|
| Orbán Viktor és Donald Trump a NATO brüsszeli csúcsértekezletén 2018. júliusában. Eredeti kép: MTI Fotó - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely |
Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a tőzsdei, devizapiaci, árupiaci kilátásokról.
Az első kérdésre hamar megkaptuk a választ: a Reuters értesülése szerint Kína több mint 5 ezer, együttesen 60 milliárd dollárt érő amerikai termékre készül kivetni 5-25 százalékos vámot június 1-jétől. Ha a hírügynökség információja helyesnek bizonyul, a labda visszapattan Trumpék térfelére, így aktiválódhat az a fenyegetés, miszerint az első körből kimaradt mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot is magasabb vám sújtja majd.
Ilyen adok-kapok között tette tiszteletét Orbán Viktor az amerikai elnöknél, huszonharmadik európai kormányfőként és 2005 októbere óta először. A magyar miniszterelnök beharangozója – „pénzről, migrációról és gazdaságról lesz szó” – alapján egyesek azt sem zárták ki, hogy a megbeszélések nagyobb, 1-1 milliárd dollár értékű fegyver-, illetve energetikai biznisznek ágyaznak meg.
Miközben szerdán rekordmagas hazai GDP-adatot várnak az elemzők, árnyékot vet a magyar gazdaság kilátásaira az éveken át szinte kizárólagos húzóerőt jelentő német autógyárak nadrágszíj-meghúzása, amely a már működő kecskeméti Mercedes-gyár bővítésének, valamint a Debrecenbe tervezett BMW-üzem létesítésének is keresztbe tehet. Ilyen körülmények között más megvilágítást kaphat a személygépkocsik katalizátoraiba szerelt palládium potenciális jövője, amely iránti kereslet annyira felhajtotta az árfolyamot, hogy tavaly év vége óta már a palládium a legdrágább nemesfém, megelőzve az addig egyeduralkodó aranyat.
Hírre venni, tényre eladni – sokszor állt ez a tőzsdei gyorsjelentések paradoxona mögött, miszerint egy jó adatsort árfolyamesés követett. Ezúttal azonban a hazai blue chipek első negyedéves számaira a befektetők logikusan válaszoltak: a Mol és a Richter elgyengülését eladásokkal „díjazták”, igaz, mindkét papírnál mintha túlreagálták volna a dolgot.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
2,86 milliárd eurót folyósítottak Kijevnek Brüsszelből. 
