|
| Járai Zsigmond |
Amikor a nyolcvanas évek végén, a rendszerváltás előtt a tőzsde elindítását előkészítő közgazdászok beszélgettek, arra jutottak, hogy „vagy mi kerülünk börtönbe, vagy kapitalizmus lesz Magyarországon” – mesélte el a régi történetet Járai Zsigmond volt tőzsdeelnök és az első Orbán-kormány pénzügyminisztere a BÉT 25 éves születésnapi ünnepségén.
Az ünnepség olyan volt, mint a magyar tőkepiac: kicsit szűk, korlátozott terjedelmű, visszafogott, de a miénk. Hiszen a tőzsde forgalma tendenciájában sok éve zsugorodik, fontos részvények távoztak, nagyobb új cégek bevezetésére kevés a remény. A lényeget lehet, hogy a közönség soraiban az egyik brókercég-vezető fogalmazta meg: azt ünnepeljük, hogy még élünk.
Az állam döntse el?
Járai Zsigmond beszédére visszatérve szavait akár kormánykritikának is fel lehetne fogni. Az ötvenes-hatvanas évekkel kezdte, azzal, hogy a szocializmus nagy problémája volt, amikor az életszínvonal javításához nem volt elég hatékony a gazdaság.
„Az egyik nagy probléma volt, hogy nem oda ment a tőke, a beruházás, ahol az a legjobban hasznosult, tőkeáramlási problémák voltak, az állam döntötte el, hogy mit fejlesszenek”. (Ez a jelenlegi, jelentős részben EU-s pénzekből finanszírozott állami beruházások által húzott gazdasági növekedésről is elmondható – tehetjük hozzá.)
Egy csak egy van, a tőzsde
„Közgazdászok… többen, sokan arra jutottunk, hogy piacgazdaság kéne, és a piacgazdasággal konform tőkeáramlási rendszer. Egyetlen egy ilyen van, a tőzsde, bár akkor még nem lehetett kimondani” – mondta Járai a szocialista időkről.
„Nyolcvankettőben beléptünk a Valutaalapba, mert olyan nehéz helyzetben voltunk, hogy nem tudtuk finanszírozni az adósságot… szerintem az IMF ránk erőltetett egy kis adag piacgazdaságot, piacosítást… azt gondolom, hogy hálistennek Magyarországot belekényszerítették a bankrendszer reformjába, a tőkepiac reformjába, ennek lépéseiként elindultak az első kötvénykibocsátások, azután a nyolcvanas évek végén az első részvénykibocsátások, és elkezdődött a tőzsde szervezése” – mondta Járai.
Bokros és Matolcsy, Kósa és Bajnai
A volt elnök együtt emlegette Bokros Lajost, Surányi Györgyöt és Matolcsy Györgyöt, mint akik a tőzsde létrehozásánál bábáskodtak annak idején, vagy például Kósa Lajost és Bajnai Gordont, akik szerinte együtt tanulmányozták a tőzsde működését.
|
| Michael Buhl |
A nosztalgikus hangulatban előkerült „Jancsó Béla bácsi” (aki a háború előtti tőzsdén is dolgozott, majd visszatért brókerkedni), és a híres André Kosztolany. Megtudtuk, hogy melyik neves alapkezelő segítette akkoriban biciklis futárként a tőzsde működését.
Amilyennek mi csináltuk
„A tőzsde olyan, amilyennek csináltuk… a mienk, magunknak csináltuk” – mondta Járai, ami azért nem teljesen igaz, miután a BÉT korábban jórészt osztrák kézbe került. Szerinte van mire büszkének lennünk. „Nincs jobb tőkeáramlás a világon, mint a tőzsdei tőkeáramlás, fejlődjenek a vállalkozások, fejlődjön a tőzsde” – tette hozzá a szakember, a jelenlegi kormányzati politikától eltérően, tehetjük hozzá ismét, amely a jelek szerint nem alapoz a tőzsdére.
|
| Tállai András |
Mindenkinek jó lesz
Tállai András, az NGM miniszterhelyettese, államtitkár szerint a BÉT méltán lehet büszke az elmúlt negyed század eredményeire. A kormányzat képviselője főleg a kormány utóbbi öt évben folytatott gazdaságpolitikáját dicsérte. Szerinte a tőzsde jövőjét tekintve azért van okunk optimizmusra, mert a tőzsdén a reálgazdasági folyamatok méretnek meg, amelyek pedig kedvezően alakulnak.
Michael Buhl, az osztrák és a magyar tőzsde elnöke szerint az úttörő hazai tőzsde az egész régióban példát mutatott, és tízmilliárd eurónyi külföldi tőkét vonzott az országba. Nemcsak az első tőzsde volt a régióban, de a kereskedési rendszerben, az elszámolásban és a szabályozásban is utat mutatott, és itt nyílt a régió első derivatív (származékos) piaca is.
Mindig lehet kicsit jobban
Katona Zsolt vezérigazgató szerint a kilencvenes évek privatizációs hullámában fontos szerepet töltött be a BÉT (mind a négy nagy cég, az OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom így került tőzsdére), és ezek a cégek megmutatták, mire is jó a magyar tőkepiac. Lengyelország példája azonban azt mutatta, hogy még jobban is ki lehetett volna használni a tőzsde nyújtotta lehetőségeket.
A BÉT-et annak idején 41 brókercég és bank alapította, ma ezek közül már csak öten működnek. Ők nyomhatták meg az ünnepségen együtt a kereskedés kezdetét jelző jelképes – egykor a New Yorki Tőzsde ajándékaként ide került – csengőt. Ők az Erste-csoport, az Equilor, az MKB Bank, az OTP Bank és az Unicredit (illetve jogelődjeik) voltak.
Komment: Az állam sokat segíthetne a tőzsdének
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitikával, egész ágazatokat felforgató rendelkezésekkel, a különadókkal, az újraállamosításokkal, a közbeszerzéseken és az MNB-n alapuló tőkeelosztással, a nyugdíjpénztári szektor majdnem teljes államosításával, a mesterségesen magasan tartott lakossági állampapír-hozamokkal, egész paternalista felfogásával az állam az utóbbi öt évben egyáltalán nem kedvezett a hazai tőzsdének.
|
| Egy magánbefektető tiltakozik az MVM államosítása ellen, 2014-ben (fotó: TEBÉSZ) |
Még az államtitkár is azt mondja, hogy a tőzsde a gazdaság tükre, ám legyen. Alighanem a felsoroltakat is honorálta azzal a magyar tőzsde, hogy az idei felfutás ellenére a BUX index még mindig a 2010-es szinten van – négy évig vagy húsz százalékkal az alatt szenvedett –, miközben a világ legtöbb tőzsdéje két-háromszoros emelkedést produkált, a német DAX például duplája az öt évvel ezelőttinek.
Ám ha pontosak akarunk lenni, a lengyel és a cseh index vagy az osztrák mutató sem szerepelt jobban, sőt rosszabbul áll, mindez inkább régiós jelenség. Ám ez minket nem vigasztal, hiszen egykor éltanuló voltunk.
Egy biztos: paradox módon a jobb piacért, a jobb piacgazdaságért, a jobb tőkeáramlásért, a jobb tőzsdéért jelenleg az állam tehetne a legtöbbet, ha már ekkora lett a súlya a gazdaságban. Néha akár csak azzal, hogy végre egyszer nem tesz semmit, békén hagyja a piacot, a szabályozást, az adórendszert.
További cikkeink:
- 15 érdekes tény a tőzsdéről.
- A BÉT történetét bemutató cikksorozatunk – első rész, második rész, harmadik rész, negyedik rész, ötödik rész.
- Előző rövid képes riportunk a tőzsde
születésnapi ünnepségéről.
