A múlt hét óvatos kereskedését követően hétfőn előbb pozitív korrekció jött, majd kedden ismét beköszöntött a piacokra a hurráoptimizmus. Az európai piacokon is erős pluszok voltak, amire rátett egy lapáttal, hogy jelentős emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsdék irányadó indexei. Hiába regisztrálták az eddigi legtöbb áldozatot a vírusos tüdőgyulladásból, a befektetők hirtelen túlléptek a kockázatokon. Úgy látják ugyanis, hogy a kínai jegybank (PBOC) intézkedései megnyugtatóak, és megoldják a problémákat.
Jellemző az optimizmusra, hogy a világgazdaság felett tornyosuló viharfelhők ellenére az egyik legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500-as olyan jelentősen megugrott kedden, hogy ismét egy százalékon belülre került a történelmi rekordjától. Látszólag tehát minden rendben van a piacokon, tovább is léphetnek, hiszen a tőzsdék keddi mozgása alapján "nincs itt semmi látnivaló".
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, kedden ugyanis több szakértő is annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírus miatt drasztikusan visszaesik a kínai gazdasági növekedés. Van olyan szakértő, aki szerint éves bázison a GDP mindössze 2 százalékkal fog növekedni, ami az elmúlt évi, gyengének minősített 6 százalékos bővülése után már-már tragikusnak hangzik. Kedden délután megjelent olyan elemzés is, amely már azt feltételezi, hogy a koronavírus technikai recesszióba dönti a kínai gazdaságot, ami az elképesztően nagy hitelállomány miatt jelenleg felmérhetetlen károkat okozhatna. Ráadásul a visszaesés a nemzetközi értékláncok miatt nem csak a helyi gazdaságot fogja érinteni, hanem globális hatása lesz. Arról az elmúlt napokban számos szakértő értekezett ugyanis, hogy a mostani járvány sokkal súlyosabb nemzetközi következménnyel jár majd, mint a 2003-as SARS vírus, Kína gazdasági súlya ugyanis jelentősen nőtt az elmúlt 20 évben. Ráadásul egyre több vállalat jelzi, hogy fennakadások lesznek mind a Kínában gyártott alkatrészek, mind pedig a késztermékek terén.
Nem véletlen hangsúlyozta azt néhány piaci szakértő, hogy az a plusz likviditás, amit kínai jegybank kinyomott, stabilizálja ugyan a helyzetet, de a problémákat nem oldja meg. Mint ismert, a PBOC hétfőn és kedden fordított repóügyletek révén 1700 milliárd jüan (242,74 milliárd dollár) likviditást pumpált a pénzügyi rendszerbe, aminek köszönhetően a kínai részvényárfolyamok kedden már emelkedtek a hétfői beszakadást követően. Ennek hatására pedig az európai és az amerikai tőzsdék indexei is 1-1,5 százalékkal ugrottak meg. A szkeptikusok között van az egyik nagybefolyású elemző, Mohamed El-Erian, aki annak a véleményének adott hangot, hogy sokkal mélyebb gazdasági problémák vannak a járvány miatt leálló termelés és logisztika miatt, mint amit a likviditásnöveléssel át lehetne hidalni.
Mint az árfolyamokból látszik, a veszélyektől függetlenül a befektetői hangulat az elmúlt napok pesszimizmusát követően 180 fokos fordulatot vett, és a szereplők teljesen negligálják a járvánnyal kapcsolatos kockázatokat. Persze az is benne van a pakliban, hogy a mostani hirtelen emelkedés mögött sem feltétlen fundamentális okok állnak, elképzelhető, hogy azok a befektetők, akik nagyobb esésre számítva léptek pozícióba a helyzet stabilizálódására reagálva zárták short pozícióikat és ők hajtják fel az árakat. Ez nem példa nélküli a mostani piacon, hiszen a Privátbankár is beszámolt arról, hogy a Tesla papírjai fék nélküli száguldásra váltottak. Az elektromos autók gyártója a hétfői irreálisan nagy ugrás után kedden folytatta a szárnyalást, és újabb 20 százalékos ugrást követően 940 dolláros történelmi csúcsra jutott a részvény árfolyama. Más kérdés, hogy akár a Tesla, akár más vállalatok esetében az ilyen technikainak nevezhető emelkedés biztos, hogy nem tart a végtelenségig, bármikor ismét átfordulhat a hangulat, és esésre válthatnak a részvények és az indexek is.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
