| A tranzakciós illeték mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet 2014-től. |
A Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége aggodalommal fogadta a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-től tervezett kiterjesztését. A két szervezet szerint az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve.
Komoly versenyhátrányba kerül a magyar piac
A BÉT és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSzSz) megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, de az értékpapír tranzakciók megadóztatása csak abban az esetben járhat bármilyen nemzetgazdasági eredménnyel, amennyiben annak bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg. Ellenkező esetben azon túl, hogy a megcélzott költségvetési bevételek nem teljesülnek, a magyar tőkepiac komoly versenyhátrányba kerülhet és marginalizálódhat az Európai Unióban, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet.
A BÉT és a BSzSz ezért egyeztetéseket kezdeményez a magyar kormánnyal.
Bukhat mindenki, akinek megtakarítása van
|
Amit megnyerünk a vámon, elveszítjük a réven?Az MNB nemrég kiadott elemzése szerint bár a tranzakciós adó gyors költségvetési bevételt biztosíthat, negatív "tulajdonsága", hogy "homokot szór" a pénzügyi intézményrendszer működésébe, relatív értelemben megdrágítja a tranzakciókat, így a pénzügyi műveletekkel elérhető hatékonyságot ronthatja. Részletek >> |
Az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem a hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi. Az új adó diszkriminatív bevezetése hazánkban végzetesen hátrányos helyzetbe hozná a magyar tőkepiacot a környező és más uniós országokkal szemben - írja közleményében a két szervezet.
De nemcsak a tőkepiacot érintené hátrányosan, hiszen jól működő gazdaság nem létezhet jól működő tőkepiac nélkül. Ezért a tervezet jelentős károkat okozna minden megtakarítással rendelkező magyar embernek, nemzetgazdasági szinten pedig csökkentené az adóbevételeket és a potenciális gazdasági növekedést - véli a két szervezet.
5 pontban az okozott károkról
A tervezett tranzakciós illeték kivetésének negatív következményei a BÉT és a BSzSz szerint az alábbi öt pontban foglalhatók össze:
1. Az értékpapír tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnak a tervezett mértéktől. A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkenti a jelenlegi árfolyamnyereség és kamatadó bevételeket. A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, TB, SZJA és banki különadó folyna be a költségvetésbe. Így az adóhatás összességében negatívvá válik, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.
2. A magyarországi tőkepiac marginalizálódása miatt a magyar állampapírok aukciója és másodlagos forgalma is kedvezőtlen hatásokkal szembesül, amely jelentősen nehezíti az állampapírok értékesítését, és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.
3. Drasztikusan lecsökken a Magyarországon vezetett értékpapírszámlák száma és az itthon tartott értékpapír állomány. Ez befektető-védelmi szempontból is aggályos, hiszen a külföldi számlákra nem terjed ki a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, illetve a Befektető-védelmi Alap védőernyője.
4. A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával jelentősen lecsökken a nemzetgazdaság tőkeereje, az ország belső finanszírozási képessége. A hazai vállalatok tőkebevonási lehetőségei leszűkülnének, különösen a kis- és közepes méretű cégek számára. Ez visszahat a reálgazdaságra is és visszafogja a gazdasági növekedést.
5. Mindezek alapján a magyar tőkepiac drasztikusan meggyengülne, amely negatívan hatna az ezen területen működő cégekre, számos munkahely megszűnéséhez és jelentős adóbevétel kieséshez vezetne.
Hogy megy ez máshol? A svédeknél már elbukott az elképzelés
A tőkepiacon alkalmazott tranzakciós adó Európai Uniós szinten történő bevezetése is felvet problémákat, mivel az unió területén működő szolgáltatókat, tőzsdéket hozná hátrányos helyzetbe amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben.
| A magyar értékpapírok jelenleg is elérhetőek a hazai magánbefektetők számára külföldi platformokon, külföldi instrumentumokon (ún. CFD-ken) keresztül. Az ezekre kötött tranzakciók jelenleg nem esnek a tervek szerint az új illeték hatálya alá, így a forgalom többek között ezen CFD-kre terelődne. |
A tranzakciós adó és különösen annak diszkriminatív - csak egy országot érintő - bevezetésének rendkívül káros és veszélyes hatását több nemzetközi példa is alátámasztja. A svéd tapasztalatok a tőkepiaci tranzakciós adóval elrettentő példaként szolgálnak. A Svédországban végül 1991-ben eltörölt tranzakciós adót 1984-ben vezették be részvényekre, majd 1989-ben állampapírokra vonatkozóan. Az adó hatására a részvények forgalmának nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a feltételei sokkal kevésbé voltak adottak a mai technológiai és szabályozói viszonyokhoz képest. A svédországi befektetői aktivitás zuhanása miatt nem folyt be a tervezett mértékű tranzakciós adóbevétel a svéd államkasszába, sőt azt jóval meghaladó mértékben csökkentek az állam árfolyamnyereség adóból származó bevételei.
Még drasztikusabb volt a tranzakciós adó hatása az állampapírpiacon, ahol a svédországi forgalom 85 százaléka tűnt el. A határidős és opciós kereskedés a svéd tőkepiacon pedig gyakorlatilag megszűnt. A svéd tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy a kereskedési aktivitás drasztikusan lecsökkent illetve külföldre menekült, és összességében jelentősen csökkentette a svéd állam adóbevételeit - figyelmeztet a BÉT és a BSzSz.
Amerikai tudósok szerint egy algoritmus szisztematikusan megemelte a viteldíjakat a sofőrök és az utasok kárára. Korábban brit kutatók is erre jutottak. 
