Örökítene vagy ajándékozna? 70 százalék nem talál megfelelő utódot

A Megakrán Zrt. egy átlagos kkv-ként indult 2003-ban, mára Magyarország vezető emeléstechnikai és géptelepítő, gépbérleti cégévé vált – mondta Vitkovics Péter, a vállalat igazgatósági tagja a Privátbankár és az Mfor.hu kkv-finanszírozási konferenciáján. A cég azóta folyamatosan fejlődik, fejleszt, intenzív növekedési pályára állt. Várhatóan elsőként vezetik be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtend piacára, és nemsokára tőkét emel.

A cég a válság idején szinte semmilyen hitelállománnyal nem rendelkezett, így hitelképesen vehetett részt a Növekedési Hitelprogramban. Itt a beszerzendő eszközök is elegendőek voltak hitelfedezetként, ami nagy segítséget jelentett. Részt vesz a BÉT ELITE képzési programjában.

A program jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk, tőlünk nyugatra, esetleg több száz éves tapasztalattal hogyan csinálják – mondta el Vitkovics Péter.

A tulajdonos mint fő kockázat

A Megakrán tőkeigényes iparágban működik, 2014-2015 környékén eljutott oda, hogy komplex szolgáltatásokat tudott nyújtani. Ehhez azonban fontos döntést kellett meghozni. “Van egy pont, ahol a tulajdonos a fő kockázatává válik a vállalatnak, mert az ideje, kapacitása véges. Muszáj lesz csapatot építeni” – mondta el Vitkovics Péter.

A Megakrán tulajdonosa meghozta a döntést, és hátralépett, a vállalat irányítását egy profi menedzsmentnek adta át. Hatékony, transzparens, szervezett működést alakítottak ki. A kontrolling-rendszer a menedzsmentet, a tulajdonost segíti a cég áttekintésében, és a tőzsdei jelentési kötelezettségeknek is gyorsan eleget tudnak majd tenni. (SAP, digitalizálás.)

Óriási ügyfelek

Fő ügyfeleik az építőipar, a szolgáltatók (például kereskedelem) és a gépipar, mint az Audi, az Alcoa, a Continental, a Rába, a Suzuki vagy a Samsonite. A korábbi építőipari túlsúlyt lassan leépítették, ma egyik ágazat súlya sem nagyobb 30 százaléknál.

A cég tavalyelőtt 1,779, tavaly 1,452 milliárd forintos árbevételt ért el, idén ez ismét növekedik majd a tervek szerint. A cég egyszerre próbál megmaradni rugalmas kkv-nak, és egyúttal alkalmazni a nagyvállalatok hatékony módszereit is.

Nagy lehet a fluktuáció

Nagy volt a fluktuáció a cég átalakítása során. “Ha valaki olyan jelentős cégátalakításra, szervezetfejlesztésre adja a fejét, mint mi, készüljön fel rá, hogy a munkatársak 70-80 százalékát elveszíti” – mondta a menedzser. Erős volt az ellenállás a változásokkal szemben, mindez sokba került és a bevétel is visszaesett.

A Budapesti Értéktőzsde pár napja jóváhagyta a Megakrán tőzsdei bevezetési kérelmét az Xtend piacra. Már csak a cégbírósági bejegyzés van hátra, hogy nyilvános részvénytársasággá váljanak – hangzott el.

Milyen a zártkörű tőzsde?

Zártkörű kibocsátás lesz, amelyen maximum 150 kijelölt ügyfél vehet részt  – mondta el Szabó Sándor, az MKB Private Banking üzletági igazgatója. Varga Miklós, az MKB Corporate finance tanácsadója pedig arról beszélt, hogy a cég és a tanácsadók közötti kapcsolat hosszú távú marad.

A zártkörű kibocsátás feltételei hasonlóak, mint a nyilvánosé, de valamivel lazábbak. Például nem három év, csak kettő mérlegeit kell mellékelni, és nem az IFRS szabvány, hanem a magyar számviteli szabályok szerint. Nem felügyeleti jóváhagyás kell, csak tőzsdei, nem negyedévente, hanem félévente kell gyorsjelentést közzétenni – mondta Varga.

A habot kérik a tortáról

Vitkovics Péter szerint a legnehezebb a tőzsdeképesség megteremtésében a fejekben rendet tenni. “El kell felejteni azt, hogy borítékban fizetünk egymásnak” – mondta el. Nemcsak a tulajdonosnak kell hátralépnie, hanem a dolgozóknak is el kell fogadni, hogy többféle részvényes lesz, és a vállalatnak kell megfelelniük, nem pedig az egyes tulajdonosoknak.

Mire fordítanák a bevont tőkét? Erről Vitkovics nem beszélhetett, de a cég víziója szerint a cég fejlesztéseinek megvalósulása esetén el szeretnének oda jutni, hogy a magyarországi emeléstechnikai piac 20-25 százalékát birtokolják. Mégpedig “a tortának a tetejét, a habot”, a legmagasabb szintű szolgáltatásokat, amelyekkel egyben a legjobban lehet keresni.

A tőkeemelés óriási előnye

Miért nem hitelből finanszíroznak? A tőkeági finanszírozás multiplikátorhatású, egy forint tőkével 4-5 forintnyi beruházást lehet megvalósítani. Ha ugyanis több a cég saját tőkéje, a pénzintézetek sorban fognak állni, hogy hitelt nyújthassanak.

Ezen kívül hisznek abban, hogy a tőzsdei jelenlétnek van értéke, ami megrendelésre is váltható. Egy tőzsdei cégről jobban elhiszik, hogy ő a legjobb a piacon, különösen a külföldi befektetők.

Nincs előttük az utóduk

Hogyan adhat megoldást a generációváltás kihívására a tőzsde? – tette fel a kérdést Jutasi Zoltán, a Navigator Investments ügyvezető igazgatója. A régióban a családi vállalkozások adják az összes vállalkozás kétharmadát, és a családi cégek kétharmada első generációs Európában.

Sőt, Magyarországon ez az arány háromnegyedes. Ennek ellenére csak az alapítók 30 százaléka tudja sikeresen tovább örökíteni az üzletet. Sokszor nem is az utódok tehetségével van baj, hanem a konstrukcióval.

Örökíteni csak a halál után

Amit nem maga épített fel valaki, azt nem érzi magáénak, nincs kitalálva, hogy ne az alapító kockázatára játszanak az utódok. Örökíteni csak a halál után lehet, életünkben csak ajándékozni tudunk. Avagy hogyan menjen valaki nyugdíjba, ha még ki sem fizették? – teszi fel egymás után a kérdéseket a szakember.

A megoldás Jutasi Zoltán szerint az, hogy az ilyen tranzakcióhoz vevő is kell. Akár az örökösöknek, akár a menedzsmentnek vagy külső befektetőknek kell átvennie a céget pénzért.

A tőzsde nagy előnyei

A tőzsde nem mindenható, de jó lehetőséget ad arra, hogy az egyszemélyi irányítást egy csapattal váltsák le – mondta a szakember. Megfelelő konstrukció kialakításával meg lehet állapodni az alapítóval is. A menedzsment hitelből is vásárolhat, intézményi befektetők, például alapok is beszállhatnak és a tőkebevonás is könnyebbé válik néhány év távlatában.

A tőzsdei bevezetés előtt a céget és az utódokat is fel lehet készíteni fokozatosan a cég átadására, átvételére. A BÉT Xtend platformja a tanácsadó szerint ehhez ad megfelelő felületet. A BÉT pályázata a bevezetési költségek felére is fedezetet ad, a Tőzsdefejlesztési Alap pedig tőkebevonási lehetőséget is jelent.

Öt év után a tőzsdei részvények adómentességet is élveznek. (Tbsz-számlára helyezve – a szerk.)

1300 emlékezetes privatizáció

A következő két-három évben 200-300 tranzakciónak kéne megtörténnie a megfelelő generációváltáshoz – mondta Endrődi András, a Concorde MB Partners ügyvezető igazgatója. Volt már olyan időszak Magyarországon, amikor nagyjából 2000 magyar cég volt váltási kényszerben, ezek közül akkor 1300-at akkor privatizáltak.

Ma mintegy 2000 közepes és nagyvállalatot lehet azonosítani, amelyek magyar tulajdonban vannak és tulajdonosaik 65 év körüliek. Az említett 1300 privatizált cégből sokat külföldiek vásároltak meg, de mintegy 700-at hazai magánszemélyek tudtak levezényelni.

Kevesebb a külföldi

A külföldi vevők érdeklődése egyre kisebb a 2008-as válság óta. Ebben szerepet kap a regionális makrogazdasági helyzet, a szabályozásik kérdések, a politika. Vagy az, hogy aki be akart lépni erre a piacra, az korábban már megtette.

A családon belüli átörökítés kevés családnál lehetséges, sok helyen nincs utód vagy nem akar céget vezetni. Önálló menedzsment is ritkán létezik. A cégek megfelelő felkészítése a szakember szerint kulcsfontosságú az átadás vagy eladás sikeréhez.