Kína és Oroszország már eleve a világ legnagyobb aranykitermelői, pontosabban Kína az első, Oroszország a harmadik legnagyobb. Ebből az is következhetne, hogy lelkesen exportálják kitermelésüket, de most más a helyzet. Inkább elteszik a tartalékok közé, sőt még a piacról is vesznek hozzá.
Van miért venniük
A Marketwatch szerint aranytartalékaik nagyságát tekintve Kína a 6., Oroszország 7. a világranglistán, de felhalmozásuk jelenlegi ütemével hat éven belül utolérik a 4. és 5. helyezett Franciaországot és Olaszországot. A világ legnagyobb aranytartaléka Amerikáé 8134 tonnával, a második legnagyobb Németországé, 3380 tonnával, harmadik helyen az IMF áll 2814 tonnával, negyedik Olaszország 2452 tonnával, majd jön Franciaország ettől alig elmaradva, 2436 tonnával. Kína adata 1808 tonna, Oroszországé 1500 – lehet még bőven vásárolni, ha meg akarnák közelíteni a legnagyobbakat.
Oroszország motivációja alapvetően a dollártól való függés csökkentése, miután Amerika erőlteti az ország elleni szankciókat, melyek a Krím megszállása óta vannak érvényben. Euróban pedig az EKB kötvényvásárlásainak köszönhetően igen alacsonyak, esetenként negatívak a hozamok, így az euró sem alternatíva. Kína esetében is a dollár súlyának csökkentése a cél, de más okból: a jüan októbertől világvaluta, más néven tartalékvaluta lesz, ezért szeretnék a mögötte álló tartalékokat diverzifikálni.
Belehúztak
Kína 6 éven át nem hozta nyilvánosságra aranytartalékainak nagyságát, de tavaly közzétette, hogy 2015 júniusára 1658 tonnára nőtt a korábban utoljára közzétett 1054 tonnás értékről. Dollárban is kiszámolták az értéket: ez akkor 70 milliárd volt, ami az összes kínai tartaléknak csak bő 2 százaléka, így van hová növekedni. A tényleges tartalékokat egyébként nagyobbnak valószínűsítik, mert a helyi kitermelésből származó aranyat egy belföldi számlán tartják nyilván, elkülönítve a nemzetközi tartalékoktól.
Az IMF adatai szerint idén január és április között Kína havi 11 tonnát vásárolt, ugyanez az adat Oroszország esetében 14 tonna volt. A világ teljes aranytartaléka 2014-ben 176,7, tavaly már 702,5 tonnával növekedett, 32 733 tonnára, ami a legmagasabb érték 2002 óta, amikor a központi bankok nagy eladásokba kezdtek. A tavalyi növekedés jelentős része a kínai vásárlásokból származott.
Tokkal-vonóval
Kína egyébként nemcsak magát az aranyat veszi, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúra iránt is érdeklődik. A Silk Road alap a kínai állami aranybánya vállalattal (China National Gold Group) együtt készül ajánlatot tenni egy kazahsztáni aranybányára, melyet jelenleg a Glencore birtokol.
Emellett a kínai állami ICBC Standard Bank megállapodott a Barclays Bankkal, hogy megveszi fémtárolási üzletágát, benne egy modern londoni létesítménnyel. Ez azt jelzi, hogy Kína nemcsak az arany kereskedelmében érdekelt, hanem a tárolásában is, melyben így szolgáltatást is nyújthat más bankok vagy magánügyfelek számára is.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
