A csalásokra, visszaélésekre nem megfelelő válasz az intézményvédelmi alapok kockázatarányos díjstruktúrája - bizonyította be végérvényesen a Buda-Cash csődje.
Hiába vezetett be ugyanis a Befektető-védelmi Alap (Beva) 2012-től egyfajta kockázatarányos díjkorrekciós rendszert, a mostani brókercsőd után a Beva igazgatósága úgy döntött, hogy a Buda-Cash ügy kapcsán kialakult helyzet miatt 2015-ben ezt a kockázatarányos díjkorrekciós hatást a díjrendszerben nem érvényesíti - mondta el Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója a Privátbankár.hu-nak. A díjkorrekciót már csak azért sem alkalmazzák az idén, mivel annak ez évre várható összesített hatása a Beva díjbevételeit csökkentette volna - mondta el a szakember.
A Beva díjképzésében egyébiránt a védett letétek alapján számított éves díjat viszonylag kis mértékben (a teljes díjbevétel szintjén 4-5 százalékban) korrigálta a kockázatarányos díj, azaz messze nem az egész díjalapra vetült a módosítás.
A Beva az egyes tagok tőkeellátottságát tekinti az egyedi kockázatosság legfontosabb szempontjának, a díjkorrekciót megalapozó adatok a tagok által májusban szolgáltatott auditált információk alapján számolják.
Ezen adatok szerint pedig a Buda-Cash-bedőlését semmilyen módon nem volt lehetőség előre jelezni - hiszen az auditált számok szintjén az elmúlt hetekig a társaság biztos lábon álló cégnek tetszett. (Pontos információkat nem kaphattunk, hiszen a Beva szabályzata szerint az egyes tagok által fizetendő éves díj mértéke nyilvános információ, de a tagi adatszolgáltatás tartalma, illetve az egyes tagok kockázatosságának alakulása nem publikus.)
A Beva kockázatarányos díjszabásának kudarca alapján komoly kérdés: vajon lehet-e/lehetett-e volna korábban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) esetében olyan kockázatarányos díjszabást alkalmazni, amely legalább részben segítséget tudott volna nyújtani arra, hogy az OBA a tavalyi és az idei takarékszövetkezeti (Körmend, Orgovány, ALBA és Alföld) és hitelintézeti (Széchenyi Bank, DRB bankok) csődök révén ne veszítse el teljes vagyonát.
Miután auditált adatok valóságtartalma kérdőjeleződött meg, nekünk is módosítanunk kell korábbi álláspontunkon: ilyen típusú visszaélésektől aligha tudott volna megmenteni egy mégoly kiforrott kockázatarányos struktúra sem.
Ez a harmadik kör. 
