– Miért jó, ha a tőzsdén nagy a likviditás, mit jelent ez a kisbefektetőknek?
– A likviditás minden piac legfontosabb mutatója, annál jobb a szereplőknek, minél magasabb. Ha magas a likviditás, azaz nagy a forgalom, könnyebb eladni, venni, pozíciót nyitni, zárni, ami az árazásban is megmutatkozik. Az alacsonyabb likviditású papírokat kockázatosabbnak tartják a piaci szereplők, emiatt magasabb a likviditási prémiumuk, vagyis alacsonyabb áron hajlandók csak vásárolni ezeket.
Másrészt a likvidebb részvények vételi és eladási árfolyamai között – az úgynevezett ajánlati könyvben szereplő legjobb vevői és eladói ajánlatok között – kisebb a távolság, az úgynevezett spread. Ez minden szereplőnek jó, a kisbefektetőknek is, mert a spread a kereskedés egyfajta költségeként terheli őket. Kevéssé likvid értékpapíroknál ez jóval magasabb lehet a brókerjutaléknál is.
Ha pedig nincsen megfelelő likviditás, könnyebb eltéríteni az értékpapírok árfolyamát egy-egy jelentősebb vételi vagy eladási megbízással.
– Hogyan mérjük a likviditást?
– Egzakt módon mérni sajnos nem lehet, közelítő módszerekkel lehet összehasonlíthatóvá tenni. A legjobb mérőszámot sajnos kevesen használják, de a BÉT-en már igen, ez nálunk a Budapesti Likviditási Mérték (BLM).
|
| Forrás: Bet.hu. 2013. november 6-i állapot. |
Ez megmutatja az ajánlati könyv mélységét, azt jelzi, hogy egy adott összegű vételi vagy eladási ajánlat áreltérítő hatása mekkora. Nyilván az a jó, ha ez a hatás kicsi, ami úgy lehetséges, ha sok ajánlat van az ajánlati könyvben, amivel a megbízás találkozik. Jelzi, mekkora a költsége az egyes tranzakcióknak. Minden papírnál többféle összeget használnak a tesztelésére, az eredmények relatíve, egymáshoz viszonyítva értendők. 2013 októberében pl. egy 10 ezer eurós vétel majd azonnali eladás az OTP-nél 12 bázispontos (0,12%) költséggel járt a vételi és eladási árak közti különbségből fakadóan, míg ugyanez a MOL-nál 21 bázispont volt.
Sajnos ezt a mutatót nem számolják még túl sok tőzsdén, de a magyar tőzsde azon kevesek közé tartozik, akik már számítják. Németországban létezik hasonló mutató a Xetra Likviditási Mérték.
– Igen, ez a forgási sebesség nevű mutató. Ebben a BÉT elég jól áll, a leglikvidebb a méretéhez képest a régiós tőzsdéken belül. De nem marad el érdemben néhány nagyobb nyugati tőzsdétől sem. Egy másik fajta megközelítés lehet a forgalom mérésére pusztán maga a forgalom értéke önmagában.
– Mennyiben köszönhetők a tőzsde jó likviditási mutatói az OTP-nek, és mennyiben a többi cégnek?
– Az OTP szerepe természetesen nagyon fontos, de a többi nagyobb cégé is. Ez egyébként mindenütt így van, a blue chip-nek nevezett nagy cégek viszik a prímet Varsóban vagy Prágában is.
– Ha a likviditás ennyire jó dolog, akkor hogyan lehetséges a növelése?
– Az első módszer, hogy növeljük a lehetséges piaci szereplők számát, minél több kereskedőt csábítunk a piacra. Ekkor több lesz a vevő, ami forgalmat generál, növeli a likviditást. Ez a Xetra kereskedési rendszer decemberre tervezett bevezetésének fő oka, megkönnyíti ugyanis a piacra lépést sok cég számára, amelyek már ezt a rendszert használják.
A második lehetséges út mesterséges ösztönzők alkalmazása, mint az árjegyzői rendszer. Ez is tervbe van véve, de egyelőre a Xetra-átállást szeretnénk lezárni. Az árjegyzői rendszer bevezetésére nincs konkrét időpont, ezt majd a piaci szereplőkkel közösen döntjük el. A harmadik likviditásnövelő tényező új kereskedési technikák, algoritmikus kereskedés, robotok megjelenése lehet.
– Mik azok a robotok a tőzsdén? Mennyire lényegesek általában?
– A „robotok” gyakorlatilag speciális szoftverek, amelyek különböző matematikai, statisztikai algoritmusok alapján automatikusan generálnak vételi és eladási megbízásokat a használó befektetési stratégiájának megfelelően. Komoly számítógépes háttérrel végzik a kereskedést különböző algoritmusok segítségével. Egyik speciális fajtájuk a HFT, a high frequency trading, azaz nagy frekvenciájú kereskedés, de van sok más formájuk is.
A nagy nemzetközi tőzsdéken nagyon komoly szerepet játszanak ezek a technikák, több helyen az ilyen automatizált kereskedésre szakosodott cégek bonyolítják a legnagyobb forgalmat, megelőzve a klasszikus globális befektetési bankokat.
– Eddig miért nem voltak nálunk, és ezután miért lesznek?
– Az algoritmusos kereskedést végző szoftverek fejlesztésébe általában dollármilliókat ölnek, olyan nagy cégek is, mint a JP Morgan vagy a Goldman Sachs. Ezekkel azután minél több piacon igyekeznek megjelenni. A szoftverek alkalmazása az egyes tőzsdék kereskedési rendszerein, csatlakoztatásuk azokhoz ugyanakkor szintén komoly összegekbe kerül. Kisebb piacokon, mint a budapesti is, ez a fejlesztés eddig nem érte meg.
A Nyugat-Európában sok helyen működő Xetrához ugyanakkor már többnyire elvégezték ezeket a fejlesztéseket, nincs szükség további lényeges ráfordításokra. Így a Xetra bevezetése után nálunk is alkalmazhatják a módszereiket.
– Hogyan becsülik, mekkora felfutást jelenthet ez nálunk, mondjuk az OTP forgalmában?
– Ezt nehéz megbecsülni, de annak alapján, hogy Németországban 40, az USA-ban 70 százalék körülire becsülik az algoritmikus kereskedés részarányát, nálunk is komoly szerepet tölthetnek be a jövőben.
– Az algoritmikus kereskedést sokszor kárhoztatják azért, hogy túlzott kilengéseket, volatilitást okoz az árfolyamban. Védekeznek ez ellen?
– Sok tévhit kering az algoritmus alapú kereskedésről, ezek egy része ördögtől valónak tartja a technikát. Valójában az ilyen automatizált kereskedés pozitív, likviditás bővítő hatása messze felülmúlja a negatívumokat. Ez utóbbiak, elsősorban a hibás ajánlatgenerálás miatti téves kötések könnyen orvosolhatóak megfelelő fékek alkalmazásával. Ilyen fék pl. a Xetrában alkalmazott volatilitási szünet, ami nem engedi, hogy akár emberi vagy gépi hiba esetén nem valós kilengések legyenek az árakban. Ez a mechanizmus a BÉT-en is működni fog a Xetra bevezetésével, amit nálunk kiegészít a jelenleg is működő ajánlattételi limit rendszer. Így biztosítva van, hogy az automatizált kereskedési technikáknak csak pozitív hatásai érvényesüljenek.
(A Privátbankár erről itt tudósított.)
A Tisza Párt új külügyi vezetője és „a magyar diplomácia új arca” Orbán Anita. 
