|
| forrás: depositphotos.com |
A legutóbbi négy, jelentősebb recesszió még az amerikai fogyasztók számlájára volt írható, azóta viszont Kína szerepvállalása a világgazdaságban drámai módon megnövekedett: ma már egyharmaddal részesedik a világgazdasági növekedésből, ami egymagában több, mint Európa, az Egyesült Államok és Japán teljesítménye.
Bár az kétségtelen, hogy az elmúlt években a kínai gazdaság nem nőtt olyan mértékben, mint korábban, a bázis azonban, ahonnan az aktuális bővülést számítjuk, exponenciálisan nő: míg a GDP növekedése egy évtizeddel ezelőtt 9,4 százalékos volt, a tavalyi 6,1 százalékos növekedés alapja már 188 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi értéket.
Egyértelműen a kínai fogyasztás fűtötte a 2019-es világgazdaságot – állítja Andy Rothman, a Matthews Asia stratégiai befektetője.
Nem csoda, hogy a turizmusban, az utazásban és az ingatlanpiacban érdekelt nemzetközi szereplők kifejezetten aggódnak a koronavírus hatásai miatt. A kínai turisták általában hosszabb időt töltenek egy-egy helyen és jóval többet is költenek, mint más nemzetek utazói – tavaly például az Egyesült Államokban átlagosan 18 napot töltöttek és ottlétük alatt 7000 dollárt költöttek el.
Míg a kínaiak költései az USA-ban már tavaly visszaestek a két ország közötti kereskedelmi háború miatt, Európában és az ázsiai térségben ez még csak most érzékelhető. Az idegenforgalmat érő negatív hatás azonban várhatóan tovább fog gyűrűzni; az ingatlan, a vendéglátás, a luxustermékek azok a területek, ahol hamarosan számolni kell visszaeséssel.
Az optimistább vélekedések szerint a 2003-as SARS-járvány idején a kínai növekedés csak egy rövid időre esett vissza, mielőtt újra egy rendkívül robusztus, 10 százalékos bővülést produkált volna. De akkoriban Kína a globális növekedésnek mindössze 4 százalékát tette ki, szemben a mai 16 százalékkal. Az ING témában kiadott elemzése ezért is véli úgy, hogy Kínának a globális növekedésre gyakorolt negatív hatása ma nagyobb, mint 2003-ban.
Ugyanakkor nem csak a kínai fogyasztás visszaesése miatt lassulhat a világgazdaság. A fertőzés által leginkább érintett Hupej tartomány ugyanis a nagy ellátási láncok egyik központja, az utazási tilalmak miatt azonban az alkalmazottak képtelenek munkahelyeikre bejutni. Az ellátási láncok összeomlása miatt pedig az érintett cégek képtelenek lesznek eleget tenni az Amerikával kötött kereskedelmi megállapodásban foglaltaknak.
Márpedig ennek a globális technológiai szektorra nézve lehet komoly hatása, majd tovább gyűrűzve az egész energiaszektorra. Végső soron pedig mindez katalizátora lehet egy nagyobb világpiaci korrekciónak, amelyet sokan már egy ideje várnak.
Az USA adósságállománya, likviditási problémái és a negatív hozamok komoly aggodalomra adnak okot, és bár Trump alatt a Dow Jones tőzsdeindex valóban elérte a 30 ezres értéket, ezt elsősorban a monetáris politika és a lazára engedett költségvetési politika támogatta, semmint egy átgondolt gazdaságpolitikai stratégia a Fehér Ház részéről. Ezt az Államok nem csak Trump alatt mulasztott el, de már a 2008-as pénzügyi válságot követően is.
A koronavírus okozta világgazdasági lassulás így már csak hab a tortán; Kínában a fogyasztás és a munkaerőpiac már a koronavírus megjelenése előtt is gyengült.
Bármilyen változást is hoz a koronavírus okozta fertőzés a világgazdaságban, a recessziótól való félelem, mely korában alig volt téma, most ismét napirendre került.
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak. 
