindenki kizárja, hogy tartósan előálljon ez a különös helyzet.
Ezzel logikus magyarázatot is kapnánk, miért ilyen extrém alacsony a német kötvényhozam, ki az, aki 10 évre hozam nélkül megvesz egy papírt. A helyzet viszont az, hogy éppen azok miatt alakulhat így a helyzet, akik korábban fedezetlen eladásokat nyitottak. Miután nem jön be a shortosok számítása, és nem indultak meg felfele a hozamok, egymástól veszik a papírokat, és ez magyarázatot ad az extrém hozamra/árfolyamra. Ha viszont így van, csak az a kérdés, meddig bírják a shortosok, kétségkívül logikusnak tűnik, amit tesznek, de ha egyszer megkezdi a kamatemelést az EKB, vélhetően megfordul a német kötvénypiac.
A másik véglet a rendkívül magas hozamú fejlődő piaci kötvények csoportja, melyek közül a legnagyobb hozamot az argentin kötvény nyújtja. Ez sok befektető számára vonzó, vállalva a kockázatokat, mivel úgy gondolják, hogy például Argentína és Törökország túljutottak a gazdasági nehézségek javán, már nem feltétlenül indokolt a magas hozam, ezért jó befektetési lehetőség adódik.
A pénznyomtatási programok hatásai
Ami a részvénypiacokat illeti, elhangzott, hogy a tőzsdék tavalyi lefordulása egyáltalán nem volt váratlan, hisz véget ért az EKB eszközvásárlási programja, Amerikában pedig megkezdődött a korábbi ugyanilyen program során a piacra bocsátott pénz visszavonása. Míg korábban folyamatosan érkezett a fedezetlen pénz a piacra, most a dolog megfordult, és többet vonnak vissza onnan, mint amennyi érkezik. A tőzsdét a pénz élteti, mint forrás a folyót, érthető, hogy egy ilyen fordulat a piacon is hatott.
A hosszú, elnyúló mennyiségi lazítási, avagy eszközvásárlási programok negatív hatása volt, hogy a kötvényhozamokat túlzottan lenyomta, a befektetők vadászni kezdtek a hozamra, ezért a részvénypiacra áramlottak és ott buborékot hoztak létre. A pénz visszavonása a buborék eresztéséhez vezet, ugyanakkor a decemberi zuhanás után a Fidelity szakértője szerint olyan kedvező árazások alakultak ki a részvénypiacon, amelyek kiváló belépési lehetőséget jelentenek az értékalapú befektetőknek. Ebből következően nem is számítanak arra, hogy a piacon további komoly zuhanás, a decemberihez hasonló összeomlás következne 2019-ben.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
