Kell még egy kis pénz
A 100 fölöttiről 30 dollárig eső olajár mindent megváltoztatott, annak ellenére, hogy Oroszország a jó időkben nagy tartalékot halmozott fel a nehéz időkre. Azonban egy ilyen sokkot így is nehéz kezelnie egy olyan országnak, amely olyan költséges vállalkozásokba fogott, mint elszakított oroszajkú területeinek kvázi visszaszerzése, vagy szuperhatalmi szerep vállalása a Közel-Keleten.
A költségvetést tavaly ugyan kiegyensúlyozták, a rubelt hagyták leértékelődni, tehát az alkalmazkodás zajlik, de akárhogy is nézzük, mégiscsak a felére estek az állam bevételei (vagy talán még többet is), és ennek zökkenőmentes kezeléséhez kell még egy kis további pénz. Az orosz elnöknek így hát a befektetőkhöz kell fordulnia, privatizációra bocsátva néhány becses állami cég kisebb-nagyobb pakettjét.
Nyitottak
Ez persze nem olyan egyszerű, mivel ugyan alapesetben ilyenkor tolonganak a vevők, azonban itt már kissé megingott korábban a bizalom. Egyrészt azért, mert az egykori szocialista állami tulajdont egyszer már privatizálták, és ez a folyamat elég rossz emléket hagyott, másrészt a befektetők nem igazán érezték biztonságban magukat a putyini években.
Így most az elnöknek meg kell győzni őket, hogy a helyzet más, ezúttal biztonságban lesznek, ha olyan cégekbe vesznek bele, mint a Rosznyeft vagy az állami vasúttársaság. Az elnök szóvivője a Bloomberg szerint kedden azt nyilatkozta, hogy Oroszország nyitott a külföldi befektetők felé, szeretne új üzleti partnereket találni.
Vannak akadályok
Egy zürichi elemző szerint ugyanakkor az európai és amerikai befektetők távol maradhatnak az orosz piactól még akkor is, ha részvényárak vonzóak lesznek, mivel félnek a még életben lévő és jövőben lehetséges szankcióktól, így első helyen Kína szerepelhet, mint lehetséges tőkeforrás.
Putyin a hétvégén tisztázta a privatizáció feltételeit: maga a részvényvásárlás nem finanszírozható orosz állami bankok hiteleiből és az árnak piacinak kell lennie, vagyis szóba sem jöhetnek irreálisan alacsony árak, mint a jelcini időkben, amikor a hatalmas vagyont oligarchák szerezték meg mélyen áron alul. Mindemellett az állami többség megmarad a cégekben.
Az orosz gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és nincs értelme a jobb körülményekre várni (ezen feltételezhetően az olajár emelkedését értette), ezért a kormányzat mérlegeli, hogy szélesítse azon cégek körét, amelyek részt vehetnek az idei évre tervezett privatizációban. Az orosz kormánynak mindenesetre komoly roadshow-t kell majd rendezi a portéka vonzóvá tételére.
Szlovákia is épp akkor állította le az Ukrajna felé irányuló dízelt, amikor Magyarország. 
