Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. elemzése szerint a növekvő részvénykínálat erős és aktív hazai kisbefektetői és intézményi befektetőkre talál, míg a külföldi befektetők általában a régiós fejlődő piaci portfólióikban a török és orosz piacon felvett túlsúlyokhoz képest alulsúlyozottan tartják a lengyel befektetéseiket. Mindezek alapján tehát jelenleg nincs túlzott optimizmus beépülve az árfolyamokba, pedig a lengyel gazdaság teljesítménye kapcsán általában a „válságálló” jelző jut leginkább a befektetők eszébe, utalva a 2008-2009-es globális recesszióban nyújtott gazdasági teljesítményre.
A magas GDP növekedés ellensúlyozza a költségvetési hiányt
A lengyel gazdaság teljesítményét jól mutatja, hogy 2008-ban és 2009-ben 5,1 és 1,7 százalékkal nőtt a GDP, míg a világgazdaság 2008-ban már csak 1,5 százalékkal bővült, 2009-ben pedig 2,4 százalékkal csökkent a globális kibocsátás.
Joggal merülhet fel a kérdés azonban, hogy a jelenlegi európai adósságválságban is ilyen stabil teljesítményt nyújthat-e a lengyel gazdaság? Loncsák András, részvény üzletág vezető, és Pálfi György részvény portfolio menedzser véleménye szerint a sokkal inkább exportorientált cseh és magyar gazdaságnál Lengyelország ezúttal is jobban teljesíthet.
A szakértők szerint Lengyelországban probléma ugyan a magas költségvetési hiány okozta adósságemelkedés, és annak 55 százalékos alkotmányos gátja, de a várt 2011-es és 2012-es GDP bővülés egyelőre jóval megelőzi a régiós társait. Lengyelországban 2011-re és 2012-re 4, és 3,2 százalékos GDP növekedést várnak, míg Magyarországon csupán csak 1,5 százalékot mindkét évre.
Az elemzés szerint az egészen közeli, néhány hónapos kilátásokat vizsgálva is kedvezőbb a kép Lengyelországgal kapcsolatban, mert a régiós beszerzési menedzserindexek, fogyasztói bizalmi mutatók között is a legjobbak a lengyel gazdaság állapotáról készült felmérések. A régióban vezető makró adatok következtében a WIG20, a Varsói Tőzsde hivatalos blue-chip indexe az idén eddig a legjobb teljesítményt mutatta.
Jó teljesítmény és alacsony sérülékenység jellemzi a bankrendszert
Az elemzők szerint a globális gazdasági lassulás, valamint a fejlett országok szuverén adósság válsága a régiós, köztük a lengyel bankrendszerre is rányomta bélyegét. Ugyanakkor a bankrendszer relatív teljesítménye a régiós bankok átlagához képest az elmúlt hónapokban is jól mutatta, hogy sérülékenysége, külső sokkokra való érzékenysége jóval alacsonyabb.
Az Aegon szakértői szerint mind a 2008-as pénzügyi válság alkalmával, mind pedig az elmúlt hónapokban a lengyel és a többi régiós ország bankrészvényeinek árazása jelentősen kitágult, jelenleg több mint kétszeres árazáson forog. Habár ez elsőre jelentős különbségnek tűnik, a lengyel bankrendszer állapota azonban teljes mértékben indokolja a különbséget.
Loncsák András és Pálfi György arra is felhívták a figyelmet, hogy az utóbbi hónapokban az európai bankrendszer szolvencia, illetve likviditási helyzete újra a figyelem középpontjába került. A lengyel bankpapírok árfolyamát is nagyrészt ez mozgatta az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy a lengyel bankok nagy részének külföldi forrásokra való ráutaltsága igen alacsony. Emellett ráadásul tőkehelyzetük is kiemelkedő, a bankrendszer tőke-megfelelési mutatója jóval az elvárt minimum felett van, ami további stabilitást jelent a rendszerben.
Lengyelország már 2006-ban szigorított a devizahitelezésen
Másik – és a régióban talán még fontosabb - központi témát a devizahitelek adták, nagyrészt a jelentősen gyengülő régiós devizák miatt. Mivel Lengyelországban már 2006-ban felfigyeltek a devizahitelezés veszélyeire, már akkor jelentősen szigorították a hitelkihelyezés szabályait. Ennek következményeként azonban elérték, hogy a nem teljesítő hitelek aránya a devizahiteleknél kisebb, mint a zlotyban denominált hitelek esetén.
A szakértők harmadikként említették a bankadó bevezetését, amely igen negatív hatással volt a régiós bankok jövedelmezőségére. A jelenlegi lengyel költségvetést figyelembe véve az ottani bankszektor sem mentesülhet a bankadó alól, ám annak esélye, hogy az ottani bankrendszerben is olyan jelentős hatást eredményez, mint Magyarországon, a választások eredményének figyelembe vételével minimálisra csökkent.
Bővülő hitelkihelyezés és kedvező mutatók
Véleményük szerint főként, ha a lengyel politika figyelembe veszi, a lakossága, illetve vállalati hitelbővülés reálgazdaságra gyakorolt pozitív hatását. Hazánkkal ellentétben ugyanis a lengyel hitelnövekedés a lakossági szegmensben még a legrosszabb időszakban sem csökkent 5 százalék alá, a vállalati hitelkihelyezések pedig egy jelentősebb visszaesés után, idén már 10 százalék feletti növekedést mutatnak.
A lengyel gazdaság az elmúlt évek magas költségvetési hiánya miatt hasonló problémákkal küzd, mint a régió, és immár a fejlett világ jó néhány országa. A kedvezőbb növekedési kilátások, jobb gazdasági mutatók, valamint a stabil bankszektor, illetve annak relatíve alacsony sérülékenység következtében azonban esély van arra, hogy a jövőben is az átlagnál jobban szerepeljen.