|
| Czifra Gábor |
A Legjobb Fejlett Piaci Részvényalap az MKB Észak-Amerika Részvény Alap, míg a Legjobb Abszolút hozamú Nem Származtatott Alap az MKB PB TOP Alap lett. Mi a sikerük titka?
A rövid távú és kiugró hozamok elérése is fontos számunkra, de azt lényegesebbnek tartjuk, hogy hosszabb távon, az adott kockázat mellett elérhető nyereséget maximáljuk a befektetőknek. Nem egy-két nagyobb pozícióra fókuszálunk, hanem a célravezető portfóliót diverzifikációval igyekszünk kialakítani. Ez utóbbinak három lépcsője van. Először mindkét alapba hat-tíz eszközt szelektálunk, másodszor a kiválasztott pozíciókra limiteket alkalmazunk, harmadszor a veszteséget csökkentő, azaz stop-loss limiteket használunk. A tavalyi év második felében egyébként meglehetősen nehézzé tette a vagyonkezelést, hogy nagyon együtt mozogtak a különböző eszközosztályok, vagyis egyszerre romlottak a kötvényhozamok és estek a részvényárfolyamok.
És erre hogyan reagáltak?
Csökkentettük a kockázatok súlyát a portfólión belül. 2018 elejétől, vagyis az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború kirobbanása óta megrendültek a fundamentumok, a kínai gazdaság lassult, csökkent az ipari termelés, romlottak az üzleti indikátorok, mégis a részvénypiacok alapvetően emelkedtek. Nekünk ez intő jel volt ahhoz, hogy a részvénykitettség csökkentésével mérsékeljük a kockázatot. Ezt meg is tettük: míg például a PB TOP Alapban a részvények súlya 2017-ben még 23-25 százalék volt, addig 2018 szeptemberében már csak 3-4 százalék.
Mely részvényeket tartották meg?
Az abszolút hozamú alapunkban 2018 második felében már főként magyar papírokra fókuszáltunk. Mindenekelőtt a Magyar Telekomra, amelynek helyzetét a Digi piacra lépése és az 5G frekvenciapályázat magas költsége miatt sokan negatívan ítéltek meg, ezért a részvényeinek árfolyama jelentősen esett. Mi viszont abból indultunk ki, hogy ha azt az árat, amelyen a Telenort megvette a cseh érdekeltségű PPF befektetői csoport, kivetítettük volna a Magyar Telekomra, akkor csak maga a mobil üzletága többet ért volna, mint a teljes cégcsoport, a T-Commal, T-Home-mal együtt. Ezenkívül a Digi magyar piacra lépése folyamatosan halasztódott, miközben láttuk, hogy a cégnek nincs elég tőkéje ahhoz, hogy ezt megfinanszírozza. Nem véletlenül esett folyamatosan a Digi-részvények árfolyama Romániában. Elemzéseink azt mutatták, hogy 6 százalékos osztalékhozamnál a Magyar Telekom részvénye meglehetősen alulértékelté vált 400 forinton, ezért bevásároltunk belőle.
Emellett vettünk az OTP részvényeiből is, mivel a bankban komoly növekedési potenciált látunk. Európa második-harmadik legtőkeerősebb bankja, amely sorra vásárolja fel a francia Société Générale eladósorba került közép- és kelet-európai érdekeltségeit. Hazai banki piaci erős fundamentumai, a növekedési potenciál és a komoly szinergialehetőségek erős alapot jelentenek a részvényárfolyam fenntartható, hosszú távú emelkedésének.
A Richterbe is beszálltunk 2018-ban, ahol az volt a sztori, hogy egy nagy nyugat-európai intézményi befektető másfél év alatt fokozatosan leépítette a tulajdonrészét, miközben a magyar gyógyszercég fundamentumait sokkal erősebbeknek ítéltük meg, mint a piac. Úgy véltük, hogy ez a nagyarányú pozícióleépítés az elmúlt év végéig, az idei év elejéig végbemegy, azt követően viszont csökkenhet az eladói nyomás a Richter-részvényen. Ezenkívül szerintem a Cariprazine és az Esmya nevű termékeik körüli bizonytalanságot is túl pesszimistán ítélte meg a piac. Így, ha az idén fordulat áll be a befektetői szentimentben és a részvények kereslet-kínálatában, akkor az pozitívan hathat a papír árfolyamára 2019-ben.
Nagy részt tartottunk még az alapban magyar államkötvényből is, abból a megfontolásból, hogy itt alakult ki a világ megmeredekebb hozamgörbéje. Szerintünk a befektetők túlzottan negatívan reagáltak arra, hogy az olajár 80 dollárig kúszott fel, így az infláció átmenetileg - elsősorban a bázishatás miatt - 3,6-3,8 százalék közé gyorsult 2018 második felében. Ezért vásároltunk magyar államkötvényeket tavaly októberben-novemberben és ez év elejéig tartottuk is azokat.
Ezek szerint hajlamosak szembemenni a piaccal, ugyanabból az adatból, eseményből eltérő következtetéseket vonnak le, mint a többség.
A portfóliókezelés alapja, hogy a piac által nagy valószínűséggel félreárazott eszközökbe fektetünk, hogy később a félreárazás megszűnésével profitot realizáljunk. Ilyen szempontból minden sikeres portfóliókezelőnek a többség véleményével ellentétes módon kell gondolkoznia, és tudnia kell szembemennie a piaccal egy bizonyos pontig, amíg a kockázatkezelési szabályok megengedik. Ha van egy viszonylag kedvező fundamentum, értékeltség és a szentiment, a technikai oldal is vonzó, de ez az árakban nem tükröződik megfelelően, akkor érdemes vásárolni. A Richter mellett például az döntött, hogy a piac a fundamentumot nem megfelelően vette figyelembe, a papírok értékeltsége kedvező volt és úgy láttuk, hogy a szentimentben lesz fordulat. Az OTP-nél pedig a fundamentum kedvező piaci értékelése helytálló, ám ahhoz képest a részvények kicsit drágák voltak, a szentiment viszont pozitív – ezek így együttesen elegendő voltak számunkra a beszálláshoz.
Az Észak-Amerikai Alapnál is hasonló volt a megközelítésük?
Nem. Ott más stratégiát választottunk, inkább a slágerszektorokra fókuszáltunk, vagyis a technológiai részvényeket súlyoztuk felül, és igyekeztünk a trenddel egy irányba menni. Ez a szektor ugyanis az amerikai gazdaság szíve-lelke, amelynek cégeit a jó profittermelő képesség és tőkemegtérülés, valamint a vonzó növekedési kilátások jellemzik. Ezért e szektor cégei – például a Facebook, a Google és az Apple – papírjait túlsúlyoztuk az alapban. Ezzel szemben a pénzügyi, az energetikai cégeket, illetve az úgynevezett „old economy”-hoz tartozó társaságok – autó- és nyersanyaggyártók, bányaipari cégek – részvényeit a benchmarkhoz képest kisebb arányban szerepeltettük, mert ezek növekedése kicsi, ágazataikban jelentős a verseny, miközben az USA-Kína közötti kereskedelmi háborúnak a szokásosnál nagyobb mértékben vannak kitéve.
Emellett még a dollár-forint árfolyammal is „számoltunk” az alapban, miután annak több mint 90 százalékos a dollárkitettsége. Így amikor 290 forint volt egy dollár, akkor enyhén forint-túlsúlyos volt az alap. A zöldhasúnak ugyanis legalább akkora szerepe van egy észak-amerikai részvényekre fókuszáló alapban, mint a mögöttes eszközöknek. A dollár-forint árfolyamban a volatilitás magas, 240 és 290 forint közötti, ez mintegy 20 százalékos sáv, így érdemes ezt kihasználni.
Az idén megismételhetik a tavalyi jó teljesítményt?
Az utóbbi időben az a legnagyobb kihívás a számunkra, hogy a stagnáló vagy romló fundamentumok miatt a piac nagyon spekulál a laza monetáris politikára, emiatt már nehéz jó, olcsó és viszonylag kedvező hozam-kockázat arányú befektetéseket találni. Ezért is volt nehéz év a tavalyi. Azt láttuk, hogy azok a cégek, amelyek nagyon függenek a kínai gazdaság növekedésétől és a kereskedelmi háború érzékenyen érinti őket, erősödtek és a részvényeik túl drágává váltak, annak ellenére, hogy a fundamentumok romlottak. Ez az ellentmondás nehezen volt kezelhető. A piac nagyon akar hinni a pozitív jövőképben, illetve a laza jegybanki politika mindenhatóságában. Így nehéz eltalálni azt a pillanatot, amíg ezzel a szentimenttel szemben érdemes dacolni. A tavalyi utolsó negyedéves extrém volatilitás mellett az alap ezért nem vállalt fel jelentős kockázatokat, mert türelmesen ki kell várni a megfelelő pillanatot, amíg a piac számára is nyilvánvalóvá válik, hogy mi történik és kialakulnak az egyértelmű trendek. Így inkább lemaradunk az első 4-5 százalékos emelkedésről, és nem ragadunk bele egy széles és iránytalan piaci sávba. Az Észak-Amerikai Alap viszont kicsit bátrabb és agresszívabb pozíciókat tart, emiatt az továbbra is technológia-túlsúlyos.
Azért tűnik furcsának a PB TOP részvénysúlyának csökkentése, mert általában ezen, magas kockázatú értékpapírokkal lehet elérni magasabb hozamokat.
Hosszú távon arra törekszünk, hogy trendszerűen emelkedjen az alap árfolyama, és ha a hozam-kockázat arány szempontjából nehéz jó befektetési célpontot találni, akkor inkább türelmesen várunk és a nulla közeli teljesítménnyel akár három-négy negyedéven keresztül is „úgymond” elégedettek vagyunk. Egy befektető ugyanis egy alapnál általában arra kíváncsi, hogy miért esett hirtelen nagyot, miért szakadt be az árfolyama. Mi arra összpontosítunk, hogy ez a szakadás az alapjainknál minél kisebb valószínűséggel és mértékkel történjen meg. A magyar piac sajátossága, hogy kockázattűrésben messze vagyunk a nyugat-európai piactól. Egy angol vagy egy svájci privátbanki ügyfél egy közepes kockázatú, vegyes portfólióban is akár 40-50 százalékos arányban tart részvényt. Magyarországon ennél jóval kisebb a kockázatvállalási képesség, illetve a részvények súlya, ezt nekünk a termékfejlesztésnél figyelembe kell vennünk.
Kérdés, a befektetők elfogadják-e, ha egy-két sikeresebb periódust egy gyengébb követ.
Ezeket a befektetési alapokat csak a hosszú távon gondolkodni képes és akaró befektetőinknek ajánljuk, ezt mutatja az ajánlott befektetési időtáv is, ami ezen alapok esetében öt év. A befektetők egyébként tapasztalataink alapján jellemzően ritkábban „néznek rá” a portfóliójukra, általában két-három negyedévnyi türelmi időszakot adnak az alapnak és akkor fontolják meg a tőkekivonást, ha nem látnak változást. Aki mindennap követi az árfolyamokat, az általában nem befektetési alapba teszi a megtakarításait.
Erre már érdemes felfigyelni. 
