A rubel árfolyama szerdán 2022. március 16. óta először érte el a 110-et a dollárral szemben. Mielőtt 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen, az orosz valuta 75-80 körül forgott az amerikai dollárral szemben.
A legutóbbi csökkenés néhány nappal azután következett be, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszország harmadik legnagyobb bankja, a Gazprombank ellen, amely kulcsszerepet játszott a fennmaradó orosz földgázexport kifizetéseiben.
A szankciók korábbi körei megkímélték az orosz gázt, mivel Európa gazdasága erősen függött tőle, de ez ma már sokkal kevésbé mondható el. A Gazprombank szankciói a gázbevételek és a devizabevételek további csökkenését helyezik kilátásba Moszkva számára.
Fotó: EPA
A rubel gyengülése azzal fenyeget, hogy az importtermékek árának növekedésével erodálja az oroszok vásárlóerejét, és tovább növelheti az inflációt. Az ország már most is az elszabadult inflációval küzd, amely idén 8,5 százalékra emelkedhet, ami kétszerese a jegybanki célnak.
Az úgynevezett „borscsindex”, a megélhetési költségek online nyomkövetője, amely a hagyományos leves elkészítéséhez szükséges négy összetevő árát figyeli, 20 százalékos emelkedést mutat 2023-hoz képest.
A növekvő infláció arra késztette a Központi Bankot, hogy a múlt hónapban 21 százalékra emelje a kamatlábakat, ami több mint 20 éve a legmagasabb szint, és decemberben további emelkedés várható.
A gyenge rubel ugyanakkor a Kremlnek is segíteni fogja költségvetését – amelynek nagy része energiaexportból származik –, hogy finanszírozhassa az ukrajnai háborút és fenntartsa az állami kiadásokat. (The Guardian)
A hitelminősítők várhatóan csak ősszel vizsgálják felül Magyarország adósságbesorolását. 
