|
| Az MNB Krisztina körúti felügyeleti tömbje, Foto: MTI |
Mintegy 3600 milliárd okunk volt arra, hogy összehívjuk ezt a beszélgetést – ezzel kezdték az MNB sajtótájékoztatóját, amely a brókerbotrányok nyomán változott jogszabályok alapján bevezetett új online értékpapír-számla betekintési rendszerről szólt. Ez az összeg a hazai ügyfelek teljes, értékpapír-számlákon fekvő ügyfélvagyona.
Windisch László alelnök szerint a brókerbotrányok közös eleme volt, hogy meghamisították az elszámolásokat, a saját értékpapír-számla rendszerükben fiktív ügyfélszámlákat tartottak nyilván. Így az egyedi ügyfelek számláján ugyan a valós adatok jelentek meg, de a fiktív számlákon mínuszos tételek szerepeltek, hogy kijöjjön az egyenleg. Ezek az adatok jutottak el azután a felügyeleti adatszolgáltatásba és a Keler adatbázisába. (Ha például valamiből száz darab volt az ügyfelek számláin, amiből elloptak 50-et, akkor létrehoztak egy fiktív számlát mínusz 50 darabos egyenleggel.)
Így trükközték ki az ellenőrzést
Ez ellen elvileg úgy lehetett védekezni, ha a felügyelet bekérte a tételes ügyféladatokat, de ebből sem derült ki, hogy ilyenkor minden ügyfél adatait kiadták-e a cégek. Kiderült, hogy ilyenkor a bűnös brókercégek egyes ügyfelek értékeit egyszerűen nem jelentették, nem minden számla szerepelt a kimutatásokban. Így akinek a számlájáról az MNB nem tudott, azt nem is tudta ellenőrizni.
Ennek nyomán vezettek be egy értékpapírszámla-lekérdező rendszert, amely minden ügyfélre havonta tartalmazza az MNB számára leadott kimutatásokat. A rendszerben elvileg az ügyfélnek ugyanazt az adatot kell látnia, mint amit a befektetési szolgáltató is ad neki a számlakivonaton, tehát leellenőrizheti azt.
Nem veszik majd a bátorságot
Így nem lehet senkit csak úgy kihagyni a jelentésekből, kimutatásokból, mert hamar kiderülhet. Nagy valószínűséggel egyetlen befektetési szolgáltató sem veheti majd a bátorságot, hogy nem a teljes ügyfélkimutatást adja le a felügyeleti szerv felé.
Először február 10-től lehet majd lekérni a január végi adatokat – mondta az alelnök. Ha lett volna ilyen rendszer, akkor nem lehetett volna az ügyfeleket a kilencvenes évek végétől megkárosítani. „A felügyelet az elmúlt másfél év alatt felderítette az elmúlt 15-20 év csalárd pénzpiaci működését” – állítja az MNB sajtóanyaga.
24 számot kell begépelni
Szeniczey György igazgató szerint egy belépési azonosítóra és egy havonta változó jelszóra van szükség a bejelentkezéshez, a belépési azonosító egy 24 számból álló számsor. Ezeket a befektetési szolgáltatótól kapják majd meg az ügyfelek.
Lekérdezhető a pénzeszközök egyenlege és a számlán levő értékpapír-állomány, de sem az értékpapírok piaci értékét, sem az opciós, határidős ügyleteket nem tartalmazza a kimutatás. Ha nem egyezik a befektetési szolgáltató által küldött és az online rendszerben szereplő egyenleg, akkor azonnal jelezni lehet az MNB-nek.
Nem tudnak majd túl sokat rólunk?
Szabó József Attila igazgató szerint ezen kívül azonnal fel kell venni a kapcsolatot a befektetési szolgáltatóval is, hogy korrigálják a hibát, ha ez nem történik meg, akkor érdemes az MNB-hez fordulni.
A rendszer további korlátja, hogy korábbi adatok a tárgyhót követő hó 10 munkanapjától már nem érhetők el, de legalább lementhetők a kimutatások. Ha több számlája van valakinek, mindegyikhez külön jelszót kap, és egyenként kell a számlákat lekérdezni. Ezt és a kényelmetlen módon havonta változó jelszavakat biztonsági okokkal magyarázták.
Windisch László az adatvédelmet firtató kérdésre válaszolva elmondta, az MNB nem fogja tudni, melyik ügyfélazonosító adat mögött mely személy áll.
A Magyar Államkincstár ügyfelei is le tudják majd kérdezni az állampapírjaikra vonatkozó adatokat.
A forgalom már most több mint 6,6 milliárd euró. 
