Az újkori pesti börze fénykora 1996-ban kezdődött, amikor az addig lanyha részvénypiac vad vágtába kezdett, köszönhetően annak, hogy a világ nagy befektetési alapjai felfedezték régiónkat és ezen belül a magyar piacot, és elkezdték feltölteni portfólióikat az itteni részvényekkel. Ez páratlan emelkedést hozott a piacra, többszöröződtek a részvényárfolyamok, és ez természetesen rengeteg befektetőt hozott a piacra.
Index, tőkeáttétel, short
Azonban a nagy mozgások időszakában igény mutatkozott arra, hogy ne csak egyik vagy másik részvényre, hanem ezek összességére, az indexre is lehessen kötni, ráadásul úgy, hogy több nagyobb értékű pozíciót lehessen nyitni, mint amennyi pénzzel a befektető rendelkezik, és végül az eső árfolyamokból is lehessen profitálni. Erre alkották meg a határidős BUX kontraktust, melynek lényege, hogy az index értékére adott határidőre (rendszerint a következő decemberre) lehet kötni.
A gyakorlati kereskedésben ez úgy néz ki, mintha a befektető az azonnali indexre kötne, hisz a határidős árfolyam ezt követi szorosan. Ezáltal lehetővé vált, hogy az egész piac emelkedésére vagy esésére spekulálhassanak a befektetők, mégpedig pénzük többszörösével, és ez egyúttal különösen kockázatossá is tette az instrumentumot.
Kockázat
Egy gyakorlati példával: tegyük fel, hogy a BUX értéke 30 ezer pont, de ahhoz, hogy egy ekkora egységgel kereskedhessünk, elég mondjuk csak 5 ezer forintot a számlára helyezni. Értelemszerűen ha 35 ezer pontra emelkedik az index, a befektető megduplázta a pénzét, ha 25 ezerre esik, elvesztette az egészet, ha nem zárta le menet közben. Veszélyes üzemágról van szó, de ha a befektető pontosan felméri a kockázatokat, és ennek megfelelő nyitja és figyeli pozícióját, előre rögzíti, hogy mekkora kockázatot vállal, akkor nyugodtan nekifoghat a buxolásnak.
Kisebb forgalom, árjegyzés
15-20 éve, amikor a piac aktív volt, elképesztő forgalom volt a BUX-piacon, nem volt szükség árjegyzésre. Mostanában azonban jóval kisebbek a tőzsdei mozgások, ráadásul már az egyes részvényekre is lehet tőkeáttételes pozíciókat nyitni. Így a BÉT úgy döntött, hogy most árjegyzést vezet be a határidős BUX piacára, hogy likvidebb legyen a piac, viszonylag kisebb árelmozdulással lehessen kötni.
Az árjegyzést az OTP Bank és az Erste Befektetési Zrt. fogja ellátni, melynek lényege, hogy legalább 50 kontraktusra tesznek vételi és eladói ajánlatot egyaránt, mégpedig úgy, hogy a két oldal között ne legyen 0,75 százaléknál nagyobb eltérés. Az árjegyzést nehéz minden időpillanatban ellátni, hisz néha előfordulhatnak hirtelen mozgások vagy megnövekedett forgalom, ezért a nyitvatartási idő 70 százalékára
vonatkozik az árjegyzési kötelezettség. Tulajdonképpen a lényeg az, hogy amikor kicsi a forgalom és kevés a vételi és eladási ajánlat, akkor jelenjen meg az árjegyző.
Élénkülés, újak és visszatérők
A döntéstől azt várják, hogy a BUX piaca élénkülhet, mivel azok a befektetők, akik a likviditás hiánya miatt nem merészkedtek a piacra, most megjelennek, nem is beszélve a 15-20 évvel ezelőtti befektetőkről, akik megszokták az óriási likviditást, és most is elvárnák, hogy ha nyitnak egy pozíciót, akkor azt lanyhább forgalmú időszakban is elfogadható árelmozdulással zárhassák.
Szeptembertől igényelhető, jövőre lép életbe az MVM új, dinamikus áramtarifája – közölte a társaság a honlapján. 
