Persze ez még messze van a csaknem 20 ezer dolláros szinttől, amit 2017 december végén ért el, s amelyet követően kipukkant a lufi, melyet követően a Bitcoin árfolyama egy év alatt egészen 3 ezer dollár közelébe eresztett.
A mostani ugrást azt teszi különössé, hogy két negatív hír is megjelent a Bitcoinnal kapcsolatban. Az egyik szerint a Bitfinex nevű bitcoin tőzsde 850 millió dolláros vesztesége finanszírozása érdekében 700 millió dollárral csapolta meg a Tether nevű kriptovaluta fedezetéül szolgáló tartalékot. A Tether úgynevezett stabil kriptopénz, méghozzá a legnagyobb kapitalizációjú. New York állam összefonódást gyanító főállamügyésze május elejére berendelte a Bitfinex és Tether cégeinek képviselőit, mondván, a tranzakcióval befektetőket károsíthattak meg, egyúttal felszólítota őket, fejezzék be a Tether fedezetéül szolgáló dollártartalék apasztását.
Néhány nappal később pedig a világ egyik legnagyobb kriptopénz-kereskedője, a Binance védelmi rendszerét törték fel illetéktelenek és lovasítottak meg abból több mint 40 millió dollár értékű bitcoint.
Ám mindezek – valamint az, hogy a japán bitcoin-tőzsdéknél vizsgálódó távol-keleti szigetország nem talált mindent rendben – sem tudták elcsúfítani azt a technikai képet, amely a Bitcoin árfolyamában egy úgynevezett aranykeresztet mutatott. Az ilyen formáció az adott eszköz hosszú távú árfolyamemelkedését vetíti előre.
Bár kétségtelen – ahogy arra korábbi cikkünkben utaltunk –, hogy egyre több működő weboldalon, online játékban, médiaoldalon, alkalmazásban lehet a kriptopénzeket használni, ez még nem lehet elegendő magyarázat a mostani rakétázásra, illetve annak megítélésére, hogy ezúttal egy újabb lufi fújásával ellentétben megalapozottabb emelkedéssel állunk-e szemben.
Mindenesetre egyes elemzők szerint a Bitcoin árfolyama még tovább emelkedhet, mintegy öngerjesztő folyamatként. „Óránként 4 millió bitcoin cserél gazdát, ez négyszer több a normál mennyiségnél” – érzékeltette Charles Hayter, a kriptovaluták öszehasonlításával foglalkozó CryptoCompare elnök-vezérigazgatója.
Ugyanakkor a hagyományos elemzőházak – mint a J.P. Morgan – és Nobel-díjas közgazdász Joseph Stiglitz továbbra is fokozott óvatosságra intik a múltkori lufifújásból nem tanuló befektetőket, vagy azokat, akik abban reménykednek, az akkor szerzett sebeiket éppen most tudják majd betapasztani.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
