1p
A BÉT és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége szerint a tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő kiterjesztése komoly versenyhátrányba hozhatja a magyar tőkepiacot, az állampapírpiacot, elüldözheti a magánbefektetői tőkét - van erre nemzetközi példa is.
A tranzakciós illeték mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet 2014-től.

A Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalommal fogadta a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-től tervezett kiterjesztését. A két szervezet szerint az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve.

Komoly versenyhátrányba kerül a magyar piac

A BÉT és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet.

A BÉT és a BSzSz ezért egyeztetéseket kezdeményez a magyar kormánnyal.

Bukhat mindenki, akinek megtakarítása van

Amit megnyerünk a vámon, elveszítjük a réven?Az MNB nemrég kiadott elemzése szerint bár a tranzakciós adó gyors költségvetési bevételt biztosíthat, negatív "tulajdonsága", hogy "homokot szór" a pénzügyi intézményrendszer működésébe, relatív értelemben megdrágítja a tranzakciókat, így a pénzügyi műveletekkel elérhető hatékonyságot ronthatja. Részletek >>

Az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem a hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi. Az új adó diszkriminatív bevezetése hazánkban végzetesen hátrányos helyzetbe hozná a magyar tőkepiacot a környező és más uniós országokkal szemben - írja közleményében a két szervezet.

De nemcsak a tőkepiacot érintené hátrányosan, hiszen jól működő gazdaság nem létezhet jól működő tőkepiac nélkül. Ezért a tervezet jelentős károkat okozna minden megtakarítással rendelkező magyar embernek, nemzetgazdasági szinten pedig csökkentené az adóbevételeket és a potenciális gazdasági növekedést - véli a két szervezet.

5 pontban az okozott károkról

A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következményei a BÉT és a BSzSz szerint az alábbi öt pontban foglalhatók össze:

1. Az értékpapír tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervezett mértéktől. A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkenti a jelenlegi árfolyamnyereség és kamatadó bevételeket. A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, TB, SZJA és banki különadó folyna be a költségvetésbe. Így az adóhatás összességében negatívvá válik, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.

2. A magyarországi tőkepiac marginalizálódása miatt a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesül, amely jelentősen nehezíti az állampapírok értékesítését, és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.

3. Drasztikusan lecsökken a Magyarországon vezetett értékpapírszámlák száma és az itthon tartott értékpapír állomány. Ez befektető-védelmi szempontból is aggályos, hiszen a külföldi számlákra nem terjed ki a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, illetve a Befektető-védelmi Alap védőernyője.

4. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen lecsökken a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. A hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, különösen a kis- és közepes méretű cégek számára. Ez visszahat a reálgazdaságra is és visszafogja a gazdasági növekedést.

5. Mindezek alapján a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen területen működő cégekre, számos munkahely megszűnéséhez és jelentős adóbevétel kieséshez vezetne.

Hogy megy ez máshol? A svédeknél már elbukott az elképzelés

A tőkepiacon alkalmazott tranzakciós adó Európai Uniós szinten történő bevezetése is felvet problémákat, mivel az unió területén működő szolgáltatókat, tőzsdéket hozná hátrányos helyzetbe amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben.

A magyar értékpapírok jelenleg is elérhetőek a hazai magánbefektetők számára külföldi platformokon, külföldi instrumentumokon (ún. CFD-ken) keresztül. Az ezekre kötött tranzakciók jelenleg nem esnek a tervek szerint az új illeték hatálya alá, így a forgalom többek között ezen CFD-kre terelődne.

A tranzakciós adó és különösen annak diszkriminatív - csak egy országot érintő - bevezetésének rendkívül káros és veszélyes hatását több nemzetközi példa is alátámasztja. A svéd tapasztalatok a tőkepiaci tranzakciós adóval elrettentő példaként szolgálnak. A Svédországban végül 1991-ben eltörölt tranzakciós adót 1984-ben vezették be részvényekre, majd 1989-ben állampapírokra vonatkozóan. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a feltételei sokkal kevésbé voltak adottak a mai technológiai és szabályozói viszonyokhoz képest. A svédországi befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, sőt azt jóval meghaladó mértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei.

Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka tűnt el. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A svéd tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy a kereskedési aktivitás drasztikusan lecsökkent illetve külföldre menekült, és összességében jelentősen csökkentette a svéd állam adóbevételeit - figyelmeztet a BÉT és a BSzSz.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 28690 28550 28690 +0,56% 0 0 10 619 202 170 HUF 2025-07-18 17:10:16
MOL 3050 3004 3050 +0,99% 0 0 2 297 071 352 HUF 2025-07-18 17:10:23
MTELEKOM 1772 1764 1786 -0,11% 0 0 381 103 036 HUF 2025-07-18 17:14:51
RICHTER 10200 10130 10210 +0,69% 0 0 1 662 365 660 HUF 2025-07-18 17:10:39
OPUS 592 585 596 -0,34% 0 0 83 614 478 HUF 2025-07-18 17:06:31
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Vészesen közel került a forint egy lélektani határhoz
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 18:46
Közel volt a 400.
Részvény / Deviza / Áru Megint durroghatnak a pezsgők a pesti tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 607,69 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel 101 262,87 pontos történelmi csúcson zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Emelkedéssel nyitottak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 16:31
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,13 százalék, a részvények szélesebb körét érintő S&P 500 index 0,20 százalék pluszt, a technológiai részvények alakulását követő Nasdaq index 0,35 százalék erősödést jelzett.
Részvény / Deviza / Áru Egyelőre jó napja van a pesti tőzsdének
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:11
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe emelkedett pénteken kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Új megatrend lehet az európai részvények felülteljesítése?
Richter Péter | 2025. július 18. 14:16
Donald Trump tavaly novemberi újraválasztása óta a német részvények felülteljesítették amerikai társaikat és idén már hasonló trend figyelhető meg az egész európai részvénypiac szempontjából is. Ez azért is érdekes, mert a megelőző években éppen ellenkező trendet figyelhettünk meg. A cikk a VIG Alapkezelő blogján jelent meg.
Részvény / Deviza / Áru Nem mindennapi dolgok történnek a Budapesti Értéktőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 11:45
A BUX értékét csaknem teljes egészében meghatározó valamennyi blue chip árfolyama emelkedik.
Részvény / Deviza / Áru Főhet a feje, ha ilyen részvénye van (frissítve)
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 09:50
A Magyar Nemzeti Bank a mai naptól felfüggesztette a Pensum Group Nyrt. részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó volt könyvvizsgálója visszavonta a társaság 2022. évi éves beszámolójára vonatkozó auditori jelentését. A felfüggesztés a Pensum Group rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalan teljesítéséig marad érvényben.
Részvény / Deviza / Áru Most megláthatjuk, kik a parkett ördögei
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 09:27
Emelkedéssel nyitottak az európai tőzsdék, így a magyar is. Az olaj is drágult, az arany viszont olcsóbbodott.
Részvény / Deviza / Áru Tuti, hogy elrohan egy pénzváltóba, ha meglátja, mennyiért vehet eurót
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:37
Bár az éjjel egy picit gyengült a forint, így is 399-on cserél gazdát az uniós pénzzel szemben a bankközi devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Megadták péntekre az alaphangulatot New York-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 06:07
A vezető részvényindexek kivétel nélkül erősödtek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG