"Egy új nap mindig új reményt ígér" -
idézhetik kínjukban a befektetők Demjén Ferenc és a V'Moto-Rock egykori slágerét. Akár az OTP, akár a forint árfolyamára pillantunk, sajnos nem a szerda délelőtt volt az, amely "A végtelen sötétjét tépve szét" megfordította volna a trendet. A magyar fizetőeszköz az euró ellenében 9 óra után átlépte a 380-as szintet, míg a legnagyobb hazai bank ismét veszített 4 százalékot az értékéből a nap elején, de óriási csapkodás van a piacokon és 11 órakor már a keddi szintjén állt.
Nézzük azonban sorra a történéseket. Kedden az európai tőzsdéken óriási eséseket láthattunk, elsősorban a banki papírok szenvedték meg az oroszok ellen bevezetett szankciókat, így az ottani bankok kitiltását a SWIFT rendszerből. Noha a külkapcsolatok elvágása gyakorlatilag mindenkit érint, érthetően azok a pénzintézetek különösen nagy nyomás alatt vannak, amelyek komolyabb kitettséggel rendelkeznek Ukrajnában és Oroszországban. Ilyen az osztrák hátterű Raiffeisen Bank, de a magyar OTP is. Az elmúlt egy hétben mindkét részvény óriási veszteségeket könyvelhetett el. Ráadásul a régiós bankok tegnap is igen nagy nyomás alatt voltak, az OTP persze minden más társaságon túltett a 21 százalékos zuhanással, de az Erste is veszített 11 százalékot, a Raiffeisen közel 9-et, míg a lengyel PKO 7-et.
Az európai tőzsdeindexek közül a német DAX és a francia CAC40 zuhant látványosan, hiszen mindkét mutató közel 4 százalékot veszített. Az USA-ban visszafogottabb esést láthattunk, végül az S&P 500 index 1,55 százalékos, a Dow Jones 1,76 százalékos, a Nasdaq Composite 1,59 százalékos csökkenéssel zárta a keddi napot. Szerdán a legnagyobb ázsiai piacokon hasonló volt a mozgás, hiszen 1,5 és 2 százalék közötti gyengülés volt az általános.
Európában is enyhült a pánik, mindez azonban nem azt jelenti, hogy emelkedést láthatnánk. A Dax az első óra végén 1 százalék körül mínuszban volt, Párizsban bő fél százalékos esést láthattunk, míg a londoni tőzsde indexe a keddi záróérték körül stagnált. A magyar piacon továbbra is az eladók dominálnak, igaz a nyitás utáni pánikszerű OTP eladások enyhülni látszódtak és a bankrészvény némileg fentebb tudott kapaszkodni. A legnagyobb magyar bank 10 ezer felett nyitott, de pillanatok alatt 9500 forint alatt találta magát a részvény ára, ahonnan lassan próbál felkapaszkodni. Elképesztően ideges kereskedést láthatunk, hiszen 11 órakor már minimális pluszban volt az OTP, de könnyen lehet, hogy egy újabb nagyobb részvénycsomag eladása ismét komoly mínuszt eredményez. A forgalom ma is nagy, hiszen két óra alatt közel 20 milliárd forint értékben cseréltek gazdát az OTP paprjai.
Stabil az OTP pénzügyi helyzete, ahogy az árfolyam esés is az
A Csányi Sándor vezette pénzintézet árfolyamesése kapcsán a szakértők két tényezőt emelnek ki, amellett, hogy az orosz és az ukrán leányok komoly veszteséget hozhatnak idén azt is érdemes figyelembe venni, hogy vélhetőleg számos orosz befektetőnek (illetve olyannak, aki számos kelet-európai piacon érdekelt) van valamennyi magyar részvény a birtokába. Példaként említhető a Rahimkulov család, akik 5 százalék feletti részaránnyal bírnak, így nevesítve is vannak. Ahogy Zsiday Viktor is vélekedik a helyzet hasonlatos lehet az 1998-as történésekhez, miután az Oroszországban befagyott eszközök nem mobilizálhatók, így a likvid közép-európai papírjaiktól szabadulnak a befektetők és váltják át euróra vagy dollárra, ezért a nagy részvények és a nemzeti devizák kéz a kézben zuhannak. (Ezt támasztja alá, hogy a budapestihez hasonló folyamatok zajlanak Prágában és Varsóban is.) Ezt a teóriát olyan tények is alátámasztják, mely szerint Vlagyimir Putyin szerdától devizakorlátozást rendelt el, aminek értelmében az orosz állampolgárok maximum 10 ezer dollárnyi devizát vihetnek ki az országból. A rubel árfolyama a háború kitörése óta 35 százalékkal gyengült a dollárral szemben, miközben az orosz jegybank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot.
Az MNB által szerdán adott nyilatkozat szerint egyébként az OTP tőkehelyzete kiváló, és szerintük a stressz-tesztek (amely különböző negatív szituációkat modelleznek) alapján a bank további lehetséges piaci sokkokat is el tud viselni Oroszországban és Ukrajnában. Egyelőre sem a bank, sem annak vezetői nem kezdtek még részvényvásárlásokba. Ahogy azt a 2020-as Covid-pánik idején láthattuk, ha ez megtörténik, az akár a kisbefektetők számára is jelzésértékű lehet, és előbb-utóbb fordulat jöhet a részvényárakban.
Tovább ütik a forintot
Ahogy fent jeleztük sokan vélhetőleg azért menekülnek a magyar eszközöktől, mer ezek most (is) könnyen értékesíthetők, és a forint az árfolyamesés ellenére is likvid. A piaci pletykák szerint a bankközi piacon is óriási pörgés van, azt persze nem lehet tudni, hogy az üzletek mekkora hányada mögött vannak úgymond valós tranzakciók, és mennyi spekulatív pozíció nyílik és zárul. Az mindenesetre látszik, hogy Virág Barnabás keddi üzenetének hatása tiszavirág életű volt. Az MNB alelönke tegnap azt jelezte, hogy a jegybank minden szükséges eszközzel beavatkozik a hazai pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében. Azt is jelezte, hogy az MNB szorosan monitorozza a helyzetet, és minden pillanatban készen áll, hogy lépjen. Ennek köszönhetően kedden a délelőtti 380 alatti mélypontról 375-ig visszament a forint.
Szerdán viszont folytatódott a mélyrepülés, a kora reggeli időszakban 377 körüli szintről induló árfolyam 9 óra után 380 forint fölé szúrt, majd onnan ismét korrigált. Miközben óriási csapkodást láthatunk 10 óra után ismét nagyot gyengült a forint, és az új történelmi mélypont immár 382,310.
Szárnyal az olaj
Kedden a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 60 millió hordó olajkészlet felszabadításáról döntött. Ugyanakkor ez a hír, csak rövid ideig tudta visszafogni az olaj szárnyalását. Szerda reggel így folytatódott az emelkedés, a Brent hordónkénti ára meghaladta már a 110 dollárt, és a WTI is megközelítette ezt a szintet. Szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek az OPEC+ tagok is, ám a piacokra aligha fog komoly hatást gyakorolni, ha a terveknek megfelelően napi 400 ezer hordóval emelik a kitermelést áprilisban.
Megszünteti a születési turizmust az amerikai elnök. 
