Trump vs. Kína feat. Orbán Viktor – csipetnyi palládiummal fűszerezve

2019. május 13. 16:44

Mi lehet Kína ellenlépése az amerikai vámtételek emelésére? Taktikus-e a magyar kormányfő részéről a két nagyhatalom közötti kereskedelmi háború eszkalálódása közepette megejteni a régóta esedékes találkozót Donald Trumppal? Túl vagyunk a hazai blue chipek gyorsjelentésein, mi olvasható ki ezekből? A legdrágább nemesfém, ami már nem az arany, melyik is ez? Ezek foglalkoztatták szakértőnket hétfő reggel.

Orbán Viktor és Donald Trump a NATO brüsszeli csúcsértekezletén 2018. júliusában. Eredeti kép: MTI Fotó - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a tőzsdei, devizapiaci, árupiaci kilátásokról.

Az első kérdésre hamar megkaptuk a választ: a Reuters értesülése szerint Kína több mint 5 ezer, együttesen 60 milliárd dollárt érő amerikai termékre készül kivetni 5-25 százalékos vámot június 1-jétől. Ha a hírügynökség információja helyesnek bizonyul, a labda visszapattan Trumpék térfelére, így aktiválódhat az a fenyegetés, miszerint az első körből kimaradt mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot is magasabb vám sújtja majd.

Ilyen adok-kapok között tette tiszteletét Orbán Viktor az amerikai elnöknél, huszonharmadik európai kormányfőként és 2005 októbere óta először. A magyar miniszterelnök beharangozója – „pénzről, migrációról és gazdaságról lesz szó” – alapján egyesek azt sem zárták ki, hogy a megbeszélések nagyobb, 1-1 milliárd dollár értékű fegyver-, illetve energetikai biznisznek ágyaznak meg.

Miközben szerdán rekordmagas hazai GDP-adatot várnak az elemzők, árnyékot vet a magyar gazdaság kilátásaira az éveken át szinte kizárólagos húzóerőt jelentő német autógyárak nadrágszíj-meghúzása, amely a már működő kecskeméti Mercedes-gyár bővítésének, valamint a Debrecenbe tervezett BMW-üzem létesítésének is keresztbe tehet. Ilyen körülmények között más megvilágítást kaphat a személygépkocsik katalizátoraiba szerelt palládium potenciális jövője, amely iránti kereslet annyira felhajtotta az árfolyamot, hogy tavaly év vége óta már a palládium a legdrágább nemesfém, megelőzve az addig egyeduralkodó aranyat.

Hírre venni, tényre eladni – sokszor állt ez a tőzsdei gyorsjelentések paradoxona mögött, miszerint egy jó adatsort árfolyamesés követett. Ezúttal azonban a hazai blue chipek első negyedéves számaira a befektetők logikusan válaszoltak: a Mol és a Richter elgyengülését eladásokkal „díjazták”, igaz, mindkét papírnál mintha túlreagálták volna a dolgot.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:

Címkék: Részvény / Deviza / Áru Bluechipek Donald Trump Kereskedelmi háború Kína Orbán Viktor Palládium

Részvényárfolyamok

részvény	ár	min	max	változás	vétel	eladás	forgalom	deviza	dátum	idő
OTP	36590	36590	36880	-0,57%	0	0	5 291 055 900	HUF	2026-01-09	17:05:22
MOL	3200	3112	3200	+2,83%	0	0	3 159 148 922	HUF	2026-01-09	17:05:14
MTELEKOM	1862	1834	1864	+1,20%	0	0	516 758 220	HUF	2026-01-09	17:10:55
RICHTER	10280	10210	10340	0,00%	0	0	948 649 560	HUF	2026-01-09	17:05:23
OPUS	555	546	557	+1,65%	0	0	94 489 066	HUF	2026-01-09	17:05:27
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.