Egyedülálló növekedés
Az orosz központi banknál február 19-én 379 milliárd dollár értékű devizatartalék és arany pihent, 29 milliárddal több, mint tavaly áprilisban, amikor elérte a mélypontot. Ezzel Oroszország egyedülálló teljesítményt nyújtott, miután nem csak az olajexportőrök, de az általában fejlődő piacoknak nevezett csoporton belül is egyedüliként tudta érdemben növelni tartalékait.
Na de hogy lehet ez, miközben pont ebben az időszakban esett vég nélkül az olajár, és például Szaúd-Arábia égette devizatartalékait, hogy fedezze a kieső bevételt és tartsa devizája árfolyamát? A válasz egyszerű: egy idő után belátták, hogy teljesen értelmetlen a rubel árfolyamát befolyásolni, hisz az úgyis az olajártól függ.
Nem sokáig égették a pénzt
2014-ben még próbálkoztak ezzel, reménykedve, hogy csak átmeneti az olajár-esés, és elköltöttek 67 milliárd dollárt. Utána összegezték a tapasztalatokat, és arra jutottak, hogy értelmetlen erre pénzt költeni, csak ellőnék a puskaport, az eredmény pedig szerény lenne és rövidtávú. Így az egyetlen ésszerű megoldást választották: elengedték a rubel kezét, essen, amíg esnie kell. Sőt, tavaly tavasszal, kihasználva az olajár átmeneti felugrását, még vásároltak is dollárt, hogy kissé feltöltsék a megcsappant készleteket.
|
| Rubel 1912-ből (Fotó: Wikipedia) |
Putyin egy éve kezdte azt a véleményét hangoztatni, hogy nem szabad a tartalékokat égetni, inkább feláldozzák a rubelárfolyamot, ami korábban elsődleges prioritás volt. A gondolatmenet logikus: Putyin szerint a jelentős devizatartalék Oroszország pénzügyi függetlenségének garanciája. Az elnök 2000-es hatalomra kerülése után tudatosan kezdte felépíteni a devizatartalékot az akkori mindössze 13 milliárd dollárról, egyúttal az ország adósságainak jelentős részét is visszafizette az igen magas olajárak idején.
A korábbi pénzügyminiszter, Alexej Kudrin szerint a 2008-9-es válság idején beigazolódott Putyin elképzelése a devizatartalékokról, mert annak köszönhette, hogy Oroszországnak gyakorlatilag meg sem kottyant a válság.
A nyerő
Tavaly tavasszal a jegybank 10,5 milliárd dollárt vett a piacon, de aztán mikor újra esni kezdett az olaj és így a rubel is, beszüntette a vásárlásokat. A tartalék növekményének többi része jórészt abból jött össze, hogy a kereskedelmi bakok sok devizahitelt visszafizettek a központi banknak, kisebb része pedig a valutaárfolyamok ingadozásából adódik.
Közben a központi bank figyelemmel kíséri a lakosság reakcióját, szeretnék tudni, mikor fogyhat el a lakosság bizalma a hazai fizetőeszköz iránt. A korábbi leértékeléseknél nagy pánikok voltak, most viszont a folyamatos értékcsökkenés viszonylagos nyugalom mellett zajlott. Kétségkívül egyrészt viszonylag magas volt a rubelkamat, ugyanakkor az infláció sem szállt el olyan durván, mint amit ekkora leértékelődés ki szokott váltani. Tavaly mindössze 13 százalék volt, miközben a rubel kevesebb, mint felére esett, tehát az import jócskán megdrágult.
További hizlalás
A központi bank célja a Bloomberg szerint az, hogy a devizatartalékot idővel 500 milliárd dollárra hizlalják. Ebből az következik, hogy jelentős rubelerősödés egy darabig még magasabb olajár mellett sem várható, hisz ebben az esetben a központi bank megjelenik nagy tételű vételeivel. Akkora olajár-emelkedést pedig nehéz elképzelni, hogy a rubel is felszaladjon, és a devizatartalék is az égbe menjen.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
