1p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A BÉT és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége szerint a tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő kiterjesztése komoly versenyhátrányba hozhatja a magyar tőkepiacot, az állampapírpiacot, elüldözheti a magánbefektetői tőkét - van erre nemzetközi példa is.
A tranzakciós illeték mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet 2014-től.

A Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalommal fogadta a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-től tervezett kiterjesztését. A két szervezet szerint az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve.

Komoly versenyhátrányba kerül a magyar piac

A BÉT és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet.

A BÉT és a BSzSz ezért egyeztetéseket kezdeményez a magyar kormánnyal.

Bukhat mindenki, akinek megtakarítása van

Amit megnyerünk a vámon, elveszítjük a réven?Az MNB nemrég kiadott elemzése szerint bár a tranzakciós adó gyors költségvetési bevételt biztosíthat, negatív "tulajdonsága", hogy "homokot szór" a pénzügyi intézményrendszer működésébe, relatív értelemben megdrágítja a tranzakciókat, így a pénzügyi műveletekkel elérhető hatékonyságot ronthatja. Részletek >>

Az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem a hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi. Az új adó diszkriminatív bevezetése hazánkban végzetesen hátrányos helyzetbe hozná a magyar tőkepiacot a környező és más uniós országokkal szemben - írja közleményében a két szervezet.

De nemcsak a tőkepiacot érintené hátrányosan, hiszen jól működő gazdaság nem létezhet jól működő tőkepiac nélkül. Ezért a tervezet jelentős károkat okozna minden megtakarítással rendelkező magyar embernek, nemzetgazdasági szinten pedig csökkentené az adóbevételeket és a potenciális gazdasági növekedést - véli a két szervezet.

5 pontban az okozott károkról

A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következményei a BÉT és a BSzSz szerint az alábbi öt pontban foglalhatók össze:

1. Az értékpapír tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervezett mértéktől. A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkenti a jelenlegi árfolyamnyereség és kamatadó bevételeket. A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, TB, SZJA és banki különadó folyna be a költségvetésbe. Így az adóhatás összességében negatívvá válik, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.

2. A magyarországi tőkepiac marginalizálódása miatt a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesül, amely jelentősen nehezíti az állampapírok értékesítését, és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.

3. Drasztikusan lecsökken a Magyarországon vezetett értékpapírszámlák száma és az itthon tartott értékpapír állomány. Ez befektető-védelmi szempontból is aggályos, hiszen a külföldi számlákra nem terjed ki a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, illetve a Befektető-védelmi Alap védőernyője.

4. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen lecsökken a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. A hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, különösen a kis- és közepes méretű cégek számára. Ez visszahat a reálgazdaságra is és visszafogja a gazdasági növekedést.

5. Mindezek alapján a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen területen működő cégekre, számos munkahely megszűnéséhez és jelentős adóbevétel kieséshez vezetne.

Hogy megy ez máshol? A svédeknél már elbukott az elképzelés

A tőkepiacon alkalmazott tranzakciós adó Európai Uniós szinten történő bevezetése is felvet problémákat, mivel az unió területén működő szolgáltatókat, tőzsdéket hozná hátrányos helyzetbe amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben.

A magyar értékpapírok jelenleg is elérhetőek a hazai magánbefektetők számára külföldi platformokon, külföldi instrumentumokon (ún. CFD-ken) keresztül. Az ezekre kötött tranzakciók jelenleg nem esnek a tervek szerint az új illeték hatálya alá, így a forgalom többek között ezen CFD-kre terelődne.

A tranzakciós adó és különösen annak diszkriminatív - csak egy országot érintő - bevezetésének rendkívül káros és veszélyes hatását több nemzetközi példa is alátámasztja. A svéd tapasztalatok a tőkepiaci tranzakciós adóval elrettentő példaként szolgálnak. A Svédországban végül 1991-ben eltörölt tranzakciós adót 1984-ben vezették be részvényekre, majd 1989-ben állampapírokra vonatkozóan. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a feltételei sokkal kevésbé voltak adottak a mai technológiai és szabályozói viszonyokhoz képest. A svédországi befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, sőt azt jóval meghaladó mértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei.

Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka tűnt el. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A svéd tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy a kereskedési aktivitás drasztikusan lecsökkent illetve külföldre menekült, és összességében jelentősen csökkentette a svéd állam adóbevételeit - figyelmeztet a BÉT és a BSzSz.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 26870 26830 27080 -0,04% 26850 26870 1 819 709 370 HUF 2025-06-04 11:01:23
MOL 2900 2852 2914 -6,69% 2900 2906 2 546 892 338 HUF 2025-06-04 11:01:33
MTELEKOM 1746 1742 1756 -0,57% 1742 1744 111 325 988 HUF 2025-06-04 10:57:03
RICHTER 10030 9950 10180 -0,20% 10010 10040 770 924 570 HUF 2025-06-04 11:01:21
OPUS 549 543 556 -0,36% 547 550 23 459 703 HUF 2025-06-04 10:58:59
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Sok pénzt lehet keresni az energiapiacon
Király Béla | 2025. június 4. 09:31
A Klasszis Befektetői Klub május végi rendezvényének egyik vendége Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő munkatársa, az Orion Alap alapkezelője volt. A szakember, aki kiemelt figyelemmel követi a befektetései során az energiapiacokat, a 2025-ös évben Az Év Portfóliómenedzsere díjat nyerte a Klasszis megmérettetésén, amely a befektetési alapkezelői szakma legfontosabb díja.
Részvény / Deviza / Áru Aligha tudja visszatartani a könnyeit, ha meglátja, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2025. június 4. 07:21
Többet kell fizetni szerdán az uniós fizetőeszközért, mint kedden.
Részvény / Deviza / Áru Furcsa játékot űz a forint a pénzváltókkal
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 18:57
Az euróért és a dollárért többet, a svájci frankért kevesebbet kellett adni kedd este, mint reggel. 
Részvény / Deviza / Áru Betettek a lengyelek a Magyar Telekomnak – ez lett a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 3. 18:39
A BUX keddi csökkenéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy a magyar távközlési részvényeket egy lengyel brókerház vételre ajánlás helyett csak tartásra javasolta, célár csökkentése mellett.
Részvény / Deviza / Áru Jó hírt közölt a Mol, ez is segíti az orosz olajról történő leválást
Herman Bernadett | 2025. június 3. 16:57
A Mol-csoport és az azerbajdzsáni SOCAR aláírta a Shamakhi–Gobustan régiót lefedő új szárazföldi szénhidrogén-kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodás legfontosabb feltételeit.
Részvény / Deviza / Áru Biztos, stabil befektetés vérzivataros időkben – itt a válasz az ezermilliárd dolláros kérdésre
Herman Bernadett | 2025. június 3. 14:54
A Klasszis Befektetői Klub záró szekciójában konkrét eszközosztályokra, piaci szegmensekre és befektetési taktikákra fókuszálunk. Alapkezelők, elemzők és portfóliómenedzserek osztják meg, hogyan lehet a jelenlegi környezetben stabilitást és hozamot találni Csabai Károly főszerkesztő kérdéseire válaszolva.
Részvény / Deviza / Áru Euróban lenne jó pénzt keresni a mai helyzet szerint
Eidenpenz József | 2025. június 3. 12:31
Az eurózónában a vártnál alacsonyabb lett az infláció, egyben a jegybanki sáv teteje, két százalék alá süllyedt. A vámtárgyalások reménye nem volt képes pluszba lendíteni az indexeket, a BUX is süllyed, két részvényünk nemsokára osztalékot fizet. Egy elemző szerint a vámháború az EU-nak jobb.
Részvény / Deviza / Áru Ha rossz a kedve, nézzen rá a forint árfolyamára
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 18:43
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Nagyot mentek ma a Richter-részvények
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 18:07
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 483,88 pontos, 0,51 százalékos emelkedéssel, 96 182,18 ponton zárt hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru A BUX ismét megérdemli a vállveregetést
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 13:25
A nemzetközi – különösen az európai – piacokon érzékelhető bizonytalanságok a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) is befolyásolták, ennek ellenére a BUX index áprilishoz képest több mint 3,8 százalékos erősödéssel 95 698,3 ponton fejezte be a májust, folytatva ezzel az év eleje óta tartó felülteljesítő szériát. Az index a múlt hónapban a legmagasabb értéket május 16-án érte el, amikor a mutató 97 065,8 pontig emelkedett – közölte a BÉT hétfőn az MTI-vel.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG