Rendszerszinten számos változást jelent a Xetra bevezetése, de ezek többsége a befektetők számára rejtve marad. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elsősorban azért akarja lecserélni a jelenlegi kereskedési rendszert, mert az MMTS egy nagyon régi számítógépes rendszer, kevesen használják a világban, így izolált – mondta Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese, a BÉT kereskedési bizottságának tagja. A jelenlegi igényeket azonban teljesen kiszolgálja, igaz, voltak pillanatok a múltban, amikor úgy tűnt, kevésnek bizonyul, de azóta a forgalom nagyban csökkent.
Jöhetnek a robotok
Fontos érv volt a bevezetése mellett az is, hogy a régi rendszer IT-támogatása limitált. Az MMTS-t elsősorban a BÉT fejleszti, az utóbbi években pedig, amikor a tulajdonosok részéről kinyilvánításra került a rendszercsere, már folyamatosan csökkent a fejlesztés. A Xetránál sokkal magasabb lesz az IT-support (informatikai támogatás – a szerk.), ez várhatóan jóval nagyobb stabilitást is jelent majd.
Nagy lesz a frankfurti kínálat
A Xetra bevezetésével a lakosság körében a legtöbb változással azok szembesülnek majd, akik online kötnek üzleteket. A befektetési szolgáltatók egy része például újabb piacokat nyithat majd meg számukra Európában, mint például a frankfurtit. A piaci kínálat bővüléséből azok kevesebbet érzékelhetnek, akik telefonon adják le megbízásaikat és nem találkoznak számítógépes felülettel, hiszen eddig is számos nemzetközi piacra adhattak megbízást. Az új rendszer a kisbefektetők körében egyre népszerűbb amerikai piacok hozzáférésében nem hoz változást, továbbra is csak ott lehet közvetlenül elérni ezeket a tőzsdéket, ahol eddig.
„Sok befektetőt érinthet viszont, hogy két új megbízástípus kerül bevezetésre”– emelte ki Tordai Péter. Az egyik a market-to-limit order, amely a most is létező piaci áras megbízás egy speciális fajtája. Míg a normál piaci áras megbízás megszűnik, ha csak egy része teljesül, itt a maradék mennyiség az ajánlati könyvben marad azon az áron, amelyen az első üzlet létrejött.
Kis aukciókat rendeznek
A másik az iceberg, azaz jéghegy típusú megbízás, ami azt jelenti, hogy csak a jéghegy csúcsa látszik. A megbízásnak csak a tíz százalékát mutatja az ajánlati könyv, pedig a többi is ott van teljesülésre várva. Ez lehetővé teszi, főleg, intézményi befektetők számára, hogy nagyobb limitáras ajánlataikkal ne befolyásolják a piacot.
Várható változás a kereskedésben is. A befektetők számára talán leginkább érzékelhető újdonság a volatilitási break-ek rendszerének megjelenése lesz. Ez azt jelenti, hogy rövid, három perces aukciós eljárásokat vezetnek be a kereskedés közben, ha az árfolyam egy bizonyos szintnél jobban elmozdul, ezzel is csökkentve a hirtelen elmozdulásokat. Ekkor ugyanis a piaci szereplőknek lesz idejük arra, hogy jobban megfontolják szándékaikat. Az elmozdulások maximuma minden papírnál más és más lehet.
Havonta kétszer volt az OTP-re
Az aukció során mindenki beviheti a megbízását három percen keresztül, de csak azt követően teljesülnek. Két fajtája lesz Tordai elmondása szerint, a statikus és a dinamikus break. A statikus azt jelenti, hogy ha az előző ilyen miniaukcióhoz képest túlságosan elmozdul az árfolyam, jön egy aukció. Ez az OTP-nél például három százalék. A dinamikus break-nél ugyanez az aktuális kötés és az előző kötés közötti elmozdulás esetén következik be, az OTP példájánál maradva legalább kettő százalékos változás esetén. A kevésbé likvid papíroknál magasabbak lesznek ezek a limitek.
Ennek kapcsán a kisbefektetőknek alaposan el kell majd magyarázni, hogy, miért nem lesz időnként folyamatos a kereskedés, hogyan lehetséges, hogy egy megbízás nem teljesül azonnal, még akkor sem, ha az ajánlat ára ezt indokolná. De a BÉT szakemberei tesztelték ezt a 2013-as kereskedési adatok alapján, és azt tapasztalták, hogy az OTP esetében például csak havonta kétszer került volna sor ilyen aukcióra.
Nehezen gazdálkodnak a brókercégek
„A brókercégeket eltérően érinti a rendszer cseréje, mivel különböző ügyfélszolgálati rendszereket használnak” -, mondta Tordai Péter. „Van, amelyik belsőt, azaz saját fejlesztést, főleg a nagyobbak, mások pedig külső cégekét, például a Dorsum Zrt.-ét, a KBC Securities online lakossági tőzsdei szolgáltatását nyújtó KBC Equitasnak pedig már eleve megvolt a Xetra-csatlakozása, amellyel már eddig is sok európai börzéhez adott hozzáférést”- tette hozzá.
Alapvetően azonban az átállás egy több tízmilliós fejlesztést jelent a szolgáltatóknál, éppen egy olyan időszakban, amikor a befektetési szolgáltatók többsége veszteséges. A BÉT forgalma az elmúlt 4-5 évben csaknem 70 százalékkal visszaesett, ember legyen a talpán, aki ezt ki tudja gazdálkodni.
Felvásárlások várhatók
A bevezetés kapcsán attól is féltek sokan, hogy a Xetra eredményezte nyitás miatt elveszítik a külföldi intézményi ügyfeleiket, emellett vitákat generáltak a fejlesztés költségei is. Most sokan kivárnak, mit fog hozni az új rendszer, tényleg okoz-e majd forgalomnövekedést. Közben folynak konszolidációs puhatolózások is a cégek között. Az a néhány cég, amely hosszú távú elkötelezettséggel rendelkezik a magyar tőkepiac irányába – ide sorolható a KBC Securities is – folyamatosan vizsgálja a különféle felvásárlási vagy együttműködési lehetőségeket.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
