Donald Trump amerikai elnök új importvámokat jelentett be, amelyek sokkolták az ázsiai pénzpiacokat. A tokiói tőzsde Nikkei-225 indexe a kereskedés első tíz percében 4,4 százalékot esett, és először lépte át lefelé a 35 000 pontos szintet 2024 augusztusa óta. A délelőtti kereskedés végére a mutató 34 673,69 ponton állt, ami három százalékkal alacsonyabb az előző napi záróértéknél. A dollár több mint egy százalékkal gyengült a jennel szemben, árfolyama 148 jen alá süllyedt. A tízéves japán államkötvények hozama 0,13 százalékponttal 1,34 százalékra csökkent.
A Neue Zürcher Zeitung összefoglalója szerint a japán bankszektor különösen érzékenyen reagált: az ágazati index időszakosan hat százalékos mínuszba került. A Toyota részvényei 5,2 százalékot estek, a Nissan és a Honda árfolyama a teljes piacnak megfelelően csökkent, a Suzuki, amely főként Indiára koncentrál, 1,7 százalékos visszaesést mutatott.
Trump még közeli ázsiai partnereire is magasabb vámokat vetett ki, mint az Európai Unióra. Az EU termékeire 20 százalékos vámot vezetett be, Japán esetében ez 24, Dél-Korea esetében 25, Tajvannál 32, Vietnámnál 46 százalék. A Kínából érkező termékek vámtétele a szakértők szerint egy új, 34 százalékos pótlékkal együtt több mint 50 százalékra emelkedhet.
A régió más tőzsdéin is negatív hangulat uralkodott. A dél-koreai Kospi index 1,7 százalékot esett, miközben a tízéves kötvényhozam 0,056 százalékponttal 2,718 százalékra csökkent. Az ausztrál S&P/ASX 200 index ideiglenesen 1,6 százalékot, a hongkongi Hang Seng 1,4 százalékot veszített. A szingapúri Straits Times Index 0,7 százalékos mínuszban nyitott, noha Trump csak tíz százalékos vámot vezetett be a városállam termékeire. A sanghaji tőzsde enyhe csökkenéssel reagált.
A régió kormányai további kilengésekre számítanak. Dél-Korea pénzügyminisztere, Csoj Szang Mok szerint a pénzpiaci volatilitás az amerikai intézkedések miatt egyelőre fennmarad, és szükség esetén beavatkozást helyezett kilátásba.
Jesper Koll, a japán Monex pénzügyi csoport szakértője úgy véli, hogy Japán különösen kitett, mivel a tőzsdén jegyzett japán cégek nyereségének 18 százaléka az Egyesült Államokból származik. Az új vámok következtében a nyereség 8-10 százalékkal csökkenhet. Ha mindehhez gazdasági visszaesés társul, minden egyes százaléknyi GDP-csökkenés további nyolc–tíz százalékos profitcsökkenést jelenthet. Koll szerint összességében 10–20 százalékos visszaesésre lehet számítani.
A legnagyobb vesztes Vietnám lehet, amelynek amerikai kereskedelmi többlete 2017 és 2024 között 170 milliárd dollárra nőtt, miközben az export az ország GDP-jének 90 százalékát teszi ki. A 46 százalékos vám mellett Thaiföldre 36, Bangladesre 37, Srí Lankára 44, Kambodzsára 49 százalékos vámtételt vetettek ki.
A kisebb ázsiai országok várhatóan nem reagálnak nyíltan, részben méretük, részben az Egyesült Államokkal fennálló biztonságpolitikai függőségük miatt. Japán esetében Koll arra számít, hogy a kormány és a vállalatok „beveszik az ütést, és előrefelé nyomulnak.”
A japán vezetés valószínűleg kivárja, hogyan reagál az Európai Unió és Kína, mielőtt saját lépéseket tenne.
Nagy átalakítások zajlanak a milliárdos köröl. 
